Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-29 / 36. szám
helyi érték Lakásszám 1996-2009 IZZUU 12000 11800 11600 11400 s 11200 11000 10800 10600 10400 11930 11749 11654 11498 11550 mi7 11394 _—-mr 11260 —; ,lm„ 11130^*~— 10854 ino„ 11009 10903 10^*"m MM .......BT 1 IUZ7 —^-w^ 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 9. táblázat Év Forrás: KSH 2008-ig újabb ezerfős növekedést mutatott, mely a gazdasági válság hatásai miatt a mai napig stagnál: jelenleg 30914-en élnek a városban. A lélekszám alakulásában egyértelműen visszatükröződik az esztergomi ipari park, és az ott létrejövő munkahelyek népességvonzó hatása. Az 1991 óta működő Suzuki gyár folyamatosan bővült, amely egyre több beszállítói üzemet vonzott a közvetlen közeibe. Ezzel párhuzamosan az ország más részein gyárak, üzemek zártak be, így megindult a Magyar- országon egyébként nem igazán jellemző migráció, és sokan választották új lakóhelyükül Esztergomot. Az ábrán látszik, hogy 2008-ban az addigi erőteljes növekedés megtorpant, ami az akkor kirobbant válsággal és a létszámleépítésekkel magyarázható. Azok a dolgozók, akiket csak munkahelyük kötött Esztergomhoz, továbbálltak, de sokan maradtak családjukkal együtt, ami szintén azt bizonyítja, hogy Esztergomban élni jó. Ezer új lakás tíz év alatt Esztergom lélekszámúnak és a városban rendelkezésre álló munkahelyek számának növekedésével párhuzamosan gyarapodott a lakáscélú ingatlanok száma is a városban: tíz év alatt mintegy ezer otthon született (9. táblázat). Az előző táblázatok és diagramok bemutatták azt, hogy Esztergomban az elmúlt évtizedben dinamikusan növekedett a munkahelyek száma, és a munkalehetőség hatására a városban ideiglenesen vagy tartósan letelepedők száma. A lakónépesség növekedésével természetszerűen együtt jár a lakások számának növekedése. Míg 1999-ben 11009 darab lakóingatlant tartottak nyilván, a fordulópont utáni erőteljes növekedést követően 2009-ben már 11930-at. Érdekes, hogy a népesség és a munkahelyek számának gyarapodása 2008-ban a válság kirobbanása idején megállt, illetve visszaesésnek indult, a lakásállomány mindennek ellenére tovább növekedett: 2008 és 2009 között csaknem kétszáz új lakóingatlan jött létre. Az Esztergomot határoló Duna és a hegyek miatt a város valójában az északkeleti irányba terjeszkedhet igazán, vagyis a Duna mentén, Búbánatvölgy irányába. Itt jött létre az új lakóingatlanok jelentős része is: néhány év alatt benépesült az egykori Vadvirág kemping helyén létrejött lakópark és a szentgyörgymezői lakópark is, sokan választották lakhelyükül a Kettőspince, a Szamárhegy és a Csenkei-híd, valamint a Búbánatvölgy környékét. A belvárosban is épültek új lakóházak az elmúlt évtizedben: az Erzsébet-ház, a régi mozi épülete és az Aranyhegyi társasház. Figyelembe véve azt a tendenciát, hogy a lakások száma 1996 óta folyamatosan nő, és a válság ellenére is nőtt, valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években is növekedni fog, hiszen Esztergom vonzó, ideális lakóhely, azoknak is, akik itt születtek, és azoknak is, akik messzebbről kerültek ide. „Ha az autó olajozottan működik és lendületesen halad, az azoknak is jó hír, akik nem szívesen ülnek a kocsiban." 2002 óta folyamatosan nő az állami költségvetés által az esztergomiak jövedelméből levont személyi jövedelemadóból a városhoz visszajuttatott bevétel összege. Ma közel kétszer annyi adót fizetnek az esztergomiak, mint nyolc éve. A diagramm (10. táblázat) az APEH által feldolgozott legutolsó évig, vagyis 2008-ig mutatja az esztergomi polgárok által az államkasszába befizetett személyi jövedelemadó egy főre átlagosan eső Folyamatosan nő Esztergom lakóinak száma - az elmúlt tíz év adatai alapján - így egyre több otthon kell, éppen ezért a városvezetés ez alapján dolgozta ki fejlesztési tervét. A város azonban természeti adottságai miatt sok irányba nem terjeszkedhet, egyfelől ugyanis az ipari park, másfelől a Duna, illetve olyan hegységek határolják, amelyek beépítése lehetetlen. Egyetlen irány maradt: Szamárhegy környéke, illetve Búbánatvölgy. Mindezeket mérlegelve készítette el a város fejlesztési tervét, amely során már az utak és a közművek kiépítése is megkezdődött a városrészben. Ez tartalmazza a vízközmű kialakítását, a csatornázást, a záporcsatorna kialakítását, illetve egyéb közművek lefektetését, mint például gáz és a kábeltelevízió, valamint internet-hozzáférés kialakítását. Esztergom emellett korábban a Szentgyörgymezői Lakópark kialakításával valamint a kertvárosi Szalézi-lakótelep egykori romos épületeinek felújításával is a lakások számát kívánta növelni. A későbbiekben pedig az egykori Labor MIM gyár telephelyén tervez kialakítani lakóparkot az önkormányzat. hidlap.net
