Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-04-08 / 14. szám

közügy- A jobbikos szavazat elvesztegetett szavazat a kormányváltás szempontjából. A párt bejut a parlamentbe, így aki mindössze csak a „bejuttatásért" szavaz, annak csak ezért felesleges ezt ten­nie. Viszont a Jobbik csak ellenzéki párt lehet, így aki erős új kor­mánypártot akar, érdemesebb másra adnia voksát, a Jobbikra fe­lesleges. Csak a leendő kormányt gyengíti, az ellenzéket, benne az MSZP-vel, erősíti. Új politikai kultúra Az elszámoltatásról, amivel az MSZP rettegést akar kelteni, a Jobbik pedig fenyeget, Mráz Ágoston elmondta: a politikának és a kormányzatnak tudnia kell, hogy a közjavára kell cselekednie. Az elszámoltatás egy új politikai kultúra bevezetését, meghono­sodását jelenti, hogy ne legyünk többé következmények nélküli ország, és - tért vissza előadásának depresszióról és pesszimiz­musról szóló gondolatához Mráz Ágoston persze emellett fe­lelősségre vonást, igazságszolgáltatást is. Ezért minél erősebb felhatalmazás kell az új kormánynak. Minél magasabb arányú részvétel mellett minél magasabb arányú többség, ami így nem csak a puszta kormányzásra ad felhatalmazást, hanem ennek az új politikai kultúrának a meghonosítására is. Céltalan MSZP-s gazdaságpolitika Harmadik megszólalóként azzal a megállapítással konferálta fel Lanczendorfer Erzsébet ezt a tényt, hogy két hónappal ha­tályba lépése után látható: Magyarország 2010-es költségveté­se végrehajthatalan. Az MSZP 150 milliárdos tátongó lyukat ha­gyott, ennyi kiadásra egyáltalán nincs fedezet. A Fidesznek bizto­san új költségvetést kell készítenie - erről kérdezte a kerekasztal háziasszonya Hargitai Jánost, a költségvetési bizottság tagját. A képviselő először gratulált a találkozó helyszínének, Eszter­gomnak. Mint mondta, a város az ország „boldogabbik fele", hi­szen bár a likviditást tartani nehéz, és a költségvetése feszes, de lényegesen jobb pozícióban van, mint a véglegesen leszakadó területek, települések. A szomorú példa Szigetvár, ami már tény­legesen csődben van. Egy-egy politikai csoport, ha az ország irányítása a kezébe ke­rül, politikai céljai, víziója megvalósításának legfőbb eszköze­ként tekinti a költségvetést. Ilyen társadalmi víziója az MSZP-nek nem volt, és ez meg is látszik a büdzsén. hidlap.net I Felhatalmazás helyett kormányzat-vásárlás - Költségvetést csinálni nem tudnak, csak tüzet oltanak - ösz- szegezte a problémákat Hargitai János. Azt, hogy tehetetlenek, fokozatosan ismerték el: előbb Medgyessy dobta be 2004-ben, az Európai Parlamenti választások előtt a pártok „közös listájá­nak", „nagykoalíciójának" perverz ötletét. 2006-ban 5 éves adó- | csökkentésről hazudtak, hogy nyerjenek, ám a választások után, | addig példátlan módon, szinte egész nyáron üléseztették a par- J lamentet, hogy az egész adócsökkentéses ígérethalmazt vissza- | vonják. Hargitai„felhatalmazás helyetti kormányzat-vásárlásnak" nevezte ezt az időszakot, ami 2008. október 6-ig, a „fekete csü­törtökig" tartott. Ekkor következett be az a pillanat, amikor az el- j adásra kínált államkötvényeket a külföldi tőzsdék nem jegyezték J le, vagyis Magyarország finanszírozhatatlanná vált. Gyurcsányék J ekkor szaladtak - rutinosan - a Nemzetközi Valutaalaphoz. Jog- J gal számítottak arra, hogy a világ pénzügyi központjai nem hagynak csődbe menni egy EU-s tagállamot. A függetlenség elvesztése Amiről viszont csak az ellenzék beszél, az ennek a segítségnek a borzasztó ára: a támogatás fejében átvették hazánk pénzügyi irányítását. Az MSZP pénzért vette a hatalmat. Olyan hazugsá­gokkal takaróznak, mint az elvett 13. havi nyugdíj helyett be­vezetett „nyugdíjprémium". Ám ez csak 7,5 százalékos gazdasá­gi növekedés esetén jár - az MSZP-csődkormány viszont éppen 6,3 százalékos csökkenést ért el, vagyis 13,8 százalék„híja volt" a nyugdíjprémiumnak. Olyan szégyent kellett megérnünk, hogy jogszabályban hirdettek ki Brüsszelben és az IMF-nél kiadott utasításokat, mert annyira nem bíztak Gyurcsányék aláírásá­ban, abban, hogy az MSZP betartja a megállapodásokat. Annyi­ra elvesztettük, az MSZP annyira elvesztegette az EU és a pénz­ügyi világ bizalmát, hogy már diktálnak nekünk, pontosan meg­mondják , mit tegyünk. Erős kormány - erős gazdaság A kormányváltás ezen az állapoton változtathat: egy karakte- j rés, erős, nagy választói felhatalmazással bíró kormány pozíciója Brüsszellel és az IMF-nél, a pénzügyi központokban teljesen más lehet. Ezzel párhuzamosan a csőd szélére vivő kormányzat fele­lősségét vizsgálni fogják. Milyen lesz a Fidesz-kormány költségvetése? Erre a kérdésre így válaszolt Hargitai János: olyan költségvetést írnak, ami megmoz­dítja, felmelegíti a hibernált magyar gazdaságot.Támogatni fogják a kisvállalkozásokat, egymillió munkahelyet teremtenek. Ennek lehetőségét Csehország példájával illusztrálta Hargitai. A szintén tízmilliós országban sikerült egymillió új munkahelyet teremteni. Érdekes összefüggésbe állította a munkahelyteremtő politikát: az egészségügy rendbetételével kell biztosítani, hogy az új munka­helyeken egymillió egészséges ember állhasson munkába. Szolidaritás, rend, források A társadalmi szolidaritást újjáélesztve erősítik a szociális hálót, és - ahogy fogalmazott - „megmentik a középosztályt". Az MSZP levál­tásával befejeződik az egyes csoportok egymás ellen történő kiját­szása, uszítása. Emellett rendet és fegyelmet hoz az új kormány.- Akkor veszítettük el versenyképességünket, amikor a világ- gazdaságban mindenre volt pénz - emelte ki az MSZP felelőssé­gét Hargitai János, a költségvetési bizottság fideszes tagja. - A Fidesz-KDNP-kormánynak egy befagyott pénzpiacon, erős kon­kurenciával kell megküzdenie a forrásokért.-tsin- hídlap 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom