Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-09-18 / 34. szám

régió kormányzat saját rendelet előírásainak megsértése, jelentős, több mint 300 mil­lió forintos kár okozása. (Az ÁSZ szerint egyébként Tallósi Károly jegyzőt is fele­lősség terheli, mert nem hívta fel a figyel­met a jogszabálysértésekre, és ezeket nem jelezte a törvényességi felügyeletet ellátó megyei közigazgatási hivatalnak - ahogy Tittmann polgármester maradt, úgy Tallósi is a jegyzői székben ül máig.) Az Állami Számvevőszék a törvénysértő Globex-szerződés megkötése miatt felje­lentette Tittmann János polgármestert. Utólag felmerült a gyanú, hogy a pol­gármester megsértette a devizajogsza­bályokat is. Ugyanis a Globex Holding Deutschland AG-val, vagyis egy „deviza- külföldivel" kötötte meg a szerződést, ha­tósági engedély nélkül. Bonyolítás, maszatolás A részvényeladásból keletkezett önkor­mányzati bevételért (ami így már so­sem folyt be a város kasszájába) 500 millió forint névértékű, egy hónap fu­tamidejű diszkont kincstárjegyet vásá­rolt a Globex. Ám a futamidő lejártakor a Globex Brókerház sem tőkét, sem hoza­mot nem utalt, a pénz kezdett köddé vál­ni. Tittmann ugyan még próbálkozott az ügylet „lepapírozásával", 1997. november közepén április 14-re visszamenőlegesen újabb szerződést írtak alá (ennek szabály- szerűsége is vitatható), amely a szóban forgó 500 millió forintos összegre vonat­kozott évi 24 százalékos hozammal. Tehát eladták a részvénycsomagot egy- milliárd forintért - valójában a jó Richter- részvényeket elcsereberélték a Globex bóvlipapírjaira. 1998 őszén a buborék­ként felfújt Globex „kipukkant" a befékte- tők, köztük a Globex-papírok nyereségére szerződött dorogi önkormányzat pénzé­vel a mélybe süllyedt - ez volt az a Globex- botrány, amit az előző évtized 12 legna­gyobb magyar gazdasági botránya közt tartanak számon a Tocsik-, az Agrobank-, a Lupis Brókerház- és az Ybl Bank-ügyek­kel egy sorban. A botrány kirobbanásakor Dorognak 315 millió forintja„ragadt bent"a cégben, ennyi volt az 1998. április végén le­járt követelése. A kár azóta sem térült meg. Feljelentések-mindhiába Dorog és Tittmann ugyan kimaradt a Globex-ügyben készült vádiratból (Id. keretes írásunkat - a Szerk.), de az ÁSz- vizsgálat több ponton is megállapította az MSZP-s polgármester felelősségét az önkormányzat elmaradt hasznai miatt, és több feljelentés nyomán nyomozás is in­dult ellene. Az ügyben nyilatkozó dorogiak mindegyike arról beszélt, hogy a nyomo­zás megszüntetése aligha volt lehetséges a hatóság Tittmannt segítő jószándéka nélkül. Amint a Magyar Nemzetben olvas­hattuk (Egymilliárdos önkormányzati juss nyomában, 2008. február 20., 5. oldal), 2002. januárjában Tittmannon kívül még a legfőbb ügyészt is beperelték, mert - a feljelentők szerint - a város vagyonvesz­téséhez hozzájárult az is, hogy az ügyész­ség jogsértő módon hosszú évekig nem élt a keresetindítás törvényben megsza­bott kötelezettségével. Vagyis ügyészségi vád nem érte Tittmannt, pedig a Globexszel kötött szerződés az ÁSZ szerint bajosan állná ki a törvényesség próbáját. A már említett feljelentés szerint Dorog polgármeste­re a Globex Holding Deutschland AG-val ráadásul semmis szerződést kötött, és a szerződések végrehajtása során törvény­telenül, hanyagul, hatáskörét túllépve járt el. A szerződés szerint Dorog városa - az akkor hatályos devizajogszabályokat megsértve - a külföldi Globex Holding Deutschland Consulting AG cégnek adta el a részvényeket. Ezt Tittmann