Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-30 / 40. szám
Reformáció napját ünnepük a protestánsok vasárnap Máig tart a vallásmegújitás története Október 31-én ünnepli a protestáns világ a reformáció napját. A jeles napon arra emlékezünk, hogy világtörténelmi fordulatot is hozó vallásmegújító folyamatok indultak el a szászországi Wittenbergben, amikor Luther Márton közzétette 95. tételét. Luther Márton 493 éve, Wittenbergben függesztette ki téziseit az egyetemi templom funkcióját betöltő vártemplom kapujára. A fiatal egyetemi tanár nem más okból tette mindezt, mint meggyőződése, hite szerint. Az esemény nemcsak az egyházon belül indított el komoly átalakulási folyamatokat, de nagy hatással volt a világpolitikára is, és ez nemcsak akkor, 1517-ben volt így, de gyakorlatilag napjainkban is tart. Az említett lutheri hit magából a kifüggesztett 95 tételből is kiviláglik. Sokan és sokszor írtak már erről a wittenbergből indult históriáról, de talán kevesebbszer olvashattuk, hogy a bűnbocsátó cédulákon kívül még mi mindenről írt a reformer: 8. tétel: „A bűnbánati egyházjogszabályok csak az élőkre érvényesek, és azok szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.” 18. tétel: „Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási helyekkel, hogy a pur- gatóriumban lévő lelkek kívül lennének a szeretetet kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Istenirgalmán).” 27. tétel: „Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz Esküvő- és Rendezvényszervezés Csokoládé szökőkút bérbeadás Vállaljuk esküvőtök tejes korú lebonyolítását klasszikustól az exkluzívig. Teljes esküvőszervezé, Helyszín, Dekoráció, Torta és Sütemény,Fotó, Videó, Zenei szolgáltatás, Vőfély, Meghívó, Jármű, Szépségápolás, Csokoládészókőkut cv# Ti megálmodjátok, mi megvalósítjuk! JSL ^ +36 (30)465-1735 lldlko<S>magicday. h 11 www.magicday.hu megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.” 31. tétel: „Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az igazán elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka.” 62. tétel: „Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.” 79. tétel: „Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.” Talán nem kell alaposabb történelemismeret ahhoz, hogy ezekből a kiragadott példákból meglássuk, micsoda „forradalmi” hatása lehetett mintegy ötszáz évvel ezelőtt, elsőként a Róma által irányított kereszténységen belül Luther tételeinek. A pápa és a katolikus egyház nem is hagyta szó nélkül ezt a 95 részes kinyilatkoztatást, és a pápa Luthert kiátkozta és eretneknek nyilvánította. Ennek következtében a reformátornak el kellett fogadnia a szász fejedelem védelmét. Bár a hit megújítóját törvényen kívül helyezték, Luthert „hitünk szerint” - mondják a protestánsok - Isten segítségével nem érte bántalom, 63 éves korában bekövetkezett haláláig lelkipásztorként, prédikátorként, teológusként, hittudományi könyvek írójaként dolgozott. A reformáció másik, a lutheránusnál is harcosabb vonala a svájci Kálvin Tamás által vezetett vonala lett, Magyarországon a református egyház hívei az ő újító tevékenysége révén alapított egyházhoz, míg az evangélikus egyházhoz a Luther Márton megújítói alapvetése nyomán létrejött gyülekezethez tartoznak. Czenthe Miklós az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója, egy korábbi cikkében írta a reformáció ünnepnapja kapcsán: „Luther eredeti szándéka az egyház reformációja, azaz megjavítása volt, nem „megváltoztatása, megszüntetése”. Luther nem vallás- vagy felekezetalapítás céljából lépett föl. Az erfurti ágostonos szerzetes nagyon is az akkori egyházi gondolkodásban és nevelésben részesülve és élve, komolyan végiggondolta hitét és életét. Úgy találta, hogy az egyház akkori élete, a gyakorlat annyira eltért a bibliai lényegtől, hogy fel kell lépnie. Azt lehet mondani, hogy a reformáció a politikai körülmények hatására lett elsőrendű politikai eseménnyé, így következett be az egyházszakadás és a vallásháborúk kora. Luther azonLuther Márton szobra egy évig ideiglenesen az Evangélikus templomban állt ban nem politikus volt, hanem egyetemi tanár és lelkész, hívő és gondolkodó lélek. Az anyagiakkal való visszaélés, a bűnbocsátó cédulák gyakorlatát tartotta felháborítónak, és az evvel összefüggő anyagiasság elterjedését. Az egyház által elért politikai hatalom és gazdagság ára volt az erkölcsi hitelesség, a hitbeli meggyőződés meggyengülése. (...) Luther úgy vélte, az egyháznak vissza kell térnie eredetéhez, és az eredeti szent könyvéhez a bibliához (sola scriptura). Nem szabad, hogy kiváltságos papi rend torlaszolja el a nép útját az evangélium elől, azt közvetlenül a nép kezébe kell adni, hogy maguk olvashassák és maguk vonhassák le közvetlenül az írásból a hitigazságokat (sola fides). A népet iskolák által képessé kell tenni, hogy hozzájusson a Biblia és a műveltség „kiváltságához”. Az egyház ne cél, hanem eszköz legyen, mondjon le túlságos világi-hatalmi szerepléséről, és foglalkozzon azzal, ami igazán a dolga.” PÖLTL ZOLTÁN 30 hídlap 2010. OKTÓBER 30. / Vili. ÉVFOLYAM 40. SZÁM
