Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-23 / 39. szám
címlapon ta a tanári karból, hiszen nem mindennapi dolgok történtek a fővárosban. A budapesti tanárok pedig elindultak hazafelé gyalog, ugyanis ekkor már nem közlekedtek a tömegközlekedési eszközök Budapest és Esztergom között." A visszaemlékezések szerint október 24-én viszonylagos nyugalom uralkodott, de másnap már az utcára vonultak az esztergomiak is. Az első békés tüntetés október 25-én, csütörtökön volt. Eleinte mámoros hangulatban zajlottak az események, a nép egy emberként állt a budapesti forradalmárok mellé. Az események szónokai Nagy Imre támogatásáról és a Rákosi-rendszer megdöntéséről beszéltek. A tüntetők seregéhez az iskolák közül elsőként a Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola diákjai csatlakoztak Veres Jenő és Karakas Lajos tanárok vezetésével. A felvonulók ütemesen skandálták az „Ez a haza magyar haza, minden orosz menjen haza!" jelmondatot, eközben két diák a tanulószobai felügyeletet kijátszva eltávolította a vörös csillagot a városháza tetejéről. Október 26-án reggel a gyárakban és a munkahelyeken kifüggesztették az egyetemisták 16 pontját, a forradalom kiáltványát. A gyári munkások és az esztergomi civilek a Széchenyi térre vonultak a városháza elé, ahol Merza Gyula szerszámgépgyári dolgozó mondott beszédet, majd Horváth Csaba munkás elszavalta a Nemzeti Dalt, és felolvasták a 16 pontot is. Kilenc óra környékén már hullámzó tömeg borította a városközpontot, ahol akkor megyei börtön is helyet kapott, és ahonnan a nép foglyokat szeretett volna kiszabadítani. A tüntetésen részt vevő Belánszky László a következőképpen idézte fel emlékeit: „Amikor a tömeg áthúzódott a börtön elé, hogy a politikai foglyokat engedjék ki, akkor én ott csak két politikai foglyot láttam kijönni. Sok emberben fel is merült a kérdés: csak ennyien voltak bezárva? Szerintem ekkor gondoltak a tüntetők először arra, hogy a többi rabot a Hadosztályparancsnokságra vihették". Az eseményekre reagálva Esztergom-táborból öt tank indult el, melyek közül három érte el a Kossuth utcát. Az egyik a postaközön át lement a Duna partra és onnan folytatta útját a Sötétkapuhoz, a másik a főúton haladt felfelé. Szemtanúk visszaemlékezése szerint ez a harckocsi az egyik kanyarban felfutott a járdát szegélyező korlátra és fennakadt. Vezetője hátramenetben, bőgő motorral próbált kiszabadulni, közben fenyegetően forgatta ágyúcsövét. Amikor sikerült kitolatni, folytatta útját a Sötétkapu felé. A harmadik tankot a tömeg a Lőrinc utcában megállította és elfoglalta.„A tank megállítása úgy történt, hogy a Lőrinc utcában éppen akkor bontották az utat, így ott jó néhány kockakő félre volt rakva az út szélénél. Az emberek kockaköveket raktak a lánctalpak közé, valamint vasrudat, amitől a harckocsi nemsoká le is állt. Volt, aki a tank oldalára erősített ásót is levette és azzal verte a monstrum oldalát. Erre a vezető kiszállt, eldobta a pisztolyát és elmenekült. Rajta kívül még három katona volt a tankban, akiket kiszállásra kényszerített a tömeg. A harckocsit később letakarták egy ponyvával, de még előtte munkaszolgálatos katonák kiszerelték belőle a golyószórót"- idézte fel az eseményeket az I. István Gimnázium akkori tanulója, Horváth István. Kiss Sándor őrnagy Mecséri János elsőszámú esztergomi katonai vezető parancsára egy zászlóaljat rendeltTáborból a Sötétkapu Víziváros felőli oldalán állomásozó Hadosztályparancsnokság védelmére. A belvárosból a Várhegyre vonuló tüntető tömeget egy alig 6-8 fős katonai szakasz várta. Nem sokkal háromnegyed 12 előtt a tanítóképző előtt három fellobogózott autóbusz jelent meg tele utasokkal, sőt az első busznak még a tetején is ültek. Az első busz először megállt a bejáratnál, aztán az utasok kérésére behajtott, hogy előterjesszék a hadseregnek követeléseiket. A másik két autóbusz szerencsére nem követte az elsőt, amelyet az alagút túloldalán egy harckocsi fogadott. Kiss Sándor Mecséri utasítását véresen komolyan véve tűzparancsot adott a fegyvertelen tüntetők ellen, megszólaltak a fegyverek és lövésre készült a tank is. A harckocsiban ülő tizedes a parancs végrehajtása helyett kiugrott a tankból, a mellette ülő százados, Juhász József viszont tüzelt a bejárat melletti oszlop felé, ahol megpattant a lövedék és telibe találta a busz hátsó részét, melyen nemcsak tüntetők, hanem hazafelé igyekvő utasok is ültek. A buszon tartózkodott Bende Lajos repülőmérnök is, aki így emlékszik a tragédiára: „Jókora tömeg sétált felfelé az úton, a Sötétkapu előtti téren is sok-sok ember volt. Útközben észlel6 hídlap hidlap.net
