Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-28 / 31. szám
helyi história Augusztus 14-ei számunkban azt ígértük a helytörténet rajongóinak, hogy az esztergomi „biciklis katonai egységek” históriáját folytatjuk. Szavunkat tartjuk, így Sőregi Zoltán hadtörténeti kutató és publicista nagy cikkének második részét tárjuk az olvasók elé most. Ebben a fejezetben a „boldog békeidők”, vagyis a két világháború közötti időszak romantikát sugalló, jellegzetes időszakába kalauzoljuk el a helytörténet iránt érdeklődőket, egy olyan korszakban, amikor a magyar katona nem csak lóháton volt igazán deli vitéz, de a kerékpár nyergében is. Az írás második felében arra is fény derül, hogy merre viseltek hadat a kétkeréken harcoló katonáink. A kerékpáros katonai egység tevékenysége a sportéletben A királypucesot, valamint az erőviszonyok végleges rendeződését követően a két említett kerékpáros zászlóalj - a honvédség egyéb alakulataihoz hasonlóan - köztük - visszatért béketevékenységükhöz. Ez elsősorban kiképzést jelentett, azonban 1932-ig, míg ismét be nem vezették az általános hadkötelezettséget, a zsoldos legénység nem volt ráutalva a folyamatos sulykolásra, jószerivel gyakorlottabbak voltak a fiatal tiszteknél. így a katonák viszonylag sok szabadidővel rendelkeztek. Ez lehetővé tette azt, hogy sokrétű egyéb tevékenységet fejtsenek ki, részt vegyenek a város sport- és kulturális életében. A katonai vezetés intenzív támogatásával gyakran rendeztek versenyeket, elsősorban olyan sportágakban, amelyek kapcsolódtak a katonaélethez. Rendszeresen részt vettek a honvédség által rendezett versenyeken is, több alkalommal ők maguk voltak a rendezők. A versenyekről a helyi sajtó rendszerint tudósított is. Ilyen volt 1923 júliusában, mikor az alábbi szövegű cikk jelent meg az Esztergom című hetilapban: „F. hó 14.-én délután 4 órától 11 óráig a 3. kp. zászlóalj tisztikara a táborban lévő elemi lőtéren sportlövészetet tart, amelyre vendégeket is szívesen lát.” A lap július 16-án az alábbi beszámolót közölte az eseményről: „Sportlövészet a táborban. Szombat délután Esztergomból szépszámú közönség rándult ki a táborban lévő elemi lőtérre, ahol a 3. kerékpáros zászlóalj tisztikarának rendezése mellett sportlövészettel kapcsolatos jótékony célú nyári mulatságokat tartottak. A céllövészet, amelynek kilenc válfaja szórakoztatta a fegyverhez értőket, nagy érdeklődés és élénk részvétel mellett folyt le. A kedélyes hangulatot nagyban emelte a dorogi bányászzenekar szebbnél-szebb darabok előadásával, a verseny befejezése után pedig a turista dalárda énekelt el több szép énekszámot a közönség lelkes tapsaitól követve. A versenyt tánc zárta le.” A sporteseményeken részt vett a „tábori”, vagyis a városon kívül található valamikori hadifogolytábor épületeit elfoglaló 4. kerékpáros zászlóalj is. 1929 októberében a „Névtelen Hősök III. stafétája” verseny katonák kategóriájában a 4. kerékpáros zászlóalj az I. és III. helyet szerezte meg, míg a 3. kerékpáros zászlóalj a II. helyezést érte el. Talán kissé furcsának tűnhet, de rendeztek versenyt más számokban is. 1922 februárjában például: „F. hó 15-én d. u. 5 órakor lezajlottak a 3. honvéd kerékpáros zászlóalj ezidei szuronyvívó versenyének minősítő küzdelmei. Az igen szép számú nézőközönség előtt 24 vívónak küzdelme után a 6 legtöbb pontot elért vívó jutott be a döntőbe mely 19-én d. u. 5 órakor lesz a laktanya vívótermében.” A sportversenyek nem csupán a szórakozás céljait szolgálták. Jól mutatja ezt az alábbi hír 1923 októberéből: „Katonai távgyaloglóverseny. A 3. kerékpáros zászlóalj f. hó 13.-án rendezte meg az évi távgyaloglóversenyét az Angol-Magyar Bank „Sparta” sportfejlesztő részvény- társaságának vándordíjáért, 10 kilométeres terepen teljes katonai felszereléssel. A győztes a 2. kerékpáros század lett, mely 32 hídlap hidlap.net
