Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-05-08 / 18. szám

sport A legendás hátvéd nevét viseli a dorogi stadion Buzánszky Jenő 85 éves Lenger Varga Péter Kedden ünnepelte 85. születésnapját az egykori Aranycsapat játékosa, Buzánszky Jenő. A legendás dorogi hátvédet a Magyar Labdarúgó-szövetség kedden délután köszöntötte fel Telkiben, majd természetesen a családja is megünnepelte, miköz­ben számtalan telefont és jókívánságot kapott ismerőseitől, barátaitól, rajongóitól és tisztelőitől. A dorogi labdarúgók ma, szombaton tisztelegnek Buzánszky Jenő előtt, aki nevét viseli innentől kezdve a dorogi stadion. B uzánszky Jenőt kedden a Magyar Lab­darúgó-szövetség Telkiben köszön­tötte fel, ahol az országos és a megyei szervezet tisztségviselőin kívül egykori játékostársak, dorogi, dombóvári vendé­gek is köszöntötték az Aranycsapat do­rogi hátvédjét. Az esemény után, mint Jenő bácsi elmondta, este pedig családi köszöntés is sorra került. „ Hála Istennek megértem a 85-öt is. A telefon háromper­cenként csörög, már reggel óta volt vagy húsz köszöntésem. Délután pedig a Ma­gyar Labdarúgó-szövetség ad ünnepi fogadást Telkiben, aztán a család este köszönt" - részletezte a programot születésnapján Buzánszky Jenő, aki rengeteg meghívást kap rendezvé­nyekre, melyek mindegyikén ugyan nem tud részt venni, de mint mond­ta, egyáltalán nem bánja a sok felké­rést, mert így tudja visszaadni az egy­kori szurkolóknak a legendás győ­zelmekhez nyújtott segítséget. Jenő bácsi naptárában rendezvények sora szerepel, így például a mai, szomba­ti dorogi pályakeresztelés is, a stadi­on ugyanis Buzánszky Jenő nevét vi­seli a jövőben. „Jóleső érzés, de talán fontosabb, hogy ha a jövő fiataljai fel­néznek a névtáblára és utánanéznek, hogy milyen eredményeket is értünk el, akkor remélhetőleg ők is igyekez­nek majd és hasonló sikerekben is részük lesz. Ha a fiatalok tudják, hogy milyen eredményt is ért el az ember, abból levon­hatják a tanulságot és kellő akarattal sike­res sportolók lehetnek. Ehhez persze a te­hetségükre, a belső akaratukra és a moti­vációra is szükségük van, de ahhoz, hogy akár egy dorogi mezt vagy akár egy válo­gatott mezt húzzanak, mindezek nélkü­lözhetetlenek"- hangsúlyozta a legenda, aki büszke arra, hogy a dorogi játékosok ezt követően Buzánszky Jenő Stadionban játszanak majd, ahol, bízik benne, hogy a hajdani sikerek példáján, előrébb léphet a mostani labdarúgás. „Sok tehetséges, dorogi, esztergomi és térségbeli játékost fel lehet sorolni az 50-es, a 60-as, sőt még a70-es évekből, mint Varga Jánost vagy Kertes Lászlót, akik mind a környék ter- meltjei és országos viszonylatban is jegy­zett labdarúgók voltak. A sikereket per­sze nem adják ingyen, sok mindent meg kell tenni érte, lemondani akár a szombat esti discoról, a dolce vitáról, és a fontos az, hogy a vasárnapi meccsen a szurkolóknak örömöt szerezzenek a játékosok, mert a futball nem önmagáért van, hanem a kö­zönségért"- szögezte le Buzánszky Jenő, aki jó kívánságaink után egy általa na­pokban olvasott mondással búcsúzott:„A születésnap a legszebb ünnep, mert mi­nél több van belőle, annál tovább élünk". Újdombovárból, Dorogon át, az Év­század mérkőzéséig Buzánszky Jenő 1925. május 4-én szüle­tett Újdombováron. Pályafutását 13 éve­sen, 1938-ban kezdte a Dombóvári Vas­utasban. A tehetséges hátvéd ezután 21 évesen a Pécsi Vasutas Sport Klubhoz ke­rült, ám innen hamar átigazolt a Dorogi Tárnához. Ezt követően 1951-ben került a Dorogi Bányászhoz, ahonnan egyedü­li vidékiként került be az Aranycsapatba. Tagja volt az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerző magyar válogatottnak. 1953. november 25-én játszott az „Évszá­zad mérkőzésén" a Wembelyben, ahol a magyar válogatott 6-3-ra legyőzte az an­golokat, de tagja volt az 1954-es vb-ezüst- érmes együttesnek is. 1950-58 között 48 alkalommal vehette fel a címerest mezt, míg első osztályú labdarúgóként 1948-60 között összesen 274 bajnoki mérkőzé­sen játszott. Annak ellenére, hogy hátvéd volt, gyorsaságának köszönhetően gyak­ran vette ki a részét a támadásokból az el­lenakcióknál. Aktív labdarúgó pályafutá­sa után elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd edzőként dolgozott Dorogon, Esz­tergomban és a Fősped-Szállítók csapatá­nál, illetve később a Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó-szövetséget irányítot­ta. Tagja a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségének, 1996-tól az MLSZ alelnöke. 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság ér­demrendjével tüntették ki. 40 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom