Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-11-20 / 43. szám

KÖZÖSSÉG Változó idők - változó adók Parlamenti krónika A héten számos, elsősorban az adózást érintő változásokat tárgyalt a parlament. Január 1-től bevezetik az egységes 16 százalékos adókulcsot, a nyugdíjjárulék mértékét az eddigi 9,5-ről 10 százalékra emelik. Elfogadták - a korábbi változat­hoz képest némi változással a 98 százalékos különadót, aminek célja a korábbi évek indokolatlanul magas, több száz milliós kifizetéseinek megszüntetése, to­vábbá módosították az Alkotmánybíróság hatáskörét is. Változó adók A magánszemélyek valamennyi jövedel­mük után 16 százalékos kulccsal adóz­nak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfo­gadottjövő évi adó - és járuléktörvények­ben. Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellen­zék elutasította a javaslatot. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéké­nek emelését 9,5 százalékról 10 százalék­ra. A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalék­adó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től. Lázár, veszélyben a „pofátlan végkielégítések" Lázár János ezt azután mondta, hogy a parlament kedden elfogadta az általa benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkot­mány módosítását. A frakcióvezető úgy fogalmazott: reményei szerint a Fidesznek a keddi döntéssorozattal sikerül tartania egyik karizmatikus választási ígéretét. Lázár János kifejtette: az egész konst­rukció középpontjában a 98 százalékos különadóról szóló törvény állt. Ennek módosításában fontos szerepet játszott a Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zete és a Munkástanácsok: e szervezetek javasolták ugyanis, hogy 3,5 millió forint legyen az a plafon, amin felül különadót kell fizetniük a közszféra munkavállaló­inak. Az állami, önkormányzati vezetők esetében azonban maradt a kétmillió forintos felső határ. Megjegyezte, a külön­adóval kapcsolatban több olyan pontosítást is beemeltek a törvénybe, amely adószak­értők részéről hangzott el. A különadót önkéntes bevallás alapján kell majd meg­fizetni. Közölte, azt még nem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány embernek és mennyit kell fizetnie a különadó alap­ján, de szerinte akár ezres nagyságrendű is lehet a törvény hatálya alá tartozók száma, és az öt évre visszamenőleges hatály miatt "nem egy-két milliárdról, hanem jóval többről fog szólni" a befolyó összeg. Szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután - így döntött az Országgyűlés kéthar­mados többsége kedden. A parlament a kormánypárti képviselők támogatásá­val fogadta el név szerinti szavazással az alkotmány módosítását, amely a kihirde­tését követő napon lép hatályba. A Meszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indít­ványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékok­ról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmi­sítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes ada­tok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik. Létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jövő év január í-jétől létrejön a Nemze­ti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolva­dásával. A NAV elnökét a nemzetgazda­sági miniszter javaslatára a miniszter- elnök nevezi ki határozatlan időre. Az Országgyűlés kedden az erre vonatkozó indítvány minősített többséget igénylő rendelkezéseit 259 igen és 104 nem sza­vazattal hagyta jóvá. A nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényja­vaslat egyszerű többséget igénylő ren­delkezéseit 258 igen, 104 nem mellett fogadták el. Kilenc évre választják a legfőbb ügyészt Az Országgyűlés a jövőben a köztársasá­gi elnök javaslatára kilenc évre választ­ja meg a legfőbb ügyészt a határozat­lan időre kinevezett ügyészek közül az ügyészségi szolgálati viszonyról kedden elfogadott törvénymódosítás alapján. A képviselők 247 igen és 102 nem szavazat mellett döntöttek a javaslat törvénybe iktatásáról. A jogszabály kimondja, hogy a legfőbb ügyész egészen utódja megbíza­tásáig gyakorolja jogkörét. A parlament a javaslat sürgős kihirdetését kéri. 6 ilfTfi 2010. NOVEMBER 20. / Vili. ÉVFOLYAM / 43. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom