Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-09-24 / 29. szám
KÖZÖSSÉG ÍMLAPON . «T 1"«». *» r üfrVÄ, x, V lf\ Újobb pillér a Mária Valéria híd történetében Már tíz éve összeköt Tizedik évfordulóját ünnepeljük hétvégén a Mária Valéria híd újjáépítésének, a két várost, két országot összekötő átkelőt ugyanis 2001. október 11-én vehette birtokba ismét a nagyközönség. A hídhoz számos érdekesség kapcsolódik: az első 2500 tonna vasszerkezetű 24 évig állt épségben, majd kétszer robbant fel, 18,7 millió euróból újult meg 25 ezer csavar felhasználásával, a régi elbontott darabjait múzeumok őrzik, 2007-ben nekiütközött egy vontatóhajó. Honfoglalástól a 19. századig Esztergom és Párkány között a történelem során számos vízi átkelő létesült, a két település között például már a magyar honfoglaláskortól működött állandó rév. A kakati (Párkány régi neve) révet Árpádházi-királyaink idején is rendszeresen használták. A törökök 1543-ban elfoglalták Esztergomot, ezután 1585-ben építtetett hajóhidat a vár alatt Szinán pasa. Ez az év nagyobb részében használható átkelő közel 100 évig kötötte össze a Duna két partját. Ezt követően - egyes feljegyzések szerint 1663-ban - Köprül Mehmed cölöphidat veretett a folyó fölé, ez azonban csak a hajóhídhoz csatlakozó hídrész volt. Ezt aztán 1664-ben a császári hadsereg lerombolta, a törökök azonban újjáépítették, majd végül 1683-ban, a párkányi csatában pusztult el a menekülő török 20 11. SZEPTEMBER 24. csapatok rendkívüli terhelése és a császári csapatok ágyúzása miatt. Esztergom felszabadítása után a Dunán sokáig csak rév működött, 1683-tól pedig közel nyolcvan évig csak dereglyék és csónakok közlekedtek a két város között. 1792-ben aztán egy új szerkezet, az úgynevezett repülő híd kötötte össze a partot, majd az ezt felváltó hajóhíd megépítésére 1842-ig kellett Négy éve, 2007 augusztusában az újjáépített híd egyik pillérének ütközött a Novoszibirszk nevű ukrán tolatóhajó, ami három bárkát tolt maga előtt, és melyből az egyik leszakadt. A kapitány az elszabadult bárkát újból bekötötte, majd megpróbált eltűnni a helyszínről. A balesetben senki sem sérült meg és környezetszennyezés sem történt, a kárfelmérés szerint pedig mindössze a pillér külseje sérült meg. várni, ám ez az építmény az 1848-49-es szabadságharc során megsérült, 1849- ben felgyújtották, és csak 1851 májusában adták át ismét a forgalomnak. Kétszer felrobbantva Az 1890-es évek elején felerősödött az igény, hogy Pozsony és Komárom után Esztergomban is épüljön állandó vashíd. A megvalósítás döntő lépése volt, hogy az érsekség 1892-ben lemondott vámszedési jogáról, így állami költségvetésből valósulhatott meg az új átkelő. Az építkezés előkészítése 1893. december elsejétől 1894. február 28-ig tartott, a hidat Feketeházy János tervezte és 1893-ban a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni az öt nyílású, 496 méter hosszú acélszerkezet, ami két és fél év alatt készült el. A hidat aztán ünnepélyes keretek között 1895. szeptember 28-án adták át, a király engedélyével a híd Mária Valéria főhercegnő, I. Ferenc József lányának nevét kapta. A híd változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. A teljes szerkezetben 490 ezer szegecset kellett kézi erővel beverni, a beépített acél több mint 2500 tonna volt. A híd 24 évig állt épségben, miután az I. világháború végén és a Csehszlovák Köztársaság megalakulásakor a Duna államhatárrá vált, 1919. július 22-én este egy véletlen balesetben a Párkány felőli első mederpillérénél felrobbant egy töltet és a hídív vége a vízbe csúszott. 1921 novemberéig egy gyalogos járóhidat építettek a vízbe csúszott hídszerkezetre, A Mária Valéria híd összköltsége - a felvezető utak költsége nélkül - 18,7 millió euró volt, amihez Magyarország 5,4 millió eurót, Szlovákia 3,3 millió eurót adott és a két ország 5-5 millió eurót kapott az Európai Uniótól. Az új híd mindenben a régi formát őrzi, csak a hídpillérek magasodtak meg. Az útpálya 6 méteres, a járdák valamivel több, mint két méter szélesek lettek. Az átkelő 521,8 méter hosszú, 12,3 méter széles, építéséhez 2100 tonna acélt, 900 tonna aszfaltot, és 25 ezer csavart használtak fel a szakemberek. Orbán Viktor miniszterelnök és Meggyes Tamás akkori polgár- mester megállapodásának köszönhetően a híd építésével párhuzamosan elkészült a Nagy-Duna parti út, a Tabán (ma Szent Erzsébet) híd is, majd megújult az Árok utca. / IX. ÉVFOLYAM / 29. SZÁM 4 hidlap
