Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-08-27 / 27. szám
KÖZÖSSÉG / régió Mi-áll o sokosodó családirtások mögött? Egy tragédia háttere Múlt héten olvashattuk döbbenten, hogy Esztergomban két embert gyilkoltak meg egy családban, majd az egyik családtag, a feltételezett gyilkos, önmagával is végzett. Az értelmetlen tettről szóló cikk a bulvársajtó címoldalán nem egyedülálló hír ma, úgy tűnik mintha a sokkoló hírek száma egyre csak szaporodna, s egyre többen családjukat is a pusztulásba rántják magukkal együtt. Cikkünkben szakemberek segítségével arra keresünk választ, hogy mindez egy folyamat része vagy még mindig egyedi esetekről beszélhetünk. A gyilkosság, mint a jelen emblémája Már szinte nincs nap, hogy ne kapjon híreket az ember arról, hogy valahol gyilkosság történt. A média külföldről és „itthonról” is ontja a brutális tudósításokat, képeket, videó felvételeket. Az agresszió és a gyilkosság a híreket figyelő ember mindennapjainak velejárója lett, de más, amikor a közel-kelet vagy egyéb, háború sújtotta országokból érkeznek ilyen tudósítások és más, amikor belföldről, netán a szomszéd utcából. Truman Capote amerikai író a Hidegvérrel című, 1966-ban megjelent tényregényével mutatott rá, hogy a gyilkosság milyen hatással van arra a szű- kebb közösségre, mely a tett helyszínét körülvevő környezetben, kisvárosban él. (A Capote által feldolgozott bűncselekmény során a tettesek egy farmer család minden tagját, a felnőtteket és a gyerekeket ölték meg.) A Hidegvérrel című könyv is megerősítette az embert abban, hogy a gyilkosságok poszt-traumatikus lelki súlya kemény hatást gyakorol azokra is, akik nem közvetlen érintettjei az áldozatoknak. A sokk most elérte Esztergomot, a belvárosi gyilkosságok kapcsán újra sok kérdés tolult fel sokakban: miért történnek ilyen tragédiák? A másik fontos kérdés is ott ágaskodik egyből: elkerülhető lett volna az eset? A válaszadás természetesen nem egyszerű, s a Hídlap nem a múltheti helyi gyilkosságokról ad most számot, hanem egy riasztóan erősödő folyamatról próbál áttekintést adni. Hiszen nemcsak a gázai övezetben heti gyakorisággal történt merényletek, vagy a norvégiai tömegmészárlás sokkolja csupán a magyar olvasót, de az elmúlt időszakban itthon címoldalakra került ügyek sokasága, köztük nem egy, az esztergomihoz hasonló eset, vagy a csepeli horror dráma, ahol a sajtó egyes jól értesült írói, szerkesztői szerint élve temették el áldozataikat a gyilkosok. Ugyancsak figyelemre méltó aspektusa a gyilkosságok esetszáma emelkedésének, hogy magukról az ügyekről, a hátborzongató történetekről a média tálalásán keresztül értesül a nagyközönség, mely tálalás sok esetben az eladási számok, illetve a nézettség függvényében tolja előtérbe a többi hírrel széniben ezeket a beszámolókat, tudósításokat. A szakember szerint van megoldás az agresszió ellen Dr. Nagy Margit pszichiáter véleménye szerint az okok között nemcsak a gyilkosság előtti közvetlen időszakról kell beszélni, de a tett előtti időszak, sőt a gyerekkor is fontos ebből a szempontból. A pszichiáter úgy gondolja, hogy számos eset van, mindegyiket egyéni módon kell vizsgálni, hiszen számos körülmény befolyásolhatja az elkövetőt. Ugyanakkor általánosságban megállapítható, hogy az esztergomi esethez hasonló tetteket nagyobb valószínűséggel akkor követnek el emberek, amikor már gyerekkortól hiányzik az erkölcsi értékek tisztelete, amikor hiányzik a családból, a baráti körből vagy akár az oktatásból az a vonal, mely az emberi életet abszolút értékként mutatja fel. Egy ember személyiségfejlődésében mindezek össze is adódhatnak, így a közelmúltban hallott példákat is említve elmondható, hogy az elkövetők többszörösen hátrányosak szocializációs, erkölcsi és mentális szempontból is, mondta Dr. Nagy Margit és hozzátette, hogy a személyiségfejlődésnél különösen fontos a pozitív minták jelenléte. A doktornő azt is kihangsúlyozta, hogy azok, akik szándékosan kioltják embertársaik életét bizonyára súlyos károsodást éltek meg fejlődésük során már gyerekkorban is, de az is kimondható, hogy a mai világ is fokozottan agresszív, az emberi élet értékéről pedig vajmi keveset hallani. Az egyházi iskolák mellett a vi lági oktatási intézményeken is nagy a felelősség, hogy erről minél többet halljanak a felnövekvő generációk. Dr. Nagy Margit véleménye szerint egyik gyenge pontja a jelenlegi társadalomnak, hogy rendkívül kevés visszajelzés érkezik a problémás területekről, a most tárgyalt témát tekintve a gyerekek, fiatalok közösségeiből, így a felnőtt-társadalom nehezebben tudhatja meg, hogy a kifejlődő agresszió ellen hol és hogyan kellene akár megelőzéssel, akár módszerváltoztatással küzdeni. A társadalom fejlődéstörténetének jelenlegi szakaszában pedig a kiszélesedő lehetőségek és szabadságjogok bevonzzák az alapvető emberi értékrendektől való elfordulást, valamint a felelősségvállalás és a józan ítélőképesség elvesztését. Megoldás lehet, hogy a családban, az oktatási rendszerben következetesen arra neveljék a gyerekeket, fiatalokat, hogy tiszteljék egymást, tiszteljék az élet minden formáját, mondta a szakember. BEI , KEPKERETEZES KÉPKERET-KÖLCSÖNZÉS KIÁLLÍTÁS SZERVEZÉS TÉRKÉP-ÉS METSZET VÁSÁR uXá aí »UéJííü iáíia/Jjidiib db Ö» 1200-féle magyar, olasz, cseh képkeretléc PKT TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY KÉPZÉSEI SZEPTEMBERTŐL Esti tagozaton (szakmát végzetteknek):- érettségi 2 év alatt (Komárom)- érettségi 4 év alatt (digitális, Komárom) Esti tagozaton (érettségizetteknek): ■ kisgyermekgondozó, -nevelő (Komárom)- gyógypedagógiai asszisztens (Komárom)- szociális gondozó, szervező (Komárom) Érd: 34/343-007, 30/568-7354, bondor.eva1@gmail.com,OM 200 356 12 hídlap 2011. AUGUSZTUS 27. / IX. ÉVFOLYAM / 27 SZÁM
