Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-22 / 16. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A Szent István-forrás centenáriuma (I. rész) Pöltl Zoltán Bár 2007-ben az esztergomi Szent István fürdővel a Hídlap hetilap formátuma harmadik megjelenő számában már foglalkozott, most újra előtérbe kerül az intézmény, egészen pontosan annak legfontosabb része, az azt tápláló forrás, mely idén „ünnepli születésének” 100. évfordulóját. A jubileum kapcsán a megyei levéltár által összeállított anyagból részletes krónikáját olvashatjuk az artézi kút fúrásának. oda öt év múlva nyári uszodát építtetett. A korabeli jegyzőkönyv aztán arról is szól, hogy egy javaslat szerint „amennyiben társaságunk maga óhajtana a város ezen értékes és speciális természeti adományának fejlesztéséről gondoskodni, úgy erre most nyílna megfelelő alkalom”. Majd ezután megnevezi a dokumentum, hogy az rt. tulajdonában lévő telek melletti Rochlitz-féle ingatlant lehetne megvenni, mert bár azon a részen nem található a föld alatt víz, de a terület alkalmas lenne új uszodák, gyógyfürdők és kert létesítésére. A majdani kúttal kapcsolatos, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Rt. vezetősége egy hónap múlva, szeptemberben újra összeült e témában, és akkor ismét megvitatták a fürdőkomplexum beruházás fejlesztését. Jó fél év múltán, 1908. április 25-én újabb jelentés áll a részvénytársaság asztalán, melyben a fürdőfejlesztés részeként már egy új kútról is szó van .....jelentés kés zült a vegyelemzés eredményeiről, az új forrás fúrás eddigi stádiumáról, a vízgyógyintézet és fedett uszoda tervezetéről, ez utóbbi berendezéséről, illetőleg az ezidáig rendelkezésünkre álló adatokról. (...) A régi telepünkön lévő hőforrás vizének vegyelemzésével még múlt év október hó 24-én Dr. Hankó Vilmos gyakorló chemikust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját bíztuk meg, aki e téren szaktekintély és akinek munkálata oly hitelességgel bír, mint a jóval drágább állami intézetek. Dr. Hankó munkálataival e hó elején készült el, és szakvéleménye kivonatosan a következő: A víz állandó hőmérséklete 28,2 Celsius-fokos és 1000 gramm vízben összesen fél gramm mész, só, vas és egyéb vegyi rész található. Ezen elemzés tanúsága szerint vizünk a tiszta hévvizek sorába tartozik és mint ilyen igen értékes”. A mintavétel sikeresnek bizonyult, így a fürdőt működtető cég az új kút létesítését is eltervezte, miként az olvasható a már idézett dokumentumban. „Korábbi jelentéseinkből tudomással bír a tekintetes Igazgatóság arról, hogy a létesítendő második uszoda és vízgyógyintézet részére szükséges víz mennyiség állandó fedezete céljából és felszálló víz bármely irányban való könnyű elvezethetéséért a tulajdonunkat képező telek legmagasabb pontján, a gyógy tár udvarán kíséreljük meg az újabb forrás nyitását és a fúrással Zsigmondy Béla mérnök és országos hírű artézi kút fúrót bíztuk meg”. Ezt követően kezdődtek meg a kútfúrás munkálatai, a nagy elánt mutatja, hogy Zsigmondy mérnök még az év - teA híres hévízi forrásról vagy forrásokról elsőként persze a történelemkönyvek esztergomi fejezeteiben is olvashatunk, a város alatt húzódó vízrendszerek létét, az itt felfakadó vizek jótékony hatását már több száz évvel ezelőtt is tudták és élvezték az itt élők. A Szent István-forrás centenáriumára fókuszálva elsőként nézzük, mi a története ennek a nemes vizű fontánának. 1907. augusztus 6-án írták az Esztergomi Takarékpénztár Rt. ülésén a következőket: „Esztergom hévizes forrásai már eddig is a város és vidék közkincsét képezik. Minőség tekintetében teljesen azonosak azok a Bécs melletti híres forrásokkal, melyek évenként sok ezer gyengélkedőnek nyújtanak gyógyulást, és amelyek mérsékelt hűvös hőforrásai tavasztól őszig ezrével csalják magukhoz a közeli osztrák főváros üdülőit és nyaralóit. Az ottani települések legnagyobb részt a forrásoknak köszönhetik gyors fejlődésüket. A súlyos anyagi gondokkal küzdő és mindenkitől elhagyatott Esztergomnak is nem kis előnyére szolgálna, ha hévizeinek fejlesztése és modern kihasználása által az idegenforgalmat elősegítenénk és a várost is a megszokott és szívesen felkeresett nyaraló és üdülő helyek sorába iktathatnánk”. A jegyzőkönyv szerzője aztán hosszan ecseteli, hogy az első magyar városnak még mely sok olyan tulajdonsága van, ami arra predesztinálja, hogy komoly idegenforgalmi célponttá váljon. A részvénytársaság iratában arról is informálódhatunk, hogy a cég még 1894-ben megvásárolta a fürdő létesítményét, illetve, hogy 30 hídlap hidlap.net
