Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-04 / 45. szám
KÖZÖSSÉG Krisztus négy adventusa Advent. „így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltának hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján" - írta magyarul az Úr érkezését, eljövetelét jelentő Adventról Bőd Péter református lelkész, egyházi és történetíró a 18. század közepén. Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is. Az istenhívők ilyenkor szigorú böjtöt tartottak, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak. Általában az egyházi ünnepekhez különféle hiedelmek, babonák társulnak. Advent időszakához is kötődik néhány ilyen. Például az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet „édesgessenek” magukhoz. Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. Az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz advent idején megtisztul. Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni. Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. Az egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását, mint Andrást, Borbálát, vagy Lucát. A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki. Modern rohanó életünkben a szívünk, lelkűk mélyén mi is várakozunk valamire, valakire. Ez a négy hét a „szent várakozás” időszaka. Várjuk a Messiást, mert tudjuk „eljő és nem késik”. A Michael-ünneptől (szeptember 29.) a karácsonyig tartó időszak a belső megpróbáltatások ideje. Ebben az időszakban egyre inkább fogy a Nap világító fénye, és növekednek a sötétség erői. Ez az ellenerők által való megkísértés ideje! Az ellenerők az advent alatt különösen nagy erővel igyekeznek az emberhez férkőzni. Az embernek ekkor meg kell erősítenie az erkölcsi-szellemi erőit! Ugyanakkor óriási lehetőség az advent időszaka az előrelépésre és fejlődésre. Az ember bizonyos erkölcsi tulajdonságokat fejleszthet ki magában. Advent négy hetében négyféle kísértés éri az embert, és ezekkel szemben négyféle morális képességet kell megerősítenie magában. Advent első hete az Igazságosságé. Az ellenerők advent első hetében különösen az ember fizikumát környékezik meg. Meg akarják téveszteni az ember érzékelését; hogy megrontsák az ember és a világ helyes viszonyát. Ha a kísértés sikeres, ez az emberekben kétségbeeséshez vezet. .Az első kísértés elhárítására alkalmas az igazságosság erénye. Az igazságosság mint kozmikus törvény, a karmában jut kifejezésre. A karma pedig a sorssá vált tett. Kezdetben csak kollektív karma létezett. Az egyéni karma megjelenése egybeesik az ember felegyenesedésével! A felegyenesedés által az ember vízszintes lényből függőleges lény lett. Gerince már nem párhuzamos a földdel, hanem merőleges arra; így váltunk közvetítővé ég és föld között. A felegyenesedés nélkül nem jött volna létre az öntudat, az önállóság és az egyéni karma. Ami egyetemes szinten a karma, az egyéni szinten az igazságosság. Igazságos csak az lehet, aki bizonyos igazságok birtokában van. Az igazság pedig a helyes megismerés gyermeke. Advent második hete a Mértékletességé. Az ellenerők leginkább az éteri testet környékezik meg. Olyan hajlamokat keresnek benne, amelyek a vágyak önző, mértéktelen megnövekedéséhez vezetnek. Ezen a héten a mértékletesség az ember fegyvere. Mértékletesnek kell lenni az étkezésben, a gondolkodásban, és a beszédben. Az ellenerők megpróbálnak a beszéden keresztül megnyilvánulni. így jöhet létre a hazudozás, a rágalmazás, a durva beszéd és a haszontalan fecsegés. Nagyon ajánlatos ezen a héten többszöri szóböjtöt tartani! Ki kell terjeszteni a tudatosságot a beszédre is. így születik a megfontoltság erénye, amikor az ember először gondolkodik, aztán beszél. Advent harmadik hete a Bátorságé Az ellenerők elsősorban félelmet és aggodalmat akarnak ébreszteni. Az ember úgy érezheti, hogy elveszíti lelki egyensúlyát. Mintha a lélek három ereje, az akarat, az érzés és a gondolat vadállatokká akarnának változni, akik azzal fenyegetik a tulajdonost, hogy rárohannak és elnyelik. A lélek három vetületét meg kell szelídíteni! Az embernek bátorságra van szüksége, hogy szembeszálljon ezekkel a kaotikus erőkkel. A bátorság lényege, hogy semmilyen helyzetben ne veszítsük el önmagunkat. Advent negyedik hete a Bölcsességé. A téli napfordulót közvetlenül megelőző időben az ember a szellemi világ küszöbéhez érkezik. Lehetősége nyílik új szellemi bölcsességek felvételére. Ezt próbálják az ellenerők meggátolni. Advent negyedik hetében tehát a legfontosabb a szellemi bölcsesség megszerzése és megtartása. A régiek bölcsességének birtokában lássunk hát hozzá a négy adventi hét megünneplésének, hogy Szenteste megtisztulva, testben, lélekben és erkölcsökben megerősödve fogadhassuk az Üdvözítő elérkeztét! VARGA PÉTER DÉNES 14 'IN' 2010. DECEMBER 4. / Vili. ÉVFOLYAM / 45 SZÁM
