Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-07-17 / 27. szám
exkluzív Esztergom-emberek „Az élet írja ezt a történetet Gulya István A június végi nagy sikerű esztergomi Szamizdat és Underground Piknik szombati nagymeglepetését je lentette a kultikus Európa Kiadó zenekar fellépése. Az együttes énekes-gitáros frontem- / bérével - zeneigazgatójá- Jk val a mai negyvenesek á I ifjúkorának meghatározó szövegírójával, Menyhárt Jenővel a Mélytányér kisvendéglő teraszán egy jó vacsora után és^ kon- ^ cert előtt beszélgettünk. ^- Úgy rémlik, az URH együttesetek annak idején mindössze hat-hét koncertét adott, számaitok házilag másolt, „szörcsögő" kazettákon terjedtek - mégis ismerte mindenki. Hasonlóképpen így történt az induló Európa Kiadóval. Mivel magyarázod? Az újdonság varázsa? A tiltott gyümölcs izgalma? A zene közösségteremtő ereje?- Hozzátenném egyrészt, hogy az URH-nak azért több koncertje volt, mint hat-hét, de az valóban helytálló, hogy kevés alkalommal lépett fel. Másrészt: nem mindenki ismerte, inkább azt mondanám, hogy egy egyre bővülő réteg szerzett tudomást róla. Ez különösen az URH-ra igaz. Az Európa Kiadóval, amikor játszottunk, meg - főleg egyetemi városokban - turnéztunk, szintén azt érzékeltük, hogy egy egyre nagyobb csoport ismeri a zenénket, ami idővel növekedett. Szerintem ez a „népszerűsödés" akkor indult igazán, amikor a felvételek terjedni kezdtek. Az URH- val egyet, az Európa Kiadóval két stúdióanyagot készítettünk. Elsősorban ezek a felvételek sokszorozódtak a kazettákon, s ekkor váltunk ismertté Magyarországon. Eleinte csak Budapesten, később már egyre több helyen.- Viszonylag keveset koncerteztek vidéken, főleg Budapesten játszotok. Mi ennek az oka?- Pesten is ritkán játszunk, mi olyan zenekar vagyunk, amelyik keveset koncertezik, mert nem e köré szerveződik az életünk. Mindig valamilyen alkalmak, amikor összeállunk. Egy alapvető hibernált állapotból előjövünk, és adunk egy koncertet.- Meglátásom szerint, de könnyen lehet, hogy tévedek: az Európa Kiadóban érzékelhető egyfajta közéletiség, úgy értve legalábbis, hogy a dalszövegek közélet-orientáltak, amibe talán a szamizdat-éra fél-illegalitása is közrejátszott. Jól gondolom vagy rosszul?- Nem gondolom, hogy az Európa Kiadó szövegei közéletiek volnának. Az Európa Kiadó inkább egy érzékenységet és egy attitűdöt jelent. Ami elhangzik egy Európa Kiadó-számban vagy koncerten, az inkább egy érzékenység, egyfajta érzékenységgel áll kapcsolatban, vagy hát nem biztos, hogy egyvalami fajtával, de egy bizonyos affinitással, és maga az Európa Kiadó, ahogyan működik, és ahogyan kiáll, az pedig, azt gondolom, egy attitűd. Ez a fajta attitűd és az ilyesfajta érzékenység abban a rendszerben, az úgynevezett szocializmusban a tiltott dolgok közé tartozott, minimum: annak a határán állt. Mindenesetre olyasminek tekintették, amit vagy tiltani vagy marginalizálni kell. Főleg marginalizálták. Tehát: én nem gondolom, hogy ezek konkrétan közéleti szövegek lennének, de a kiállás együtt járhat bizonyos közéletiséggel. Megjegyzem: sokszor ez a kiállás legalább annyi erővel és jelentéssel bírt, mint a tényleges szövegi tartalom, nem csak Magyarországon, láttam máshol is. 24 hídlap hidlap.net
