Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-28 / 31. szám
esztergom A harmadik napirendi pont annak a korábbi szándéknak a megerősítéséről szólt, mely szerint a város „Dunakanyar kultúrtáj" néven Visegrád önkormányzatával közösen kívánja elérni, hogy Esztergom középkori vára a Világörökség része legyen. A képviselők Horváth István régész, a Balassa Bálint Múzeum igazgatójának előadását követően, Kolumbán György képviselő módosító indítványának elfogadásával szavazták meg az előterjesztést. A hivatalos rész után Benkő Dóra Rózsa népdalénekes adott elő Szent Istvánról szóló énekeket, majd állófogadással zárult az ünnep. Esztergom tárt karokkal várja az Alktománybíróságot Az első napirendi pont előterjesztésében Meggyes Tamás rámutatott arra, hogy a rendszerváltozás után létrejött, a magyar alkotmányosságot és a demokratikus berendezkedést védelmező Alkotmánybíróság székhelyéül már 1989-ben Esztergomot foglalták törvénybe, de a testület ténylegesen azóta sem költözött el a fővárosból. A polgármester indoklásában kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság füg- getlenségségét erősíthetné a területi függetlenség és a decentralizáció elvének érvényesülése, vagyis, hogy az állami hivataloktól és hatóságoktól eltérően nem Budapesten, hanem Esztergomban székelne. Meggyes Tamás azt is kiemelte, hogy annak idején az esztergomi érsek közjogi méltóságából fakadóan alkotmányos védelmet biztosított a királyi túlkapásokkal szemben, tehát ő volt az első „alkotmánybíró". A taláros testület Esztergomba költözésének erkölcsi jelentősége is lenne, hiszen mintegy rehabilitálhatná a várost az 1950 után elvesztett évezredes kiváltságokért, és ismét elfoglalhatná a nemzettudatban azt a helyet, amit megérdemel. Ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság, és az azt kiszolgáló hivatali apparátus a remények szerint 2014-től Esztergomban működjön, már most el kell kezdeni az előkészítő munkákat. A székhely épületének és a mai kor elvárásainak megfelelő infrastrukturális hálózat döntően állami forrásból valósulna meg, melyre költség- vetési forrást szükséges biztosítani. - vélekedik Meggyes Tamás. A napirendi pont tárgyalása Kun Miklós történészprofesszor előadásával folytatódott.„Esztergom nevét aranybetűkkel beírták a magyar alkotmányjog történetébe is, hiszen II. András itt esküdött fel, az Árpád-házi királyok történelmi palotájában az Aranybullára, amelyről a jogtörténészek egybehangzóan azt állítják, hogy ez volt abban a korban a legkorszerűbben megfogalmazott, nagyobb közösség akaratát kifejező, az egyeduralmat korlátozó dokumentum."- fejtegette a profesz- szor, majd hozzátette: „A méltó örökséget folytatjuk, amikor felvetjük a jogtörténeti érvekkel könnyen alátámasztandó gondolatot, hogy legyen Esztergom az Alkotmánybíróság állandó és tényleges székhelye. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete végül egyhangúlag úgy döntött, hogy a törvény adta felterjesztésijogával élve a Magyar Köztársaság hidlap.net hídlap 5
