Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-17 / 15. szám
helyi história zad utolsó évében Mathiász megvált a szöllöskei gazdaságtól és 60 éves korában családjával együtt Kecskemétre költözött. Mathiász Kecskemétre való áttelepülésével párhuzamosan a hazai szőlőtermelés területi eloszlásában döntő változás zajlott le. Pest megye Duna-Tisza-közi részén és Kecskeméten a századforduló évtizedeiben közel háromszorosára nőtt a szőlők területe. A történelmi jelentőségű „homokhódítást” egyfelől a zsellérek és kisparasztok ezrei, másfelől a Mathiász Jánoshoz hasonló szenvedélyes és találékony szőlészek, a „homok hősei” végezték el. A mindmáig legnagyobb eredményeket elért szőlőnemesítőnk szenvedélyes fajtagyűjtőként kezdte pályafutását. Az összegyűjtött fajták megfigyelése során szerzett tapasztalatok formálták kiváló szakemberré Mathiászt. Ekkor összegyűlt gazdag ismeretanyagára későbbi nemesítő tevékenysége során támaszkodhatott. A múlt század utolsó harmadában mind nagyobb kereslet mutatkozott a csemegeszőlők iránt. Mathiásznak lehetősége nyílt arra, hogy Franciaországba utazzon, ahol megismerkedett a termékenyebb csemegeszőlő-fajták előállítását célzó nemesítési törekvésekkel. Arra törekedett, hogy a Nyugat- és Dél-Európában terjedő félben levő fajták előnyös tulajdonságaiból a hazai körülményeknek mindenben megfelelő új fajtákat hozzon létre keresztezéssel. Mathiász János hibridizációs tevékenysége során elsősorban olyan új fajták előállítására törekedett, amelyek érési ideje széthúzott, a friss gyümölcskínálat nyárközéptől késő őszig elnyújtható. Nagy gondot fordított arra is, hogy a szőlő fürtje és bogyója különleges, feltűnő, tartós, lehetőleg kellemes ízű, zamatú és könnyen szállítható legyen. Nemesítői tevékenységének első jelentős eredménye az Ezeréves Magyarország emléke elnevezésű csemegeszőlő volt. Az új fajtával mindjárt nemzetközi hírnevet szerzett magának. Kecskemétre költözése után évente kerültek ki keze alól a jobbnál jobb és később világszerte elterjedt új fajták. Élete során mintegy 3500 hibridet állított elő. Jelentősebb szőlőfajtái: Erzsébet királyné emléke, Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Kecskemét virága, Cegléd szépe, Thallóczy Lajos, Mathiász Jánosné muskotály, Mathiász János diadala, Munkátsy József (a műkedvelő kertész és szőlőnemesítő, egyébként építész Munkátsytól kapott Mathiász egyre nagyobb kedvet a szőlészethez), Szauter Gusztávné, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Ilona, Tompa Mihály, Bem tábornok, Darányi Ignác. Az 1916-ban nemesített Szőlőskertek királynője Mathiász legsikeresebb fajtája volt. Kinemesített világhírű fajtáinak, így a Szőlőskertek királynőjének és az Ezeréves Magyarország emlékének is a koránérés volt az egyik legkedvezőbb tulajdonsága. Jellemzőjük volt még a fürtök külső szépsége, a kellemes és rendkívül intenzív muskotályos zamat. Ma is 67, névvel ellátott fajtáját tartják számon és közülük 12 csakugyan világszerte elterjedt, Kaliforniától a Krím-félszigetig. Nemesített fajtái közül hat (Cegléd szépe, Ezeréves Magyarország emléke, Kecskemét virága, Mathiász Jánosné muskotály, Szauter Gusztávné, Erzsébet királyné emléke és a Szőlőskertek királynője) ma is telepítésekre engedélyezett. Mathiásznak köszönhető, hogy a magyar csemegeszőlő-termelés, különösképpen a homokon, egyre magasabb színvonalra tudott emelkedni. Nagymértékben bővítette a hazai csemegeszőlő-termelés fajtaválasztékát. A külföldi és hazai fajták keresztezésével, a legjobb tulajdonságok kiválasztásával és továbbörökítésével sajátos jellegű magyar csemegeszőlő-fajtákat állított elő. A szőlőnemesítés terén elért eredményeit írásban is népszerűsítette, belső munkatársa volt több lapnak, így egyebek között a Borászati Lapok és a Homok című folyóiratnak. Kecskeméten halt meg 1921. december 3-án, 83 éves korában. Vagyona nem volt, kilenc gyermekére hírnevét hagyta. Emlékét a róla elnevezett borrend és díj őrzi. Birtokát 1926-ban megvásárolta a magyar állam. Mayerffi Zoltán kecskeméti ipartestületi elnök így összegezte munkásságát: „Amerika megvolt Kolumbus előtt is, a homok is megvolt Mathiász előtt is: mégis Kolumbus Amerikát, Mathiász pedig a homokot fedezte fel”. Kortársai egyszerűen „kecskeméti szőlőbűvészként” emlegették. 1959-ben vetette fel Esztergom Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy a város egyik, akkor még névtelen, a „Malinovszki utat a Kenderesi úttal összekötő” utcáját a „híres magyar szőlészről, Mathiász János utcának” nevezzék el. Molnár Diána M. • 2522 Dóg, Ságvóri Endre út 25. • Tel.: 0620/4005815 • email: panacea.dina@gmaíl,C0m D.L. LOVASISKOLA LOVASTÁBOR • LOVAS OKTATÁS k átlovaglása • bértartás hidlap.net hídlap 31
