Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-08 / 14. szám
Esztergom felfedezése, avagy a hely története „...jég és víz nagy erővel rontott a városra...” Pöltl Zoltán Úgy tűnik, hogy az idei első tavaszi szél egyelőre nem árasztja a vizet, de azért egy Duna-parti városban időnként nem árt megemlékezni, felemlegetni egykori nagy árvizeinket. Ebben ezúttal Helischer József leírása lesz segítségünkre, annak a gáláns úrnak a korabeli tudósítása, aki vagyonából adományozva, a városi könyvtárat alapította. Időben tett kirándulásunkon most 1838-ba kalauzoljuk el olvasóinkat, abba az évbe, amikor Esztergom utcáin hömpölygött a Duna. „Itten a tél november 11-én 1837 mielőtt a föld megfagyott volna, havazással korán béköszöntött. Egész télen által igen gyakran, néha pedig olly erősen havazott, hogy a városban két láb s azon belül is, magos havunk lenne, és ezen temérdek hó ámbár lassankint és csak nem szakadtlan olvadna. Mégis, mivel a nem fagyos föld a hó levét mind ellitta, a Duna nálunk csekély vízzel december 21-én 1837 csak vékony jéggel hártyásodott bé, alább pedig Visegrádnál két nappal hamarább, még pedig alszéllel sűrű havazás közt állott bé. Az idő meglágyulván az 1838 március első napján a Duna áradni kezdett, és annyira megduzzadt, hogy március 5-én a városnak alacsonyabb utcáit már víz borítaná el, és 6-án itten a jeget is elindítaná, de a hír szerint Drávától Pestig szinte alszéllel béállott a Duna jege, feszesen állván, a fölülről lefolyt jég a visegrádi torkolatokban fennakadt, és azokat a felső jég hozta szálfák, szénabuglyák s kazalok annyira nevelték, hogy a folyásban meggátolt víz a felső dunai jéggel szaporítva, mely három nap alatt mind lejött és szabadon el nem úszhatván megfeneklett, majd egészen a Garamnak Dunába szakadásáig megrakodott szüntelen egész március 13-áig úgy dagadna, hogy minden eddigi árvizek közül a tett jelek szerint és ember emlékezetére a legnagyobbat, az 1809-eit is, még öt lábbal meghaladván az egész belső várost elöntötte, csupán a barátok klastroma előtt mintegy 60 négyszögölnyi, száraz fót, a külvárosokból pedig egyedül a hatodik fertálnak, a Terézvárosnak felső része menten marad| AZ ESZTERGOMI ÁRVÍZ. A* ér*+*F~*l*k « •• «#*» «w>>i wff*i*j****** 32 hídlap hidlap.net
