Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-29 / 36. szám
33000 32000 31000 30000 29000 28000 27000 26000 1. táblázat Forrás: KSH 18000 16000 14000 12000 110000 s 8000 6000 4000 2000 0 2. táblázat Év Forrás: saját szerkesztés Költségvetés realerteken 1991-1999 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Népességfogyás 1988-1999 32303 * \ \ 30118 ___1 29841 29832 29848 29943J">SV 28876 28767 28717 28765 28937 28912 ________i i l 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Elszalasztott lehetőségek Egy település életképességének talán legfontosabb mércéje a lélekszám növekedése. A népességfogyás (1. táblázat) ugyanakkor a legdrámaibb dolgok egyike, hiszen ez azt jelenti, hogy többen halnak meg, mint amennyien születnek, illetve jelzik, hogy a város valamiért nem jól működik, a fiatalok nem érzik ott jól magukat, nincs megfelelő jövőkép, biztonság. Esztergomban a rendszerváltást megelőző 1988. évi 32303 fős népesség az elkövetkező években csökkent, vagy stagnált. Tíz esztendő alatt mintegy 10 százalékos népességfogyást szenvedett el a város, ami arra enged következtetni, hogy az itt élők feladták a hitüket a jövőbe, elmenekültek a városból, vagy nem mertek gyermeket vállalni. Ezen kívül utal arra is, hogy a városvezetés nem tudta kihasználni a rendszerváltás adta előnyöket, nem élt a demokrácia lehetőségével, a társadalomért felelős elit képtelen volt életet lehelni a városba közel tíz éven át. A 2. táblázat a város 1991 és 1999 közötti költségvetési főösszegeit mutatja reálértéken, vagyis az inflációs ráta figyelem- bevételével. A rendszerváltás után nem sokkal 1991-ben, a Suzuki gyár beindulásának évében 1,957 milliárd forintból gazdálkodott a város, de a következő évben már csak 1,532 milliárd volt ez a szám. A következő éveket az ingadozás jellemezte, egyedül 1997 és 1998 között látszik egy nagyobb előrelépés, amikor a város büdzséje 2,377 milliárd forintról 3,535 milliárd forintra nőtt. Több mint egy évtized távlatából már mondhatjuk, hogy ez az időszak a város mélypontja, tragikus korszaka volt, az egyhelyben topogásé, ami az akkori politikai elit alkalmatlanságából fakadt. Később majd látjuk, hogy 1999-ben, amikor Könözsy Lászlótól MeggyesTamás kezébe került a város irányítása, alig több mint 3 milliárd forint volt a város bevételeinek, illetve kiadásainak összege, majd hatalmas növekedés kezdődött. „Ez az autó nem tetszett az utasoknak, döcögött, meg- megállt, minden alkatrésze hibás volt, és a sofőr sem tette jól a dolgát. Úgy döntöttek, hogy lecserélik a járgányt.. Esztergom, a pusztulásra ítélt város Esztergom mindig különös figyelmet kapott az aktuálisan éppen hatalmon lévők részéről, sajnos így történt ez a kommunizmus évtizedei alatt. Magyarország első városa, a magyar katolicizmus központja, Szent István szülőhelye nem egyszerűen kegyvesztett lett. Nem, ez kevés volt a rezsimnek, a büszke várost megpróbálták megsemmisíteni, történelmi szerepét gyökereit kipusztítani, mindent, ami Esztergomot Esztergommá tette, végképp eltörölni. Ennek a tébolynak volt leglátványosabb szimbóluma a Mária Valéria híd csonkja.Ám azt a pusztítók nem gondolták, hogy éppen e csonk ad majd erőt, e torzóból fakad majd újra minden. Sajnos az ébredés lassan jött el, a rendszerváltást követően majd egy évtized kellett ahhoz, hogy az első rügyek megjelenjenek, és az élet visszaköltözzön ide, nemzetünk bölcsőjébe. ...........j ___..... 1957 1532 1989 1669 1756 2430 2377 3535 3038- . Smmdtí*0* ...... — — |
