Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-17 / 15. szám
orvos válaszol p aragrafus - a jogász válaszol Továbbra is várjuk olvasóink leveleit rovatunkba, amelyen keresztül ingyenes, általános jogi tanácsadást igyekszünk nyújtani a hozzánk fordulóknak. Kérdéseiket az info@hidlap.net e-mail címre vagy a 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. postacímre küldhetik el. Kérjük, az e-mail „tárgy" rovatában, illetve a levélborítékon tüntessék fel: „Paragrafus - a jogász válaszol". Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Egy szociális intézményben dolgozom, mint szociális gondozó és ápoló. Tavaly érettségiztem és ezzel párhuzamosan végeztem a szociális gondozói iskolát is, mely OKJ-s végzést adott. A kérdésem az lenne, hogy a jelenlegi rendeletek szerint a minősítésem milyen kategóriába tartozik? Ugyanis az első szerződésben D kategóriába soroltak, a szerződés meghosszabbításakor pedig visszaminősítettek C kategóriába. Szeretném tudni, hogy jogos volt-e az intézmény lépése. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Rácz Istvánná Tisztelt Rácz Istvánná! A szociális gondozók és ápolók sok helyen nincsenek jól besorolva. A gondozó sorolható B - E kategóriába: B besorolást kap az érettségizett segédápoló, C-t az általános ápoló. A szociális gondozó D-be vagy E-be sorolható, attól függően, hogy rendelkezik-e szakgondozói végzettséggel (pl.: pszichiátriai, gerontológiai). Az Ön végzettségével, ha érettségizett, akkor D kategóriába sorolható. Vonatkozó jogszabályok: 326/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2008/190. (XII. 29.) Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Cégünknél januártól le kell dolgozni a napi 20 perces munkaközi szünetet, mert a vezetőség inproduktívnak minősítette a fizikai állományt. Most május l-től azonban be akarják vezetni, hogy a napi 20 percek legyenek összegyűjtve és a dolgozók azt egy szombati napon dolgozzák le. Kérdezem én, törvényes ez így? Válaszukat megköszönve maradok tisztelettel: K. István Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyve 122. § szerint ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a napi hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés A COMPLEX KÖNYVELŐ ÉS JOGI TANÁCSADÓ IRODA VÁLLAL: • bérszámfejtést, könyvelést •jogi ügyek intézését • közigazgatási eljárások, hatósági engedélyezések lebonyolítását • cégalapítást-, módosítást • kintlevőségek kezelését, kártérítési ügyek intézését • üzletviteli tanácsadást Tel.: 06/20/999-9239 E-mail: info@complex.co.hu után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy alapesetben a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszab- bodik.így ha 8-16-ig van a 8 órás munkaideje, a 20 perc munkaközi szünet beiktatása esetén ténylegesen 16 óra 20-ig dolgozik. Ettől eltérően kollektív szerződés, belső szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet időtartama a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosz- szabbodik meg, akkor erre az időtartamra díjazás jár. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda Időskori prosztatabántalmak Dr. Varga Győző urológus szakorvos A prosztata férfiaknál a húgyhólyag alatt elhelyezkedő gesztenyényi, mirigyes szerv, amelyen I ^v áthalad a húgycső. Elsődleges feladata, hogy az általa termelt ondó segítse a hímivarsejtek mozgását. Fiatal felnőtt férfiaknál elsősorban gyulladásos megbetegedése fordul elő, csípős vizeletet, alhasi, gáti fájdalmakat, lázat okozva. Ötvenéves kor fölött fokozatosan megnagyobbodik, a húgycsövet összeszorítva nehéz vizeléses panaszokat okozhat, ritkábban daganatos elváltozás is kialakulhat benne. A prosztatarák az ötven fölötti férfiak második leggyakoribb daganatos megbetegedése. Előfordulásának valószínűsége az életkor emelkedésével növekszik, negyvenéves kor alatt gyakorlatilag nem fordul elő. Ha a család férfi felmenői közül egyet is érintett a betegség, fokozottabban kell odafigyelni. Ötvenedik születésnapja múltán minden férfinek ajánlatos évente egyszer felkeresni urológus szakorvost, elsősorban a prosztata szűrővizsgálatának elvégeztetése céljából. Emellett tanácsokat kaphatunk diszkrét vizelési panaszok, szexuális teljesítőképesség hanyatlása, férfihormon csökkenése okozta közérzetzavarok esetére. Ami a prosztata szűrővizsgálatát illeti, elsősorban a vérvétellel kimutatható PSA szint esetleges emelkedésére gondolunk. A PSA egy fehérje, amelyet a prosztata termel, rákos elváltozás esetén fokozott mennyiségben. Ha a PSA szint a szakorvos értékelése alapján rákgyanúra okot adódóan emelkedett, a prosztata szövettani vizsgálatát kell elvégezni. Mivel a prosztataráknak jellegzetes tünetei nincsenek, kiemelten nagy a szűrővizsgálat jelentősége. Az idejében megkezdett kezeléssel a prosztata daganatos megbetegedése is gyógyítható, vagy tünetei lényegesen csökkenthetők. Uraim, törődjenek az egészségükkel! Hölgyeim, törődjenek az Önökre bízott férfiakkal! További információ: www.valeomed.hu 48 hídlap hidlap.net