Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-04-22 / 16. szám

Az április 24-i ünnepségen a Szent Adalbert kitüntetés nagyérem foko­zatával tüntetik ki a Belvárosi Plébá­nia beteglátogató csoportjának tag­ját, dr. Felföldi Évát. püspökségnek hazai gazdája legyen. így a veronai birodalmi gyűlésen 983. február ^ 22-én beiktatták. A mainzi érsek, Willigis szentelte püspökké még ugyanazon esz­tendő június 29-én. Az otthoni fogadta­tás örömmámorával szöges ellentétben állt a pásztor és a nyája között csakha­mar kialakuló feszültség. Adalbert befe­lé forduló természete, kolostori csendre vágyódó lelke nem volt fölkészülve arra a küzdelemre és keménységre, melyet e félig civilizált és megtért nép vezetése, a sok pogány maradvány kiirtása (többne- jűség, rabszolga tartás, varázslás, papok nősülése) igényelt. Az állandó sikertelen­ségek, a hol innen, hol onnan fölbukkanó ellenállás megérlelték benne az elhatáro­zást: 988-ban Rómába ment a pápához és kérte, engedje őt zarándokként Jeruzsá­lembe, hogy ott szegényen és magányo­san szolgálja az Urat. A montecassinói apát tanácsára változtatta meg a tervét és lett bencés szerzetes 990-ben Rómában. A csehek azonban a mainzi érsekkel szö­vetkezve ismét kéréseikkel kezdték ost­romolni. A pápa iránti engedelmességből ) Adalbert ismét Prágába készült. A római kolostorból magával vitte tizenkét társát és megalapította velük a brevnovi apátsá­got, amely idővel igazi szellemi-lelki köz- ponttá lett: sok püspököt, apátot, szerze­test adott Cseh-, Morva-, Lengyel- és Ma- ' gyarországnak, számos misszionáriust i küldött Oroszországba. Évszázadokon jf keresztül a keresztény vallás és kultúra jt központja volt a nyugati szlávok számá­ra. Adalbert már ezzel az egyetlen alapí­tásával is kitörölhetetlenül beírta nevét Európa civilizációjának és hitterjesztés­ének történetébe. Később ismét elhagy­ta Prágát. 994-995-ben Magyarországon térített. Ő keresztelte és bérmálta meg Szent Istvánt. Máig is ő az esztergomi egyházmegye védőszentje. 996-ban tért vissza Rómába. Ez év májusában koro­názták császárrá III. Ottót, akire mély be­nyomást tett Adalbert őszinte és komoly vallásossága, jámborsága. Barátok lettek. Ezt követően ismét kiragadták szerzetesi magányából: a pápa, a császár és az érsek erélyesen sürgette, hogy folytassa prágai tevékenységét. A bencés szerzetes számá- i ra szent volt az engedelmesség. Hazafelé j menet elkísérte III. Ottót Németországba ; és hosszabb ideig nála maradt Mainzban. Jelentős szerepe volt a császár vallásos és politikai gondolkodásának formálásá­ban; megnyerte őt a keleti misszió ügyé­nek is. Útközben kapta a hírt, hogy leg­közelebbi rokonait Csehország hercege, II. Boleszláv kegyetlenül meggyilkoltat­ta. Látva, hogy a családja nyújtotta támo­gatás semmivé lett és nemzetségének es­küdt ellensége került hatalomra, az ered­ményes munkát teljesen reménytelennek tartotta. Úgy látta, hogy a Prágába veze­tő út lezárult előtte. Lengyelországba ment tehát és megalapította Meseritz kolostorát. Chrobry Boleszláv fejede­lem támogatta, hogy továbbutazhassék az északon élő balti törzsekhez (Pruzzi, Prussen, később Preussen, vagyis poro­szok), akik még nem kerültek érintkezés­be a civilizált világgal és pogányság, er­kölcsi elvadultság uralkodott közöttük. Adalbert 996/997 telén térített közöt­tük, de munkájának leküzdhetetlen aka­dályai miatt úgy döntött, hogy társaival együtt elhagyja a terméketlen ugart és a litvánokhoz megy misszionálni. Ám mie­lőtt még elindulhatott volna, a pogányok helyi história meggyilkolták. 997. április 23-án halt vértanúhalált Krisztusért a Nagat és az elbingi Weichsel közti Tentikkennél. Itt nyerte el ez a valóban szent élet a koro­náját, a nagy célt, amely után ő is, mint minden tökéletességre törekvő keresz­tény, annyira vágyott, a vértanúságot. A lengyel herceg kiváltotta testét a gyil­kosoktól és Gnieznóban temette el. Már 999-ben a szentek sorába iktatta őt Szil­veszter pápa. Sokan elzarándokoltak cso­datévő sírjához, többek között barátja, III. Ottó is. A császár, élve az alkalom­mal, Gnieznót a szent iránti tiszteletből érsekséggé emelte, és ami életében nem adatott meg Adalbertnek, hogy Prágában otthont és békés nyugalmat találjon, azt megadta az utókor földi maradványainak, 1030-ban. Adalbert tisztelete azóta is nő és a prágaiak hazájuk védőszentjét tiszte­lik benne. Az esztergomi Bazilika elődjét Szent Adalbert székesegyháznak nevez­ték és a mai főszékesegyházat is - többek között - az ő nevére szentelték fel. D.L. LOVASISKOLA LOVASTÁBOR • LOVAS OKTATÁS át! óva V bértartás Molnár Diána M. ■ 2522’ Dág, Endre út 25. 0620/4005815 email : panacea:..djrna@9mail!..cQmi EROPTIKA ESZTERGOM, VÖRÖSMARTY U. 6. Megszokott szemészeti szolgáltatásunk mellett bővítettük tevékenységünket! Műszeres hallásvizsgálat, és teljeskörű hallókészülék ellátás indult. Időpont: hétfő: 14-17-óráig csütörtök: 11 — 1 7-óráig Információ, bejelentkezés (munkanapokon) 0633/413-108, 0630/200-7530-as számokon. Email: egeszsegere@freemail.hu . hidlap.net hídlap 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom