Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-16 / 38. szám
almárium Várjuk olvasóink leveleit rovatainkba, kérdéseiket az info ff hidlap.net e-mail címre vagy a Hídlap szerkesztőség, 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. postacímre küldhetik el. Kérjük, az e mail „tárgy" rovatában, illetve a levélborítékon tüntessék fel: „Paragrafus - a jogász válaszol" vagy „pszichológus válaszol". Jogász válaszol Tisztelt Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! 1953-ban feleségül vettem egy elvált asszonyt két fiúgyermekkel. Egy családdá váltunk, ezért a fiúkat a nevemre vettem. Nem sokkal később született egy közös fiunk is. 1989-ben a feleségem meg- , halt. Innentől kezdve a két vállalt fiúval és családjukkal haragban vagyunk, nem tartjuk a kapcsolatot. Rendelkezem két ingatlannal. Az egyik egy egyszobás összkomfortos lakás, a másik pedig egy saját építésű garázs a közelben. Halálom esetén mindkét ingatlant a benne lévő ingóságokkal együtt a saját fiamra szeretném hagyni. Célom olyan eljárást találni, amit a többiek nem támadhatnak meg. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelt Levélíró! Az Illetéktörvény idén augusztusban módosult, mely alapján egyenesági rokonok között az ajándékozás illetékmentes mind ingatlan, pénz, vagy egyéb ingóság ajándék esetén. Az ajándékozási szerződésben meg kell jelölni az ajándékozás célját, értékét, továbbá az ajándékozási szerződés lényegi eleme az ajándék elfogadása a megajándékozott részéről. Az ajándékozás sajátos formája a halál esetére szóló ajándékozás. Ez a jogügyelet az örökhagyó és a megajándékozott között még az örökhagyó életében jön létre, a megajándékozott az örökhagyó halálával szerzi meg a szerződés tárgyát képező dolog tulajdonjogát. A halál esetére szóló ajándékozási szerződés a végrendelettől eltérően egyoldalúan nem vonható vissza. Amennyiben végrendeletet készít, a köteles részre jogosult örökösöket kitagadhatja. Ha a végintézkedés bármely okból érvénytelen vagy hatálytalan, a kitagadás is érvénytelenné, illetve hatálytalanná válik. A kitagadás érvényességének másik feltétele, hogy annak okát a végintézkedésben meg kell jelölni. Nem szükséges a kitagadás szó használata, de a kitagadásra irányuló akaratnak egyértelműen ki kell tűnni a végintézkedésből, például: "Dezső fiam semmit ne örököljön halálom után, mert mostohaapját súlyosan bántalmazta''. A Ptk. 663. §-a részletesen meghatározza azokat a magatartásokat, melyek alapul szolgálhatnak a kötelesrészre jogosult kitagadására. A kitagadásra alapot adó cselekmény tényleges megtörténtét annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván. A kitagadás következménye, hogy a kitagadott kiesik az öröklésből, helyette leszármazottja örököl. Végrendelet megtámadására annak van lehetősége, aki bizonyítani tudja annak érvénytelenségét vagy hatálytalanságát, illetve aki a végrendelet hiányában törvényes örökös lenne. Javasoljuk, közjegyzőnél elhelyezett halál esetére szóló ajándékozási szerződést írjanak, hogy az adott körülmények között biztosítható legyen a szerződés teljesedése. Üdvözlettel: Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda A COMPLEX KÖNYVELŐ ÉS JOGI TANÁCSADÓ IRODA VÁLLAL: bérszámfejtést, könyvelést - jogi ügyek intézését • közigazgatási eljárások, hatósági engedélyezések lebonyolítását • cégalapítást-, módosítást • kintlevőségek kezelését, kártérítési ügyek intézését • üzletviteli tanácsadást • Tel.: 06/20/999-9239 • E-mail: info@complex.co.hu Számos emberi viselkedést, magatartást félreértelmezünk, nem ismerjük okait, indítékait - ebben szeretne segíteni rovatunk és Baranya István pszichológus. A gyermekkori családrajz pszichológiai jelentősége Előző írásunkban sorra vettük a pszichológus-páciens (beteg) kapcsolat állomásait. Megállapítottuk, hogy ez négy nagy részből áll: 1. első interjú, 2. vizsgálat (klinikai adatgyűjtés), 3. diagnosztizálás, 4. terápia. M ost a vizsgálat (klinikai adatgyűjtés) egy különleges formájával foglalkozunk, a gyermekrajzok világával, azok pszichológiai elemzésével. Az 1940 tájékán egyre nagyobb teret hódított az a feltevés, hogy a rajzok is alkalmasak érzelmi vonások és a személyiség feltárására; és tanulmányozni kezdték, mennyiben tekinthetők e pszichés állapot vizuális reprezentációjának, mennyiben képviselik a pszichés realitást, az alkotó szubjektív tapasztalatait. Felbukkant a „projektív rajz" fogalma, és ebből kiindulva projektív rajzteszteket dolgoztak ki. A projektív rajzteszt azon feltevésen alapul, hogy a gyermek rajza - akár adott figurát pl. embert rajzol, akár általános témákat: ház, fa, alakok-tükrözi az alkotó személyiségét, percepcióját, attitűdjét. A rajzelemzések közül talán az egyik legismertebb eljárás a családrajz elemzése. Ezek között is a kinetikus családrajz (Kinetic Family Drawing, KFD) a család lerajzoltatásának egy viszonylag új, USA-ban gyakran alkalmazott, de hazánkban is elterjedt változata. A családrajznak sokféle változata ismeretes, valamennyiük közös nevezője azonban három típus: 1. a saját család rajza, 2. egy (másik) család rajza, 3. egy megváltoztatott család rajza. A kinetikus családrajz kb. 5 éves kortól kezdve használható. Nem csak gyermekek, hanem serdülők és felnőttek projektív tesztvizsgálatára is alkalmas. A kinetikus családrajzot legtöbbször kétszemélyes helyzetben (gyermek-pszichológus) veszi fel. A pszichológus Burns és Kaufman 1972-ben közel 10 000 gyermekrajz feldolgozásával alakították ki elemzési rendszerüket. A kinetikus családrajz értelmezéséhez háromfázisú elemzést javasolnak: 7. Globális értékelés: a rajz érzelmi tónusának, globális színvonalának értékelése, továbbá a feltűnő cselekvések, szokatlan grafikus jegyek elemzése. 2. Az emberalakok értékelése: a tárgyakat figyelmen kívül hagyva, az emberalakok interakcióinak, cselekvéseinek és rajzi jegyeinek elemzése. 3. A tárgyak értékelése: az embereket gondolatban kihagyva, csaka tárgyak pozícióját, hangsúlyozását, használatát elemezzük. A jól beilleszkedő, egészséges gyermekek rajzaibap általában fizikailag közel vannak egymáshoz a családtagok, interakcióban állnak, és a gyermek életkorának megfelelő színvonalon, közel azonos nívóval ábrázoltak. Legtöbbször megjelenik valamilyen fényforrás is, az anya gyakran tápláló jellegű tevékenységet végez (például főz), és a teljes családi atmoszféra a békét, a bensőségességet sugározza. Általános negatív jelzések az izoláció bármilyen megjelenése, az arctalanság, az elfordulás, a saját világba merülés a családdal való kapcsolat helyett, valamint a negatív érzelmeket (düh, szomorúság, elutasítás stb.) sugároz. Természetesen a pszichológus egy rajzból nem tudja megállapítani a gyermek személyiségét, nem tudja feltárni gondolatvilágát. Ahhoz más rajztesztre és egyéb klinikai vizsgálatokra is szüksége van. Baranya István pszichológus 48 hídlap hidlap.net
