Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-07-31 / 28. szám
közügy Oetes jeges L*fílSHHEl Talán nem tévedünk túl sokat, ha azt állítjuk, hogy a fagylaltot mindenki szereti. A gombóconként porciózott fagyiból és testvéréből, az üzletek mélyhűtőiben megbújó, pálcikás, tölcsérbe, két ostya közé, vagy ropogós csokiburkolatba töltött és különféle figurákat megformázó jégkrémekből egyaránt zavarba ejtően nagy választék várja a hűs csemegére vágyókat. Magyarország egyetlen független fogyasztóvédelmi magazinja, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület által kiadott Kosár júniusi számában közölt nagy jégkrémtesztjének eredményeit osztjuk meg olvasóinkkal. A „hideg nyalat" története Sok más korszakalkotó találmányhoz hasonlóan valószínűleg a fagylalt is az ókori Kínából származik, ahol az ínyencek ötezer évvel ezelőtt jöttek rá arra, hogy ha a hóba gyümölcsöt tejet és egyéb ízesítőket kevernek, akkor az, nagyon finom. Más krónikák az ókori Római Birodalmat jelölik meg a fagyi születési helyeként, atyja pedig Heliogabadus császár vagy Néró lehetett, de Nagy Sándorról is feljegyezték, hogy a havat frissítők alapanyagaként használta. A mai fagylalthoz hasonló desszertek először Olaszországban és Franciaországban jelentek fneg. Szárnyalását nagyban segítette, amikor Charles E. Miches a 20. század elején feltalálta a tölcsért, majd nem sokkal ezután megszületett a jégkrém is, amikor Harry Burt szabadalmaztatta a pálcikás csomagolt fagylaltját. Magyarországon a 17. században már kapható volt a fagylalt, amit akkor hideg nyalatként ismertek. Eleinte kézi hajtású fagylaltgépekkel készítették, melyet folyamatosan tekerni kellett ahhoz, hogy a massza hideg és megfelelő állagú maradjon. Azóta hatalmasat fejlődött a technika. Ma megszámlálhatatlan ízben kínálják fagylaltjaikat a cukrászok és a „fagyigyárosok'': a hagyományos csoki, vanília és puncs mellett kapható szinte a világ összes gyümölcsének fagylaltváltozata, rengeteg fantáziakreálmány és olyan különlegességek is, mint a spenótos, paradicsomos vagy sárgarépás fagylalt. Fagylalt vagy jégkrém? A fagylaltok halmazán belül további kisebb csoportokat különböztethetünk meg. A boltokban dobozban kapható előre gyártott fagylaltokjellemzően aromákés ízfokozókfelhasználásával készülnek. A gépi „csavaros" lágyfagylaltok általában porból készülnek, cukor- és zsírtartalmuk magas. A kézműves vagy főzött fagylaltként hirdetett termék az„igazi fagyi". Ezeket helyben, frissen készítik, főzött alapokon, minőségi anyagok hozzáadásával. A fagylaltalapot nyolcvanöt fokra főzik fel, majd öt fokra hűtik vissza. Ez a tejes fagylaltok alapanyaga, amihez gyümölcsízesítésnél valódi gyümölcs, a különleges fajtáknál pedig jó minőségű paszta kerül. A jégkrémet iparszerű termelés útján állítják elő, mesterséges aromákkal és színezőkkel, különféle zsírokkal, margarinokkal, ipari cukrokkal - mint például dextróz, fruktóz, invert- és izocukrok - készítik. A zsiradék ahhoz szükséges, hogy magas legyen az olvadáspontja, így tovább bírja a szállítást. Ehhez általában kókusz-, pálma- és egyéb zsírokat, esetleg hidrogénezett növényi zsírt használnak. Jellemzően aromák és ízesítők hozzáadásával készül, elvétve lehet valódi gyümölcsből gyártott jégkrémmel találkozni. A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint a jégkrém pasztőrözéssel, rendszerint homogénezés- sel, szükség szerint érleléssel, hűtött állapotban végzett habosítással, ezt követő fagyasztással készült, esetleg díszített, kiegészítő anyagokkal ellátott, csomagolt termék, amelyet kemény, fagyasztott állapotban tárolnak, szállítanak, árusítanak és fogyasztanak. Na, melyik a király? A Kosár magazin szerkesztősége által, szakemberek részvételével megvalósult nagy jégkrém-teszt során húsz különböző ízesítésű és bevonatú terméket tettek próbára. Sajnos tejjégkrémet, vagyis az ízesítő anyagokon kívül kizárólag tej alapanyagból készült terméket nem találtak az üzletekben, vásároltak viszont a teszthez négyféle tejes jégkrémet, amelynek készítéséhez nemcsak tejet, hanem tej eredetű fehérjét is felhasználhatnak. Az egyszerűen jégkrémnek nevezett termékek esetében a fehérje és a zsiradék eredetére nincs kikötés, a vizes jégkrémek pedig sem zsiradékot, sem fehérjét nem tartalmaznak. A vizes jégkrémek csoportjának győztese egy igazi szorbés termék, a Fruttare lett, amely 7 százalék ananászt tartalmazott. Ebben a csoportban találkoztak a bírálók a leggyengébb minőségű termékkel, a Kolorki nevű, narancs- és eperízű jégnyalókával, melynek ízében leginkább a víz dominált. A jégkrémek krémje megtisztelő címet az Aldiban kapható, ízében és külsejében is kifogástalan, így közel maximális pontszámot elért Grandessa tölcséres, kakaós öntettel és mogyoródarabokkal ízesített vanília-jégkrémje érdemelte ki. Szintén kiváló minősítést kapott a Magnum Gold vanília, a Regal Delight vaníliaeper, a Grandessa csokoládés, az Algida eper-vanília és a Cornetto eper-vaníliaízű jégkrém, melyeknél a szigorú „jégkrémkritikusok" mindössze néhány pontot vontak le. A tejes jégkrémek első helyezettje a szintén„aldis", négyféle bevonattal forgalomba kerülő Premium Mini Mix Bourbon vanília-jégkrém lett, de a rumos ízű, csokoládés Sport jégkrém is kiváló minősítést kapott. Az ítészek a csomagolást is pontozták, bár a végső minősítésben ez nem szerepel. A csomagolás azért lényeges, mert ha megvásárolunk egy jégkrémet, de nem azonnal fogyasztjuk el, akkor fontos, hogy ne törjön össze, mire hazaérünk a bevásárlásból. Ezért a nagyon vékony fóliába csomagolt termékek, amelyeken ráadásul az összetevők listája is alig olvasható 3 pontot kaptak. A jól csomagolt, de rosszul olvasható feliratokkal ellátott jégkrémeknek 4 pont járt, és maximális 5 pontot érdemeltek ki azok, amelyeken még a feliratok is jól olvashatóak. A teszt során természetesen az árakat is figyelembe vették, a győztesek minden esetben a legjobb ár-érték arányú választást is jelentik egyben. 36 hídlap hidlap.net