Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-25 / 35. szám
közügy A házelnök szimpatizál Esztergom törekvéseivel Gulya István Mint előző lapszámunkban tudósítottunk róla, szeptember 15-én Kövér Lászlót látta vendégül a Fidesz Dorogi Szervezete a József Attila Művelődési Házban. A bányászvárosi fórum elsődleges célja az volt, hogy Merényi Tamás, a Fidesz és a KDNP dorogi polgármesterjelöltje és képviselőjelölt-társai választási programjukat bemutassák. A rendezvény előtt a házelnök sajtótájékoztatót tartott, illetve a későbbi beszédében a dorogi összefogás és változtatás szükségességét hangsúlyozta, valamint szólt olyan kérdésekről is, mint Dorog és Esztergom összefogása és, hogy lehet-e esztergomi az Alkotmánybíróság tényleges székhelye. A múlt heti fórumon - amin részt vett Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, dorogi díszpolgár és Meggyes Tamás, a térség országgyűlési képviselője is - Kövér László többek között azt hangsúlyozta, az október 3-i helyhatósági választásokon az a tét, hogy az ország felsorakozik-e a helyzetünkön változtatni akaró kormányzat mögött - mint mondta: „szeretném, ha majd elmondhatnánk, a kormány mögött állnak az önkormányzatok". Szerinte az összefogás eszméjével lehet a válságból kijutni, miszerint, ha előttünk áll az ország, mögöttünk sorakoznak a települések. Például - úgy ítélte - az ország támogatása nélkül a dorogi problémák sem oldhatók meg, de az ország sem lehet meg Dorog, a dorogiak munkája nélkül; szövetségi viszony kell, hogy jellemezze települések és haza egésze kapcsolatát. Nyomatékosan hangsúlyozta: minél több település tudja összehangolni a fejlesztés- politikáját, annál jobban harmonizálnak a pénzek. A rivalizálást károsnak tartotta, mint mondta:„a települések ne egymás ellenfelének tekintsék egymást, hiszen azonos családból származnak. Önök az ország ereje, Önök, akik leginkább hisznek abban, hogy saját erejükből változtathatnak". A Fideszes politikus kiemelte, a politikai választás erkölcsi kérdés is, a mostani hasonlóképpen. Mint mondta: (az érintett közéleti szereplőknek) „el kell dönteni, hogy esetleg többszörösen újjáválasztott MSZP-s politikusként hogyan adták a nevüket az elmúlt két ciklus ország-rontó, a választókat nehéz körülmények közé sodró politikájához, amire ilyen arányban mondtak nemet az emberek az MSZP-nek. Számot kell vetniük azzal, hogyan járultak hozzá ehhez a nyolcezer milliárdos államadóssághoz, s még inkább: az ország erkölcsi problémáinak a felhalmozódásához, az őszödi beszéd utáni uralomhoz". Az embereknek pedig azt kell eldönteniük - morális értelemben is -, hogy a változást támogatják-e, vagy azt, hogy minden maradjon az utóbbi nyolc évben alkalmazott meneteknek megfelelően. Az államadósság kapcsán megjegyezte: „1998-ban Horn Gyuláéktól úgy vettük át a kormányzást, hogy miközben áron alul eladták a stratégiai ágazatokat, a bruttó nemzeti össztermékhez képest 58-59 százalékra rúgott az államadósság, amit a mi négy esztendőnk alatt 53 százalékra szorítottunk le. Most viszont 80 százalékos..." Újra csak kihangsúlyozta, a politizálás erkölcsi kérdés is - és sajnálattal állapította meg, hogy nem akad az országban egyetlen település sem, amit ne akartak volna megrontani a szocialisták, vagy „sikeresen" ne rontottak volna meg. Kövér László az anyagi ellehetetlenítés, lenullázás mellett legalább annyira súlyos mételynek ítéli a mentális „elbutítást": szerinte az MSZP úgy „csinálta meg" a korrupt ország rendszerét, hogy abban még hülyének is tartották azt, aki nem megvesztegethető, aki nem csal, lop és hazudik. Megjegyezte, valójában nem a jobb- és baloldaliság számít, hanem az, hogy ki a jó, és ki a rossz, s ezen a szemponton nem lehet, nem szabad felülemelkedni. Mint a jelenlévőknek mondta: „ha ezt a hozzáállást Önök is elfogadják, adják tovább azoknak, akik még hezitálnak". „Esztergomnak különleges helye van" Kövér László annak kapcsán, hogy az MSZP, a Jobbik, az LMP és az MDF Esztergomban közös jelöltet támogat, azt közölte: „fene az ízlésüket". Mint mondta, a szélsőségesek kapcsán az MSZP egyébként is csak a kettős mércét ismeri, ha a Fideszt és Orbánt Viktort keveri bele, akkor hisztérikusan viselkedik, ám ha a szélsőség szocialista érdeket szolgál, nem történik semmi, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, de még „Szanyi kapitány" is csendben marad. Az Országgyűlés elnöke végül szólt az alkotmánybíróság esztergomi székhelyének lehetőségéről is. Elmondta, jelenleg a törvényalkotásban az alkotmányozás előkészítő szakasza zajlik, illetőleg most folyik a közigazgatás átalakításának előkészítése, ezért még pontosan nem tudni, milyen közigazgatási berendezés következik - azazhogy éppen alkalmas és szerencsés időben történt Esztergom tervének bejelentése, miszerint az Alkotmánybíróság valódi székhelye legyen. Személyes véleménye szerint: „Esztergom nem egy a többi hasonló települések közül, különleges helye van, például a történelmi hagyományai miatt. Az ezerkilencszázkilencvenes évekbeli törvény szerinti szabályozással is szimpatizáltam (ami az Alkotmánybíróság székhelyéül Esztergomot nevezte meg - a szerk.), a mostani esztergomi törekvésekkel szintén szimpatizálok, és azokat képviselem majd, ha döntésre kerül a sor.". 26 hídlap hidlap.net
