Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-02-05 / 4. szám

KÖZÖSSÉG Esztergomban és környékén is érezni lehetett a földmozgást Földrengés rázta meg a Dunántúlt Nem történt anyagi kár és sérülés Esztergomban a január 29-ei földrengésnél. Aznap este háromnegyed hétkor mozdult meg a föld, s bár az epicentrum Orosz­lánynál volt, a lökéshullámot Budapesten, Komárom-Esztergom megye több pontján, sőt Dél-Szlovákiában is érezni lehetett. Megmozdultak a bútorok, a pol­cokon az edények, és más tárgyak, többnyire ezeket tapasztalhatták Esztergom­ban is a földrengésnél az emberek. Pánik, riadalom nem lett, sokan nem is érez­ték a lökéshullámot, érezhető utórengésekről pedig nem számoltak be sehonnan. A rengés Richter-skála szerinti 4,8 erősségű volt, a jelenség kapcsán nyilatkozó szakemberek ezt már az erősebb kategóriába sorolták. Ritka természeti jelenség a földrengés hazánkban, Esztergomban legutóbb pél­dául 1994-ben volt hasonló, a meglehe­tősen félelmetes hangokon, apró tárgyel­mozdulásokon kívül azonban ekkor sem történt kár vagy sérülés. Most Orosz­lánynál volt az epicentrum, a maximum harminc másodpercnél nem tovább tartó rengés a földmozgás középpontjánál nagy riadalmat keltett. Oroszlányban, Környén a föld alól érkező félelmetes hangok és az épületek, berendezések, bútorok moz­gása hatására az emberek kirohantak az utcára. Az első jelentések ennél többről nem számoltak be, később lehetett arról hallani a hírekben, hogy az epicentrum­ban, illetve a fővárosban néhány ház fala megrepedt, komoly károkról, épületek összeomlásáról, sérülésekről azonban nem érkezett információ. Huszonöt éve nem volt ekkora földrengés A Richter-skála szerinti 4,8-as erőssé­gű földrengés komolynak számít. Nem véletlen, hogy a teljes magyar média egy emberként vetette magát az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Szeizmológiai Intézet és a MTA Geodézi­ai és Geofizikai Kutatóintézet nyilatkozó 2011. FEBRUÁR 5. / IX munkatársaira, a leghitelesebbnek szá­mító foldrenges.hu oldal pedig egyene­sen elérhetetlen volt a kritikus órákban a sajtótumultusnak köszönhetően. Az egyik ilyen kommentárból kiderült, hogy ilyen méretű földrengés utoljára 1985-ben volt Berhida környékén. Magyarorszá­gon évente 100-120 kisebb földrengés pattan ki, melyek közül átlagosan 5-6 már eléri az érez- hetőség határát. Hírlánc az interneten Nem csak újság­írói szemmel volt meglepő, hogy a hagyományos média helyett az internetes közössé­gi oldalak közölték elsőnek a földren­géssel kapcsolatos híreket. Mindez azért fontos a földren­gés krónikájának szempontjából, mert ez a fajta természetei jelenség elsőként nagy félelmet kelt, és az emberek első gondolatai között van, hogy pontosan ÉVFOLYAM / 4. SZÁM tudni szeretnék mi is történik, ha pedig nyilvánvalóvá vált, hogy nem robbanás vagy más okozta a rengést, hanem a föld mozgott, akkor azt szeretnék tudni, hogy lesz-e utórengés. Hasonlóan a komoly hatású katasztrófahelyzetekhez, most is a jelenség emberekre és tárgyakra gyako - rolt hatása állt az érdeklődés középpont­jában. Aki még nem élt át ilyet az min­denképpen azt szerette volna megtudni, hogy mi a teendő földrengéskor. Sokan nem tudják, hogy nem az épületekből való eszeveszett menekülés a legjobb megoldás, hanem az, ha a statikailag biz­tos helyen, egy nagyobb asztal vagy ajtó­keret alatt várjuk meg a rengés végét, így egy erősebb rengés esetén elkerülhetjük, hogy a lehulló darabok sérüléseket okoz­zanak. A január 29-ei este ezt követően már inkább abban a kellemes izgalom­ban telt, amikor az élménybeszámolók elárasztották a hírcsatornákat, a tele­vízión, a rádión és főként az interneten keresztül. Mark Zuckerberg Facebook- alapító jól kalkulált, amikor világhálós közösségi oldalt hozott létre, szisztémá­ján belül a rengést követően szinte per­cek alatt jött létre több élménybeszámoló csoport, ahol a budapestiek, dunántúli­ak, dél-szlovákiaiak egyaránt közzéte- hették földrengéssel kapcsolatos legújabb tapasztalataikat. Ennek is köszönhetően nem alakult ki pánikhangulat, hiszen a legalapvetőbb kérdésekre (Mi ez? Lesz-e utórengés? Megúszták-e szeretteim baj nélkül?) hamar kapott választ, aki ezekre a fórumokra ellátogatott. HÍDLAP 12 hidlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom