Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-28 / 31. szám
exkluzív Olyan identitásokban, amely identitások magukban hordozzák az önrendelkezés elfojtását, megcsúfolását, az önrendelkezés megbélyegzését, az önrendelkezés ellentétbefordulását, a megalázkodást, az árulást a hallgatást. Ilyen embereket kellene egy bokorba rakni, egy csokorba kötni és mögéjük állítani ezt az erőhatást, ami Tőkés László. Ez volt előttem, hogy ezt kéne megírni. Hogy, hogyan lehet ezt megírni, hogy Tőkés László ne szerepeljen, mégis Ő legyen a főszereplő, ne a személy, hanem a hatás. Végül, úgy gondoltam, hogy ez az egész kommunista diktatúra, ez egy balkáni diktatúra volt, olyan mint egy balkáni kocsma. A balkáni kocsma szennyessége, slampossága, a kavargása, a homály, a zűrzavar. Egy ilyen kocsmát láttam magam előtt, ezt kellett feltennem a színpadra, de úgy, hogy a kocsmáros a román titkosszolgálat embere legyen, akit zsarolnak, és megbízzák azzal, hogy a szembelé- vő házat figyelje, Tőkés László házát, mert ott van Tőkés László. Őt nem látja soha senki, nem beszél vele soha senki. A kocsmáros figyeli, a kocsmába pedig jönnek a személyiségek, egyik innen, másik onnan, mindenki Tőkés László hatását érzékeli magán, de a nevét alig mondják ki, csak azt mondják: elég volt a falurombolásból, elég volt abból, hogy Románia elszigetelődik Európától. Elég volt abból, hogy itt nem szabad katolikusnak meg reformátusnak lenni.... Mondják-mondják a magukét és közben egymást is figyelik, mert ezek majdnem mind besúgók, de ellenbesúgók is. Ezt csak az identitások értelmében lehet megfogalmazni, deTő- kés, mint egy álomcsillag, mint egy nagy sugárzó csillag ott van a háttérben, nem mozdul, szava sincs, csak a levele, és Ő az, aki az identitásokat megváltoztatja, aki ezt a halmazt közösséggé teszi. Egy csomó személyes akarat, identitás létezik, van. Ebből kialakulhat közös akarat is, valami erőhatás, olyan, ami összehozta, hogy 1989-ben össze vissza 10 óra alatt megszülessen a Végítélet. Ambrus Regina A bemutatón sajnos nem tudott részt venni Tőkés László, aki a rá jellemző, őszinte és szívhez szóló levélben kért elnézést ezért (részlet): (...) Őszinte rosszérzéssel vagyok kénytelen magam helyett kimentő soraimat és távoli köszöntésemet küldeni. A közélet napszámosaként tovább már nem oszthatom magam - így hát fájó szívvel maradok távol Székelyhídi Ágoston: Végítéletének esztergomi könyv-és színpadi bemutatójáról. Kényszerű távollétemben csupán az jelent némi vigasztalást számomra, hogy 1956-os hithű szabadságharcos 1989 sorsfordító idejéről szóló hiteles műve az én szeretett Temesvárommal együtt, mintegy engem is odaidéz a Várszínház „deszkáira" (. ..). Tőkés László ból 9 ezer őshonos magyar települést akartak megsemmisíteni. Ilyen sosem volt még a világtörténelemben, hogy egyszerre jöjjön a nemzeti kisebbséget, a vallási kisebbséget, az emberi méltóságot és a szülőföldet megsemmisíteni akaró erő együtt. Ekkor lobbant lángra a tiltakozás, amihez kellett egy személyiség. Egy olyan gyújtó- és gyűjtőpont, amilyen Tőkés László. Tőkés László fiatal református lelkészként élt Temesváron. 1988- ban tiltakozik Ceausescu falurombolási terve ellen, tiltakozási levelet fogalmaz, aláíratja lelkésztársaival, ez a levél később kikerül Nyugatra, Ő templomi szolgálatában ugyanezeket mondja. Természetesen a román kommunista birodalom Tőkés Lászlót előbb elszigeteli, aztán pedig valószínűleg meg akarja semmisíteni, házi őrizetbe teszi. Ez a pillanat az, amikor Temesváron a megsértett, felfordított emberi személyiségek egyszerre megváltoznak. Magyarok, románok, németek, katolikusok, reformátusok, luteránusok egyszerre Tőkés László védelmére sietnek. Meg akarják menteni azt az embert. Tőkés László, ahogy mondtam, gyújtó-és gyűjtőpont, mondjuk egy olyan erőhatás, amilyen még a magyar történelemben 1956 óta nem volt. Ez az ember azt mondja, hogy át kell törni a hallgatás falát, és ez így elég ahhoz, hogy lángra lobbantsa Temesvárt. Ez a történelmi esemény egyfajta értelmezése.- Hogy lehet ezt megírni? Hogy lehet hitelesen átadni a világ számára, hogy mi történt akkor?- Talán sehogy nem lehet ezt megírni. Tudniillik az ember nem tudja, hogy lélektől lélekig hogyan hat az erő. Hogyan sugárzik át, ez a mélypontot megszüntetni akaró erő cselekvéssé. Úgy gondoltam, ezt csak színműben lehet megfogalmazni, pontosabban sorsokban. hidlap.net hídlap 27
