Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-11-20 / 43. szám
HALO Az orvos válaszol Tisztelt Doktor Úr! Negyvennégy éves vagyok és az utóbbi néhány hónapban egyre gyakrabban kínoz erős fejfájás. Előfordul, hogy fél éjszakán át nem tudok aludni. Többféle gyógyszerrel próbálkoztam, de úgy érzem ezek csak tüneti kezelést jelentenek, egyik sem oldja meg a problémámat véglegesen. Hogyan lehet kideríteni a fájdalom valódi okát? Szeretném még megtudni, hogy milyen betegségek gyógyításával foglalkozik az Ön szakterülete, a neurológia, illetve hogyan zajlik egy kivizsgálás!1 Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Kiss Tamásné Dr. May Zsolt neurológus szakorvos Tisztelt Levélíró! A fejfájás okát gyakran igen nehéz meghatározni. Szerencsére egyre korszerűbb vizsgálati módszerek állnak rendelkezésünkre. A fájdalommal kapcsolatban mindig fontos tisztázni, hogy egy másik betegség tüneteként jelentkezik-e (másodlagos fejfájás), avagy a fejfájás maga a betegség. Másodlagos fejfájás több okból is kialakulhat: • Érrendszeri betegség: vérnyomás, erek állapota, erek meszesedése, elzáródása • Agynyomás változása: amennyiben az agynyomás nő vagy csökken, hirtelen erős fejfájás alakulhat ki • Egyéb okok: arcüreg-gyulladás, szemészeti, fülészeti gondok, agyhártyagyulladás, egyes gyógyszerek mellékhatása, depresz- szió, szorongás, étkezés kihagyása, rossz tartás, stressz, kevés folyadékbevitel. Az önálló fejfájás nagyon sokféle lehet. Két gyakori típusa a migrénes, illetve az úgynevezett tenziós fejfájás. A migrén rohamok formájában jelentkezik, a fájdalom általában lüktető, görcsös, hányinger kíséri. Előfordul étvágytalanság, máskor hányás, fények hangok, szagok iránti fokozott érzékenység kíséri. A mindennapi teendők ellátásában is zavart okoz, így legjobb, ha sötét, nyugodt szobában le tudnak feküdni a betegek. A migrén nem pszichés eredetű, de a szellemi vagy lelki megterhelés rohamot válthat ki. Sok nőnek csak a menstruáció időszakában van migrénes rohama. Bizonyos ételek, alkohol, kevés alvás, időjárási frontok, rendszertelen táplálkozás is kiválthat rohamokat. A tenziós fejfájás mindennapos, vagy egy héten többször is előfordul. A fájdalom tompa vagy feszítő jellegű, gyakran olyan érzés, mintha egy satu szorítaná az ember fejét. Általában nem a fájdalom erőssége okoz gondot, hanem az, hogy nehezen vagy egyáltalán nem múlik el. Gyengíti az összpontosítást, és a munkához szükséges tartós odafigyelést akadályozza. A tenziós fejfájás oka lehet a stressz, a mozgásszegény életmód. A neurológia (ideggyógyászat) az idegrendszer szervi megbetegedéseinek diagnózisával és kezelésével foglalkozik. A neurológiai betegségek igen sokfélék lehetnek okukat és tüneteiket tekintve. Az idegrendszer megbetegedései más szervek megbetegedésével is együtt járhatnak, így előfordul, hogy a neurológiai vizsgálatra egy másik, általános kivizsgálás részeként kerül sor, valamint egy neurológiai kivizsgálás keretén belül is szükség lehet más szakorvosi vizsgálatra (belgyógyászati, szemészeti, reumatológiai). Az idegrendszer szabályozza az összes testi működést, így a neurológiai tünetek bármilyen formát ölthetnek bénulások, beszédzavar, látászavar, érzészavar, hátfájás, nyakfájás, fejfájás. • Izomműködési zavar: gyengeség, remegés, akaratlan mozgások, izommerevség, koordinációs zavarok, izomfeszülés • Érzészavar: zsibbadás, fonák érzés, érzéskiesés • Tudatzavar: eszméletvesztés, zavartság, ájulás, görcsroham, kóma, tartós vegetatív állapot • Az érzékelés zavarai: látászavarok, süketség, szédülés Az általános neurológiai vizsgálat 15-30 percig tart. Az általános kórelőzmény felvétele után rendszerint vérnyomás- mérés, tüdő meghallgatása, has tapintása következik. Szükség esetén ezeket követik a célirányosabb vizsgálatok: • laborvizsgálat (vér, vizelet..) • röntgen, • EKG, • EEG, • Ultrahang vizsgálatok (nyaki erek és a szív vizsgálata) • CT vagy MR1 (koponya, gerinc) • Pszichológiai vizsgálatok, • Izotóp vizsgálatok A vizsgálatok eredményétől függően a beteg kaphat gyógyszeres kezelést (tabletta, injekció, infúzió), elektromos kezelést vagy fizikoterápiás kezelést, gyógytornával. További információk: 06-30-46-46-583; www.valeomed.huwww.valeomed.hu A jogász válaszol Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2009. január í-jétől minden közalkalmazott számára előírja a büntetlen előéletet. Ez erkölcsi bizonyítvány beszerzésével jár együtt. Akik évek, évtizedek óta az intézményben dolgoznak, nem rendelkeznek erkölcsi bizonyítvánnyal. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, a régi dolgozók erkölcsi bizonyítványai beszerzésének költségei kit terhelnek: a munkáltatót vagy a közalkalmazottat? Van-e jogszabály, ami ezt szabályozza? Ha nincs, a munkáltató átháríthatja-e ennek költségeit a dolgozóra? Válaszukat köszönöm! Tisztelt levélíró! Közalkalmazottaktól sok helyen kértek már eddig is érvényes erkölcsi bizonyítványt, ami a munkakeresés során akár többször is költséget jelenthet, mivel az erkölcsi bizonyítvány 3 hónap alatt elévül. Azltv. (go.évi XCIII.) 33.§ 2. bekezdés 14. pontja illetékmentesnek nyilvánítja a munkaviszony létesítéséhez szükséges okirat beszerzését, de egy AB határozat az erkölcsi bizonyítványt kiveszi ebből a körből. Ugyanakkor az Államigazgatási eljárásról szóló (57-évi IV) tv. 90.§ ebben az esetben is engedélyezheti az illetékmentességet vagyoni helyzetre hivatkozva. Az igénylést végezheti postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül, az eljárás díja 3.100.- Ft, bővebb információt az alábbi weblapon talál: http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/ kozos/index.php?k=erkolcsi_hu. Azt a munkavállalót, akitől munkába álláskor nem követelték meg a bizonyítványt, hiánypótlásra szólíthatják fel, és mivel a munkához szükséges bizonyítványok, igazolások megszerzésének költségei eddig is a munkavállalót terhelték, kicsi a valószínűsége, hogy a munkaadó ezt a költséget átvállalná. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda Amennyiben további kérdései vannak, készséggel állunk rendelkezésére: Tel.: 06/20/999-9239, e-mail: info(S>complex.co.hu 48 l/M/í 2010. NOVEMBER 20. / Vili. ÉVFOLYAM / 43. SZÁM
