Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-01-16 / 2. szám
exkluzív Lelkek és lelkesültek Élt Esztergomban egy legendás belgyógyász főorvos, aki az 1950-es évek elején azt jósolta, hogy az ezredfordulóra nem lesz annyi pszichiátriai intézet Magyarországon, ami elegendő volna a rászorulók ellátására, rehabilitációjára, uram bocsá' eltartására. A jóslat beteljesedett. Telt ágyakkal működő - hogy milyen körülmények között, az egy másik írás tárgyát képezi -, előjegyzéses rendszerben várakozók ezrei szorulnak szakértelemmel nem rendelkező családi ellátásra csupán azért, mert nincsen hely az intézményekben. I notay György a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézmények Pszichiátriai Betegek Otthonának igazgatója még intézményvezetőként nyilatkozott lapunknak.- Igazgató Úr! Mit is takar valójában az otthon elnevezése?- Esztergom környékén eredetileg több, véleményem szerint nagyon jól működő szociális intézmény létezett, mint például a basaharci vagy a tokodaltárói Szent Rita Fogyatékos Otthon, illetve a miénk, a psziciátriai betegek otthona. Azután 2008-ban történt, hogy a megyei önkormányzat összevont bennünket úgynevezett integrált intézménnyé. A telephelyeken maradt a szakmai munka és annak a vezetése.- Ez a kertvárosi otthon valójában kikkel, milyen betegekkel foglalkozik?- Kizárólag krónikus állapotú betegek ellátását végezzük, ami ugyan részben rehabilitációs tevékenység, de a nálunk lévők legfőbb jellemzője, hogy az önálló életvitelre, életvezetésére, önmaguk ellátására alkalmatlanok, tehát feltétlenül szükséges, hogy intézményi keretek között lássuk el őket. El kell mondanom, hogy tapasztalható egy sajnálatos tendencia: egyre több fiatal kerül hozzánk, tehát az átlagéletkor zuhanóban van, ami azért is érdemel külön említést, mert betegeink jelentős része élete végéig ellátásra szorul, tehát az intézmény lakója lesz.- Hogyan kerülhet be valaki egy ilyen intézménybe?- Természetesen szakorvosi javaslatra, tehát azok, akik az aktív pszichiátriai osztályokon álltak kezelés alatt, az ottani szakorvos javaslatára kerülnek hozzánk és az ehhez hasonló intézményekbe tartós ápolásra, ha egyéb módon - például családon belül -, már nem oldható meg az ápolásuk. Azt azért tudni kell, hogy amikor a kórházi osztályról hozzánk kerülnek, akkor nem lehetnek ön- és közveszélyes állapotban. Természetesen továbbra is gondnokság alatt állnak, de nem ritka, hogy a betegeink egy része - felismerve az állapotában történt pozitív változásokat -, maguk is kérik, hogy nálunk kerüljenek elhelyezésre a továbbiakban.- Milyen orvosi felügyeletet vagy ellátást igényelnek az önök betegei?- Ez azért érdekes, mert úgy néz ki, hogy mi egy picit határterület vagyunk az egészségügyi és a szociális ellátás között, ami annyit jelent, hogy bejáró orvosok vannak, tehát folyamatos orvosi jelenlét nincsen, meghatározott óraszámban pszichiáter szakorvos jár a betegekhez és a háziorvosi, belgyógyászati ellátást is bejáró szakorvos biztosítja. Talán az egyik legnagyobb paradoxon, hogy pszichológus státusz egyáltalán nincsen ezekhez az intézményekhez rendelve, de a szakorvosi ellátás meghatározott óraszáma is csak egy nagyon halvány ellátást feltételez.- Azt mondta, hogy önökhöz ön- és köz- veszélyes betegek nem kerülhetnek, mégis hallani, tudni, hogy bizony gyakorta igen súlyos állapotban - szerencsés esetben még időben -, kerülnek kórházba betegek ezekből az intézményekből is.- Nyilván azt tudni kell, hogy a pszichés megbetegedések esetén - bármilyen jól igyekszünk karbantartani gyógyszerekkel és egyéb terápiákkal a nálunk lakókat-, előfordulhatnak olyan állapotváltozások, amelyek veszélyessé válhatnak akár magára a betegre -, akár a körülötte élőkre nézve. Ilyenkor természetesen haladéktalanul kórházba juttatjuk őket, vagy itt igyekszünk megoldani a kialakult helyzetet, hiszen a helyben dolgozó szakszemélyzet erre felkészült, jó esetben intézményi szinten sikerül megfékezni a beteget, illetve a másokra irányuló veszélyt elhárítani. Itt azért meg kell jegyezni - hiszen épp a személyzetet illetően adódnak hiányosságok -, hogy az volna a kívánatos, ha minden itt dolgozó pszichiátriai szakápoló lenne, és bár a többségük rendelkezik a megfelelő végzettséggel 26 hídlap hidlap.net
