Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-04-17 / 15. szám

kultúra Dér András irányítja nyártól a várszínházát Cél: tegyük nemzetközi hírűvé az esztergomi fiesztát Az idei évvel új időszámítás kezdődik az Esztergomi Várszínház, illetve a fesz­tiválidény történetében. Az intézmény élén nyár elejétől új vezető lesz, aki már most együtt dolgozik a jelenlegi stáb­bal. Dér Andrást a város színházának jö­vőjéről, az új esztergomi kulturális élet­ről faggatta Pöltl Zoltán.- Sokak számára lehet ismerős Dér And­rás neve, sőt bizonyára több rendezését is kedvelik Esztergomban. Mégis arra ké­rem, hogy röviden meséljen korábbi alkotói tevékenységéről!- Valóban, engem inkább színházi és fil­mes rendezőként ismerhet a közönség, hi­szen ezzel foglalkozom immár húsz éve. Az első munkáim a Merlin Színházhoz kötöt­tek, ott Fassbinder Fehér méreg című da­rabját rendeztem, majd Paul Claudel An­gyali üdvözlet című művét vittem szín­re Eperjes Károly, Nagy-Kálózy Eszter és Blaskó Péter főszereplésével. Aztán dol­goztam az egri színházban és Székesfehér­váron is. Sokat dolgoztam a televízióban, számos kultúrával kapcsolatos munkám volt, de készítettem dokumentumfilmeket is, ezek egyike a Szépleányok című film, mely az első magyar szépségkirálynő, Mol­nár Csilla Andrea haláláról is szól egyebek között. A legutóbbi játékfilmem A kanya­ron túl (címet viseli), ebben Dér Denissa és a tragikus körülmények között elhunyt, le­gendás Bubik István a főszereplő.- Milyen szerepet tölt be most az eszter­gomi kulturális életben?- Jelenleg itt Esztergomban művésze­ti tanácsadó vagyok a várszínháznál, az önkormányzat felkérésére pedig művé­szeti vezetője leszek az intézménynek jú­nius elsejétől. Január 15-étől kértek fel, hogy művészeti tanácsadóként segítsem munkámmal az Esztergomi Várszínházát. Ezt most tehát párhuzamosan végezzük Horányi Lászlóval. Nyilvánvaló, hogy egy nyári program szervezését nem március­ban kell elkezdeni, hanem már az előző évadban, ezért a 2010-es nyári esztergo­mi színházi évad menüjét Horányi László állította, szervezte össze kollégáival. Az én feladatom a jövő évi idény, nekem in­kább abban kell gondolkodnom.- Mint az említett színházi, tévés és filmes munkák, alkotások rendezője, hogy látja, az Esztergomi Várszínház inkább hagyomá­nyos, mint modern értelembe vett színházi felhozatala mennyiben áll közel önhöz?- Az alatt a viszonylag rövid idő alatt, amióta itt vagyok a városban, azt tapasz­taltam, hogy Esztergom olyan, mint egy kincsesláda. Ezt most tágabb értelem­ben értem, nemcsak a színházra. Már csak azért is, mert ha színházban gondolkodik az ember, akkor eleve szélesebb perspek­tívában kell látni az adott helyet, terüle­tet. Esztergom történelmi, kulturális és spirituális hagyományai, földrajzi fekvése egyedülállóak az országban. A Mária Va­léria híd megépültével az unió pozitív ha­tásai itt egyértelműen érzékelhetők. Sok mindent egybevetve úgy látom, hogy Esztergomnak az elkövetkezendő évti­zedben kulturális szempontból az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar vá­rosnak kell lennie. Az itt végzendő színhá­zi, művészeti munkámmal ezt szeretném szolgálni, erősíteni, megvalósítani. Azokat a hagyományokat szeretném megtartani, amiket a várszínház az elmúlt húsz évben kiépített. Nagy reményekre ad okot, hogy Esztergomban nem csak a nyári idény­ben, de a többi évszakban is lehetőség van színházi eseményekre, hiszen van­nak játékterek, különböző amatőr színját­szó körök dolgoznak itt. Különösen nagy hangsúlyt fektetnék a fiatalokra, hiszen egyre inkább az új generáció elképzelé­sei, vágyai kerülnek e területen az előtér­be. Ezt a folyamatot erősíti, hogy élénkül a főiskolai, egyetemi jelenlét, ami számom­ra is azt jelzi, hogy fiatalodik a város.- Előbb említette, hogy az ön munkája főként a 2011 -es évadra vonatkozik. Lehet-e már most tudni valamit a főbb vonalakról?- Igen, a vázlat már megvan. Ennek egyike, hogy a pozitív hagyományokat meg akarom tartani. Idetartozik a bérlet­rendszer, a határon túli előadások, a nép­szerű és zenés produkciók, a nagy érdek­lődésre igényt tartó, látványos Széchenyi téri előadások, de említhetem még a Bazi­lika előtti nagy produkciókat is. Szorosabb kapcsolatot, együttműködést, közös ren­dezvényeket szeretnék az egyházzal. Az új irányokat meglátásom szerint a fiatalok felé való nyitás adja. Ezen a részen látok még szabad felületeket, amiket jó és ér­demes lenne kihasználni. Ebben a sávban már nem csak színházról, de koncertek­ről és fesztiválszerű megmozdulásokról is beszélek, olyan rendezvényekről, melyek beindítják a fiatalok dinamizmusát. Ehhez keresek most területeket, vagyis épülete­ket, kocsmákat, tereket, ahová ők szíve­sen járnak, ahová a produkciókat el lehet vinni. A másik ilyen irány a mozgóképes kultúra, vagyis a mozi beindítása lenne. Ez utóbbi annak a figyelembe vételével, hogy a film-, illetve mozikultúra ma már egészen mást jelent, mint akár tíz évvel ezelőtt.- Az ön által említett tervek sok pénzt igényelnek. Ön hogy tudja, mi a városveze­tők szándéka a költségek tekintetében?- A polgármester úrral való beszélge­tésemben számomra az derült ki, hogy Meggyes Tamás még több kultúrát, még több kulturális eseményt szeretne a vá­rosban. A szándék az, hogy mind tartal­mában, mind színvonalában, attraktív megjelenésében, nemzetközi hírűvé te­gyük ezt az esztergomi nyári fiesztát. Pöltl "Oxi" Zoltán hidlap.net hídlap 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom