Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-11-20 / 43. szám

ÉLETSTÍLUS / ükeréken A nálunk még mindig lesajnált Dacia egészen elképesztő menetelésbe fo­gott: a Logan, a belőle készült MCV és a Sandero után a Duster már Nyugat- Európát is meghódította, beleértve az autós szaksajtót is. A Duster bekerült az Év Autója döntőjébe, a legjobb hét közé, ráadásul olyan kapós, hogy fél évet kell várni rá a szalonokban ide­haza is. Aki azt hiszi, hogy a szerző félrebeszél, vagy fatális hibát elkövetve valamivel keveri a Dustert, az téved. A Dacia sza­badidő autója olyan riválisokkal mérkőzik az Év Autója címért, mint az Alfa Romeo Giulietta, a Citroen C3/DS3, a Ford C-Max, a Nissan Leaf, az Opel Meriva és a Volvo S60/V60. Aki egy kicsit is követi az autó­piacot, az tudja, hogy a Dacia mögött a Renault áll, a franciák a fejükbe vették, hogy olcsó, jó minőségű autókat gyártanak Dacia emblémával, nagyrészt a jól bevált, de már korosodó Renault technikára épít­ve. Az első próbálkozás a Logan volt, amit még meglehetősen gyanakodva fogadtak, elsősorban itthon, ahol nem cseng túl biz­tatóan a román márkanév. Ennek ellenére sokakat meggyőzött a Logan, különösen az akár hétszemélyes verziója, az MCV. HÉSCTIK (UU): hosszúság 4315, szélesség 1822, magasság 1625, saját tömeg 1250 kg, megenge­dett össztömeg 1800, csomagtartó 408-15701. HOTOK: 1598 cm3, max. teljesítmény (77 kW) 105 LE/5750 min, maximális nyomaték: 148 Nm/3750 min, átlagfogyasztás 7,0-10,4, tesztfogyasztás 9,21, C02 kibocsátás (g/Km) 185, gyorsulás (0- 100 km/h) 12,8 s, végsebesség 160 km/h. UOBCLÍ iLAPÍKI: Dacia Duster Acces 1,6 4x2 2 790 000 Ft; a tesztelt modell ára: Dacia Duster Ambiente 1,6 4x4 3 550 000 Ft. Utóbbi volt az, ahol jómagam is beadtam a derekam, az MCV egy őszintén egysze­rű, de zseniális konstrukció, és nem csak a hihetetlen ár-érték aránya miatt. A francia-román duó azonban nem állt meg itt, úgy döntöttek, hogy a ma rop­pant népszerű szabadidő autók piacán is van keresnivalójuk ezzel az üzletpolitiká­val. Hogy jól döntöttek, azt jelzik a már fentebb említettek: az Év autója-díj dön­tője, és hosszú, nagyjából fél éves vára­kozási idő az éves 70 ezer körüli gyártási darabszámra tervezett Dusterre. A siker titka valójában nem titok, hiszen az újkori Dacia-k esetében a kiindulópont egyformán az olcsóság és megbízhatóság volt. A Duster ese­tében sincs ez másként, a nálunk járt, 1,6-os Renault benzinmotorral szerelt, A külső tervezésekor fontos szempont volt az olcsó gyárthatóság, ennek ellenére karakteres formát kapott a Duster. négykerék hajtásos modell ára 3,4 mil­lió forint. Csak összehasonlításképpen: a legolcsóbb négykerékhajtású SX4 közel egymillióval drágább, a többi ebben a ligában játszó konkurens még többel. A Duster előnye az ár mellett az őszin­teségében rejlik. Minden porcikáján érződik, hogy a funkcionalitás mellett a legerősebb szempont az olcsó gyártható­ság volt: a műanyagok kemények, a kap­csolók, műszerek a lehető legegyszerűb­bek, ugyanakkor vagy talán éppen ezért meglehetősen tartósnak tűnnek. Egye­düli különlegesség a forgókapcsolóval állítható hajtásmód. A vezetőhelyzet jól beállítható, az egyszerű műszerek köny- nyen leolvashatóak, a váltót valószínűleg valami régi Renault-s raktárból túrták elő: kicsit hosszú utakon kapcsolható, kicsit lötyögős, viszont hatfokozatú. A bajuszkapcsolók és a rádió távvezérlője szintén régebbi típusokból lehet ismerős, az átlagos méretű csomagtartó tartalmát az avatatlan szemek elől rejteni hivatott roló meg az Isten tudja honnan: gyakor­latilag egy lifegő, durva textildarab. Kívülről egyébként jobban fest a Duster, anélkül, hogy állást foglalnánk a forma­terv mellett, azt biztosan el lehet monda­ni, hogy egyedi. Az már csak a saját szub­jektív benyomásom, hogy mintha valami évekkel ezelőtti koreai SUV-re hajazna az 46 hídlai 2010. NOVEMBER 20. / Vili. ÉVFOLYAM / 43. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom