Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-04 / 45. szám
KÖZÖSSÉG GÁBOR ÉVA először Magyarországon, valószínűleg osztrák mintára kezdetben a városi polgárság körében, majd a falusi értelmiség közvetítésével a parasztcsaládoknál is. A vajdasági Topolyán feljegyzések szerint a húszas évek óta szokás, hogy a gyerekek december 5-én este a csizmát és a cipőt az ajtó elé tették, és a vállalkozó kedvű férfiak be is öltöztek M ikulásnak. A rossz gyerekek cipőjébe az édesség mellé vöröshagyma és krumpli is került. A Tápió vidékén a 20-as, 30-as években honosodott meg a Mikulás előestéjén való ajándékozás szokása. A Mikulás figurájának állandó kísérője is lett a rosszaságot megtestesítő krampusz személyében, aki magával hozta az aranyra festett vesszőből készült fenyítőeszközt, a virgácsot is. A krampuszoknak valójában semmi közük sincs Szent Miklós ünnepéhez, megjelenésük azzal magyarázható, hogy az ajándékozó, dicsérő, jóságos szent mellé kellett egy fenyegető, „negatív hős” is ellensúlyozásként. A misztikus páros látogatásában való hit jót tesz a gyerekek erkölcsi fejlődésének, a jó és a rossz közötti különbségtételre neveli őket. A mai szokások szerint a gyermekeket az óvodákban, iskolákban, kórházakban is meglátogatja a Mikulás, sőt a sportegyesületek, civil szervezetek és a nagyobb munkahelyek is szoktak Mikulás-ünnepséget rendezni. Míg néhány évtizeddel ezelőtt valóságos csoda volt „élő Mikulást” látni, a mai kor gyermeke a szupermarketekben és a különféle Mikulás-futárszolgálatoknak köszönhetően már üton-ütfélen Télapókba botlik nem kis fejtörést okozva a szülőknek a kérdéseikkel, hogy akkor most Szent Miklós a tengerészek, a kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok védőszentje napján. Egy elfogadható magyarázat szerint Finnországban, pontosabban Lappföldön él. A Markus Rautio, finn rádiós műsorvezető által kitalált, legendává vált történet 1927-ben a Gyermekóra című rádióműsorban hangzott el először. A Rovaniemi nevű városnak komoly imázst és anyagi hasznot jelentő mese szerint a minden gyermek minden cselekedetét jól halló Fül-hegy gyomrában van egy szupertitkos játékkészítő manufaktúra. A Mikulás feleségével és a skandináv népmesék legendás manóival él itt, e hosz- szas keresgélés után megtalált helyen, és csak néha teszi át székhelyét a titkos nyári szálláshelyére. A nyuszifülre emlékeztető alakú, valóban létező Fül-hegyhez a Finnország volt elnökéről, Urho Kekkonenről elnevezett gyönyörű nemzeti parkon át lehet eljutni. Az Északi-sarkkör által átszelt területen, az ilyenkor soha fel nem kelő Nap világában az ötvenes évek óta rendeznek ünnepségeket, ahol a gyerekek találkozhatnak az „igazi” Mikulással. A rendezvények a nyolcvanas években váltak világhírűvé, mára a Rovaniemi városától kilenc kilométerre északra fekvő Napapiirit Mikulás-faluvá avatták és berendezték a jóságos idős ajándékosztó irodáját és postahivatalát is, ahol egész évben várják a gyerekek leveleit és a személyesen érkező látogatókat is. melyik is az igazi. Mint manapság minden, a Mikulás is üzletté vált. Az aranyárban mért kézműves csokiktól egészen az olcsón kapható, ám szinte ehetetlen masszákig milliónyi csokifigura sorakozik a polcokon, de plüssfigurák és egyéb ajándéknak való jó- és rosszminőségú játékok is csábítják a szülőket vásárlásra, sőt a világhálón keresztül üdvözlőlapot lehet rendelni Finnországból, az „igazi Mikulástól” is. A lappföldi Joulupukki A cseperedő gyermekekben előbb-utóbb felmerül az a fogós kérdés is,'hogy hol lakik, és mit csinál a Mikulás az év többi Vili. ÉVFOLYAM / 45 SZÁM / 2010. DECEMBER 4 hidlap.net 5
