Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-23 / 39. szám
esztergom Az országos Széchenyi évhez Esztergom is csatlakozott Emléknap a legnagyobb magyarért Esztergomban évszázados múltra nyúlik vissza a „legnagyobb magyar", Széchenyi István tisztelete. Ezt bizonyítja az is, hogy halála után az országban elsőként nevezetek el közteret róla. Széchenyi István halálának 150 éves évfordulója alkalmából alakult Széchenyi Emlékbizottság felhívására 2010, gróf Széchenyi István emlékév lett. Az országos eseményekhez kapcsolódott a múlt pénteken Esztergomban megtartott Széchenyi István emléknap, amelyet a Balassa Bálint Társaság, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara és a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár rendezett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitáz János Kara dísztermében rendezett Széchenyi István emléknapon elsőként Tétényi Éva köszöntötte a hallgatóságot múlt pénteken. A polgár- mester beszédében hangsúlyozta, hogy Széchenyi István életútja jó példája annak, hogyan lehet a közjót szolgálni munkánkkal és vagyonúnkkal. A polgármester kifejezete azon reményét is, hogy Széchenyi példája nyomán Esztergomban is megvalósul a közösség érdekét szolgáló együttműködés. A polgármesteri köszöntő után Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára szólt arról, hogy Széchenyi István emlékév rendezvényei elsősorban civil kezdeményezések nyomán valósultak meg. A főtitkár szerint Széchenyi István legismertebb szavai „Merjünk nagyok lenni" arra utalnak, hogy saját életünkkel és munkákkal egész népünk nagyságának felemelkedését szolgálhatjuk. Az emléknapon elhangzott előadások teljes áttekintést adtak Széchenyi István életművéről és esztergomi vonatkozásairól is. Csombor Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója beszélt arról, milyen szorosan kötődtek az esztergomiak Széchenyi István eszméihez. A hagyomány szerint az esztergomiak már az első dunai gőzhajók megjelenése idején éltették a folyóparton Széchenyit, a Bécs- Pest közötti összeköttetés megteremtőjének kezdeményezőjét. Pesten 1840-ben megalakult első magyar takarékpénztár nyomán négy évvel később megalakult az Esztergomi Takarékpénztár, majd létrejött a reáliskola, óvoda és tanítóképző is a városban. Az első magyar társaskör, a Nemzeti Kaszinó megalakulása után pár évvel Esztergomban is megalakult az Esztergami Kaszinó Egylet, amely összefogta a város művelt polgárait. Széchenyi István 1860. április 8-án bekövetkezett halála után néhány héttel már javaslat született arról, hogy Esztergom Nagy Piacz terét gróf Széchenyi Istvánról nevezzék el, azonban politikai nyomásra erre csak a birodalom országainak autonómiát biztosító 1860. október 20-án kiadott császári rendelet, az„októberi diploma" kiadása után kerülhetett sor. A Széchenyi-kultusz esztergomi megteremtéséhez tartozott az 1861. május 11-i Bazilikában megtartott gyászmise, amelynek évi rendszerességéről az Esztergomi Friss Újság gyűjtéséből létesített alapítvány gondoskodott. Az sem véletlen, hogy Széchenyi István fia, Ödön esküvője 1864-ben az esztergomi Bazilikában volt. Széchenyi István emlékének ápolását a kiegyezés után a magyar kormányzat is igyekezett előmozdítani. SzületéséneklOO. évfordulóját 1891-ben országszerte megünnepelték. Nemcsak teret neveztek el 1860-ban Esztergomban Széchenyi Istvánról, hanem portréja is felkerült egy ekkor épült esztergomi házra, erről szólt előadásában Prokopp Mária, a Balassa Társaság elnöke. A Széchenyi térről nyíló Deák Ferenc utcában álló téglaköves homlokzatú 7 számú ház 1860-ban épült, Etter Lőrinc serfőző megbízásából Prokopp János mérnök tervei szerint. Az épület ablakai fölé a magyar szabadságharcosok portréi kerültek, amelyeket Marschalkó István készített. Itt látható a városban az egyetlen Széchenyi István portré is. Ugyancsak különleges felfedezésről szólt Kulcsár Ildikó, a Keresztény Múzeum megbízott igazgatója a Prímási Levéltárban található Széchenyi portré történetében. Az esztergomi Duna Múzeumban található mindemellett az ország harmadik legnagyobb Széchenyi-dokumentum gyűjteménye. Ennek a történetét mutatta be Florváth István, a Balassa múzeum igazgatója. Már az 1970-es években törekedett a Duna Múzeum arra, hogy minél több Széchenyi István munkásságára vonatkozó dokumentumot gyűjtsön össze. Ezek többsége másolat volt, a hetvenes évek végén azonban sikerült megvásárolni a soproni Storno-család Széchenyi iratgyűjteményét, és így több mint ezer eredeti dokumentum került a múzeum birtokába. Az iratanyagot Deák András katalogizálta, és elsősorban a dunai és tiszai folyamszabályozásra, hajózásra vonatkozó iratokat dolgozták már fel a múzeum munkatársai. A katona Széchenyi Istvánról és a lóverseny magyarországi megteremtéséről szólt Szentgyörgyvölgyi István, majd irodalomtörténeti összefüggéseket tárt fel Tölgyessy Zsuzsanna Széchenyi István naplóbejegyzései és művei alapján a Széchenyi emléknapon, melyen végül Bakai Ferenc és a Klubszínpad társulata előadásában elhangzott Arany János Széchenyi halálára írt verse, valamint Rózsár Bigitta előadásában felcsendült Liszt Ferenc Széchenyi emlékezete című zongoraműve. 22 hídlap hidlap.net
