Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-07-31 / 28. szám
Bozori Ivett Magyarország kihasználatlan kincsének nevezte a tokaji bortermesztést a New York Times egy minapi cikkében, így végre nem a vissza-visszatérő névhasználati vitákkal kapcsolatban emlegetik a magyar nedűt. A tokaji borászok ugyanakkor úgy vélik, hogy számos, évek óta megválaszolatlan kérdés, érdekellentét is hozzájárul ahhoz, hogy a borkülönlegesség - ismertsége ellenére - még mindig nem foglalhatta el méltó helyét a nemzetközi borpiacon. A borait az esztergomi Széchenyi téren is kínáló Heidrich Endrét, a tokaji Heidrich Pincészet tulajdonosát a várható idei termés mellett fenti problémákról is faggatta Bozori Ivett.- Hosszú évek óta hallani a Tokaji borral kapcsolatos névhasználati vitákról, elsősorban a szlovákiai részeken termelt nedűk egy részével kapcsolatban. Hogy áll pillanatnyilag ez a történet?- Ezzel kapcsolatban tudomásul kell venni azt, hogy Tokaj-Hegyalja túlnyúlik a Magyar Köztársaság határain, tehát az is Tokaj- Hegyalja, amit a szlovákok tulajdonolnak, és ott is tokaji bort készítenek. Itt leginkább a technológiai kérdések jelentkeznek, illetőleg a terület fekvése. Ennek ellenére ott is tokaji borokat készítenek, és azt gondolom, hogy ez az együttműködés egyre inkább össze fog simulni, csak idő kérdése.- Egy kicsit szélesebb körbe is kitekintve az unión belül hogyan látja a magyar, illetve kifejezetten a tokaji borok helyzetét?- A Tokaji nevet és a borokat az egész világon ismerik. Lehet, hogy valaki még soha nem kóstolta, de tudja, hogy különleges, speciális módon, döntő többségében kézzel készült borokról van szó, amelyeket évekig meghatározott űrtartalmú és minőségű hordókban kell kezelni. Sajnos azonban tény, hogy ennek ellenére kevés tokaji bor kerül ki nemzetközi szintérre.- Mi lehet ennek az oka?- Úgy gondolom, hogy amit mi nem tudunk megtenni, azt meg kellene segíteni államilag. Itt elsősorban nem anyagi segítségre gondolok, a borok megismertetése és a külföldi piacra való kijuttatása lenne a legfontosabb, például a nagykövetségeken, különféle fogadásokon, rendezvényeken meg kellene jelennie a Tokaji bornak. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy sajnos Tokaj-Hegyaljának a vendéglátóképessége sem olyan, J H (S* hogy nagy mennyiségben, és nagyon jó színvonalon tudnánk turistákat fogadni. Ebben is lépni kellene, csak befektetőket kellene keresni hozzá. Azt sem tartom szerencsésnek, hogy ma még van egy állami vállalat, a Tokaji Kereskedőház Zrt., mégpedig azért, mert valljuk be, hogy az egy elég furcsa dolog, hogy én, mint magántermelő egy állami céggel állok versenyben, ugyanakkor az állami céget az én adómból tartják fent, s amely rendkívül nyomott árakkal dolgozik.- Mindezek függvényében hogyan látja a Tokaji-hegyvidék jövőjét?- Tokaj-Hegyalján azzal azért mindenki tisztában van, hogy az a legfontosabb, hogy haladjanak a dolgok. Hogy milyen gyorsan, vagy milyen lassan, az mindegy, a lényeg, hogy ne álljon meg. Úgy gondolom, hogy most nagyon lassan megyünk előre és nagyon sok dolog van, amiben fejlődni lehetne, előre kellene lépni. Ezt nagyon nagy mértékben tudná segíteni, ha lenne egy olyan több nyelven beszélő, kitűnő gaz, dasági, marketingszakember, akinek az lenne f- *. az első számú feladata, hogy Tokaj ügyeit ösz- M* szefogja, intézze és népszerűsítse a borainI ..... kát a nemzetközi piacon is. Sajnos, ez egyelőre ne m így működik, de remélem, hogy hamarosan ez a probléma is meg fog oldódni és Tokaj- Hegyalja végre méltó helyére kerül az emberek és a világ értékelésében. A pincészet tulajdonosa, Heidrich Endre. 1997-ben vásárolta meg az első szőlőterületet Bodrogolaszi lankáin, amit egy több száz éves pince követett Sárospatak pincesorán. Az első szőlővásárlást újabb területek követték Sárazsadány ésTolcsva jó fekvésű részein. Kezdetben e területeken csak őstermelői tevékenység folyt. 2000-ben Heidrich Pince márkanév alatt megkezdődött az első saját borszéria palackozása, melyhez már kedvező feltételek is létrejöttek az időközben céggé alakult pincészet újonnan épült feldolgozó üzemében Bodrogolasziban. A céggé alakulást jelentős gépi fejlesztés követte mind a szőlőművelés, mind a szőlő feldolgozása területén. A vállalkozás ma mintegy 10 Ha területen gazdálkodik, jelenleg évi 40-50 ezer liter különleges minőségű bort állít elő, ami terveik szerint - az elöregedett tőkék folyamatban lévő fiatalítását követően - 70-80 ezer literre nőhet. hidlap.net hídlap 33 „Végül is ketten marodnak, Isten és a bor." (Hamvas Béla) WKKtm ■ tm< • • • •• // a / Tokaji jovokep: "^ylisepp'Ssfefogás kellene ' i- WH 1' imhN^ik étf y Ml wi yl 1» j .% ^.1 .• • -J ■ ' • ■' j ' r* v\ .í Jrí- fii ’ Vv*' 8,Jb&.; i *** í* 1 » /, /- 'rf~s~. A| ' /.wv *, > "•
