Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-09-25 / 35. szám

almárium Várjuk olvasóink leveleit rovatainkba, kérdéseiket az infoiahidlap.net e mail címre vagy a Hídlap szerkesztőség, 2500 Esztergom, Deák Ferenc u, 4. postacímre küldhetik el. Kérjük, az e-mail„tárgy" rovatában, illetve a levélborítékon tüntessék fel:„Paragrafus - a jogász válaszol" vagy „pszichológus válaszol". Jogász válaszol Tisztelt Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Távmunkában dolgozom egy állami cégnél, ahol először határozott idejű szerződéssel alkalmaztak, amit lejár­takor (egy hónapja), közös megegye­zéssel határozatlan idejűvé módosí- 1 tottunk. Ennek én nagyon örültem, és azt gondoltam, hogy végre bizto­sabbá válik a megélhetésem, köny- nyebben fogok boldogulni. Sajnos az 1 örömöm nem sokáig tartott, mivel a héten bejelentették, hogy a cégnél hamarosan csoportos létszámleépí­tésre számíthatunk. ( Amennyiben én is bekerülnék az elbo­csátandó személyek közé, akkor mi­lyen lehetőségeim vannak? Mire kelle­ne odafigyelnem, védekezhetek azzal, C hogy egy hónapja még mást ígértek? Van jogilag megalapozott esélyem az állásom megtartására? Üdvözlettel és köszönettel: Bné Tisztelt Levélíró! A távmunka típusa az általánostól elté­rő munkatípust jelent. A Munka Törvény- könyvében külön fejezetek taglalják az erre a munkatípusra jellemző speciális rendelkezéseket, de ezek a távmunkavi­szony megszüntetéséről nem rendelkez­nek. Ilyen esetben lex generalis-ként a Munka Törvénykönyvének általános ren­delkezéseit, vagyis a csoportos létszámle­építéssel kapcsolatos rendelkezéseket kell figyelembe venni. A csoportos létszámle­építés szabályait a Munka Törvénykönyv­ének 94/A-E szakaszai tartalmazzák. Ezek szerint Önnek, mint távmunka- vállalónak a csoportos leépítéssel kap­csolatban teendője nincs. Feladatai a munkáltatónak, az érdekképvisele­ti szerveknek valamint az állami foglal­koztatási szerveknek vannak. Ennél a leépítési formánál a munkavállaló, ha minden a megadott törvényes keretek között zajlik, akkor mintegy passzív hely­zetbe kényszerítve, köteles eltűrni az intézkedéseket. Üdvözlettel: Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda ( Tisztelt Complex könyvelő és Jogi Tanács­adó Iroda! Férjem nehézgépkezelőként több mint húsz éve az építőiparban dolgozik. Télen a nagy hideg- ( ben és a fagyban nem tudnak dolgozni. Janu­árban és februárban elmegy az összes szabad­sága, mert ki kell vennie mindet, hogy fizetést kaphasson. i Azt szeretném tudni, hogy tényleg csak ez a lehe­tőség van-e a munkabér kifizetésére, vagy a mun­káltató szándékosan félretájékoztat minket? Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelt Levélíró! A munkáltató nem jár el jogszerűen, amikor a munka- vállaló rendes szabadságát működési körében felmerü­lő okból adja ki. Munka Törvénykönyve 151. § (3)-(4) be­kezdések szerint ugyanis: (3) Fia a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [107. § h) pontja], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás. (4) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda A COMPLEX KÖNYVELŐ ÉS JOGI TANÁCSADÓ IRODA VÁLLAL: bérszámfejtést, könyvelést - jogi ügyek intézését • közigazgatási eljárások, hatósági engedélyezések lebonyolítását • cégalapítást-, módosítást • kintlevőségek kezelését, kártérítési ügyek intézését • üzletviteli tanácsadást • Tel.: 06/20/999-9239 • E-mail: info@complex.co.hu Számos emberi viselkedést, magatartást félreértelmezünk, nem ismerjük okait, indítékait - ebben szeretne segíteni rovatunk és Baranya István pszichológus. Klinikai pszichodiagnosztikai vizsgáló eljárások alapjai és fajtái E lőző fejezeteinkben a családon belüli erőszakkal és a gyermekbán­talmazással foglalkoztunk. Elemeztük ezek nemzetközi statisztiká­it és magyarországi sajátosságait. Külön kitértünk a minősített, legré- misztőbb esetekre. Megállapítottuk, hogy a bántalmazásra az esetek jelentős hányadában nem derül fény. Ha mégis, akkor egy hosszan­tartó eljárás veszi kezdetét, amelynek részese a pszichológus. Példá­ul a büntető eljárás keretében az igazságügyi pszichológus szakértői véleményt készít, de a gyermekjólét, a gyámhatóság, a családsegítő, az iskola, sőt a szülő is kérheti a pszichológus segítségét. Bármilyen formában is kerül sor a pszichológus foglalkoztatásá­ra, a megbízást és a „szerződéskötést" követően a pszichológusok szakmai etikai kódexe szabályozza a tevékenységét (klienssel való kapcsolat, titoktartás, kutatásetikai alapelvek, közlés, publikálás, nyilvánosság, stb.), de a szakmai protokoll irányelvei is szabályozot­tak. Természetesen a módszerek, tesztek, eljárások, megfigyelések a célnak megfelelően mások-és mások lehetnek. A pszichológus két dolgot tehet: egyrészt vizsgálat keretében diagnosztizál, más­részt terápiát folytat. Az egyik következménye a másiknak, ennek ellenére gyakran a diagnosztizálást (igény és felkérés híján) nem követi terápia. Gondoljunk például arra, amikor egy büntetőeljárás keretében az eljáró bíró pszichológus szakértőt kér fel. Ebben az esetben a megbízása az esetelemzésig, szakértésig tart. Klinikai pszichológiai diagnosztika: a zavarok tüneteinek vagy tünetegyütteseinekfeltárására irányul, amelyeket előbb leír, majd osz­tályozza őket, majd rátér ezek magyarázatára, értékelésére, prognosz­tizálására és a terápia megtervezésére (indikáció, kontraindikáció). A pszichológust elsődlegesen a kliensével kapcsolatos idiografikus vagy egyedi adatok összegyűjtése érdekli. A megmutatkozó problé­mák eredetének és specifikus természetének megismerésére törek­szik az adatszerzés (a személyes problémáival kapcsolatos információ összegyűjtése) és a diagnózis (annak meghatározása, hogy a személy diszfunkcionális működése milyen ismert pszichés zavarokhoz tarto­zik) segítségével. Az alábbi táblázattal igyekszünk a „nem szakember" számára is átláthatóvá tenni a klinikai adatszerzés módszereit. KLINIKAI ADATSZERZÉS INTERJÚ TESZT MEGFIGYELÉS Strukturált Strukturálatlan Félig strukturált Projektív (TAT, MAWI, RO, Expresszív- dinami­kus rajzvizsgálat) Személyiség (BFQ, EPQ, MMPI, Cattel, CPI,TCI) Pszichofiziológiai (CT, MRI, EEG, GBR, IQ tesztek (MAWI, Raven) Teljesítménytesztek Önkitöltő tesztek In vivo megfigyelés Strukturált meg­figyelés (tükör, la­bor, videó) Önmegfigyelések Az adatok összegyűjtése és értelmezése után a pszichológus klini­kai képet, majd diagnózist állít fel. A diagnózis általában a különbö­ző rendellenességeket összegyűjtő és leíró osztályozási rendszernek megfelelően történik. Következő fejezeteinkben az egyes tesztekről beszélünk, majd esettanulmányokkal szemléltetjük azt. 48 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom