Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-01-15 / 1. szám
KÖZÖSSÉG Esztergom: megyei jog helyett megyei segítségre várva Kérdésessé vált a városi zenede, több középiskola és múzeum jövője, miután kiderült: az adósságrendezési eljárás nem teszi lehetővé, hogy a korábban önként vállalt városi finanszírozás folytatódjon. A megoldás az intézmények „visszaadása” lenne a megyének, egyelőre azonban kérdéses, hogy a megyei önkormányzat képes-e finanszírozni azokat. Egyes intézmények megyei kézbe történő visszaadásáról Tétényi Éva egy korábbi sajtóközleményében beszél. A polgármester kommünikéje szerint az adósságrendezési eljárás során kiderült, hogy Esztergom az elmúlt években több olyan feladatot is felvállalt, melyek nem a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé tartoznak. A törvényi szabályozás a zeneiskola, a múzeum, valamint a középiskolák fenntartását megyei hatáskörbe sorolja, ezért ezek átadása a megye részére elkerülhetetlen - áll többek között a sajtóközleményben. Tétényi Éva kommünikéjében kitér arra is, hogy az intézmények fenntartása hatalmas gondot jelent a megyének is, ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kormányzattal és a megye vezetőivel annak érdekében, hogy ezek a nagy múltú, és a város életében fontos szerepet betöltő intézmények nyugodt körülmények között tovább működhessenek. A megoldások között szóba jöhet közös finanszírozás, alapítványi működtetés (pl. a zeneiskola esetében) de megoldást jelenthet Esztergom megyei jogra való emelése is. Tétényi Éva reméli, hogy ebben a munkában Esztergom számíthat a térség országgyűlési képviselőjének támogatására is. Lapunk megkereste a megyei önkormányzatot, a közgyűlés elnöke, Popovics György elmondta: mindaddig, amíg a testület nem dönt az intézmények sorsáról (Esztergom képviselő-testülete a lapzártánkkor, csütörtökön döntött ez ügyben - a szerk.), nem tud érdemben nyilatkozni, a döntést követően azonban számíthatunk a tájékoztatásra. A polgármesteri közlemény furcsa ellentmondást is tartalmaz, hiszen Esztergom megyei jogú várossá történő emelése már az előző városvezetés által is régóta dédelgetett kezdeményezés volt, de a jelen helyzetben nincs ennek esélye. A megyei jog ugyanis számos olyan kötelezettségvállalással jár, amelyekről Esztergom éppen a Tétényi Éva által indított adósságrendezési eljárás miatt kénytelen egymás után lemondani, elég csak a fentebb említett intézményekre, vagy Esztergom térségben betöltött gazdasági-kulturális központi szerepének megingására utalni. Mindeközben számos további önkormányzati kezdeményesés szűnt meg. A Fidesz-frakció közleménye ide sorolja az eddigi szemétszállítási díjkedvezmények eltörlését, a tanulók kedvezményes helyi közlekedésének, az ingyenes óvoda- és iskolatej ellátás és tanévkezdési támogatások megszűnését. A lista korántsem végleges, további tucatnyi egyéb, elsősorban a nagycsaládosoknak és időseknek járó szociális kedvezmény került, vagy kerülhet visszavonásra, nehéz helyzetbe hozva ezzel a város leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárait. HÍDLAP Megyei jogú város A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. Magyarországon a rendszerváltás után elfogadott önkormányzati törvény alapján a megyeszékhelyek, valamint azok az ötvenezernél nagyobb lélekszámú települések nyerhetik el a megyei jogú városi címet, amelyek képviselő-testületének ilyen irányú kérését az Országgyűlés jóváhagyja. Az ilyen státuszú városok települési önkormányzata területén saját hatásköreként látja el a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is, képviselő-testülete a közgyűlés, ami kerületeket alakíthat, azokban hivatalokat hozhat létre. Esztergom korábban már kérte a megyei jogú címet, de kérelmét elutasították azzal az indokkal, hogy a város lakossága nem érte el az előírt ötvenezres „küszöböt”. Ugyanakkor négy évvel később a megyeszékhelyekkel kivételt tettek, így az alig 34 ezres lélekszámú Tolna megyei Szekszárd és az alig 38 ezres Nógrád megyei Salgótarján megkapta a státuszt. A megyei jogú városok több jogosultsággal és ezzel együtt több kötelességgel, feladattal rendelkeznek, mint „sima” társaik. Gondoskodnak az oktatási intézmények fenntartásáról, a könyvtári szolgáltatásról, a levéltár működéséről, valamint a társadalombiztosítás finanszírozása mellett a kórházi és a rendelőintézeti szakellátásról, a szociális és egyes gyermekvédelmi feladatok ellátásáról, s mindeközben úgy töltik be társadalmi, gazdasági, szervező-ellátó szerepüket, hogy azzal a helyiek és a vonzáskörzetében élők kiegyensúlyozott ellátását hasonlóképp biztosítják. Esztergom az elmúlt években ezt mind megvalósította, ám az adósságrendezési eljárás miatt sorra kell lemondania azokról az eddig önként vállalt kötelezettségvállalásairól, amelyek lehetőséget biztosítottak volna a megyei jogú városi cím elnyerésére. hídlap 2011. JANUÁR 15. / IX. ÉVFOLYAM / 1. SZÁM