tudta, hi­szen maga mondta egy testületi ülésen, hogy „a részvények átkerülnek a német bankba, délután megkapják a letéti iga­zolást, hogy ott van a részvény." Félrevezetve De nem csak ezt látta előre az MSZP-s pol­gármester. Ahogyan azt az ÁSz megálla­pította, az akkor 10-szeres árfolyam-nö­vekedést produkáló papírokról a testület úgy kellett, hogy döntsön, hogy „a képvi­selő-testület a polgármester megtévesz­tő tájékoztatása, valamint a polgármester által felkért tőzsdeszakértő és a polgár- mester véleményének befolyása alatt 150 millió forint vagyonvesztés tudatában és a biztos pénz reményében megfelelő elő­készítés nélkül és kellő tájékoztatás nélkül fogadta el a beérkezett ajánlatok közül a legalacsonyabb összegűt." 300 millión túl már nem számít? Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazga­tósága (SZBEI) megszüntette a Tittmann elleni büntetőeljárást. Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy Tittmann személyes fe­lelőssége, mivel a többséggel megsza­vaztatta a döntést, nem áll fenn, másrészt azzal, hogy a vizsgálat „tényként összeg­szerűen meghatározható vagyonvesztést ... nem állapított meg."Nem, hiszen csak a 300 millióról, meg arról szól, hogy még további károk érték a várost. A testületi iratokból és a szerződésből kiderül az is, hogy a papírokat üres for­gatmánnyal adták át, és már akkor a né­metországi Globexhez kerültek, amikor még ki sem fizették az árukat. Erre mond­ta azt az ORFK SZBEI, hogy Dorog közpén­ze „biztonságos és kockázatmentes for­mában álljon a város rendelkezésére". Az „üres forgatmány" egyszerűsítve azt je­lenti, hogy a részvények átadása után azt a Globex sajátjaként használhatja, vagyis az SZBEI állításával szemben legkevésbé sem volt ezután hozzáférhető a dorogi önkormányzat számára. Mindezt figyelmen kívül hagyva, va­lamint az ÁSz által megállapított „félre­tájékoztatást" a részvényeladásra ösz­tönző, Tittmann által felbérelt szakértő által előadottakat igazságügyi szakértő­vel nem vizsgáltatva döntöttek az eljárás megszüntetéséről. Dorogi panaszok Az ORFK nyomozást megszüntető vég­zése ellen panaszt nyújtott be a Fővárosi Főügyészségre Elek János, az ÁSZ igazga­tóhelyettese és a dorogi feljelentők is, ám a panaszokat az ügyészség elutasította. Feljelentették az ügyben eljáró ügyésze­ket is, ám a nyomozást Vitéz Miklós fővá­rosi főügyészhelyettes 2001 augusztusá­ban megtagadta. Összegzés Végeredményben tehát több jogsza­bályt kijátszva a dorogi önkormányza­tot egy trükkösen bonyolult ügyletsor­ral megszabadították részvényeitől - és az ÁSz súlyos megállapításainak ellenére az ügyben senkit soha semmilyen formá­ban nem vontak felelősségre. A város a jó Richter-részvényt rossz Globex-papírra cserélte, de ezért sem kellett felelőssé­get vállalnia senkinek. A Globex megbu­kott, ám a dorogiak pénzéért sem a csaló Globex-vezetőknek, sem az üzletet nyél­be ütő Tittmann Jánosnak nem kell felel­nie (igaz, a globexeseket leültették, de nem a dorogi pénzek miatt). Annak ellenére, hogy az önkormányzat­ok ellenőrzésére egyedüli jogosítvánnyal rendelkező Állami Számvevőszék szakvé­leménye szerint a várost Tittmann János tevékenysége miatt százmilliós kár érte, a nyomozó- és vádhatóságok, a rendőrség és az ügyészség soha nem voltak hajlan­dóak kifogásolni valót találni az MSZP-s polgármester eljárásaiban. Dorogon azonban még él a remény, hogy egyszer az ügyek végére jár valaki. hidlap.net hidiap 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom