Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-04-08 / 14. szám

közügy az irigységfaktorra rájátszó egység megteremtésének jobbikos útja sem„funkcionálisan", sem„morálisan"nem vállalható. Az elemzés szerint a Jobbik nem csak kormányellenes párt, abban az értelemben, hogy élesen szemben áll az elmúlt nyolc év szocialista-liberális kormányzati politikájával, de kormányzás­ellenes erő is egyben, abban az értelemben, hogy nem rendel­kezik a kormányzóképességhez megkívánt feltételekkel. Például a roma- és zsidókérdésben elfoglalt álláspontja a kormányzóké­pesség egyértelmű korlátja is. Antall József használta a „csurkaság" leírására a kocsmapo­litika kifejezést. A kocsmapolitika köszönő viszonyban sincs a lehetségessel, a kocsmapolitikus csak hőbörög, miközben alig várja, hogy lefogják, mert ha nem teszik meg, még vere­kedés lesz a vége, ami meg mindig kockázatos. A kocsmapo­litika az indulat és az erőszak politikája, s mint ilyen lényegé­nél fogva kormányzásellenes. A radikalizmus izgat és hízeleg a szenvedélyeknek, kiengedi az indulatokat fékező biztonsá­gi szelepeket, a frázisokat tényeknek veszi, és éppen ezért a tényeket nem méltányolja, a kocsmapolitika az ábrándok, a megtévesztés politikája. A kormányzás viszont komolyabb és bonyolultabb kérdés, mint ahogy azt a szólamok radikalizmu­sa feltételezi. Baloldali radikalizmust szül a szélsőjobb előretörése S ennél a pontnál válik világossá, hogy miért tekinthető egy­aránt szélsőségesnek az MSZP és a Jobbik által vitt politika. Mert nem egy, hanem két hazárdjáték folyik. A Gyurcsány-korszak menedzselt demokráciája és a Jobbik által felkínált kocsmapo­litika voltaképpen ikertestvérek. Az elemzők szerint mindkét párt kormányzásellenes: a szoci­alisták azért kormányoztak, hogy ne kelljen kormányozniuk. A Gyurcsány-korszakban ugyanis a kormányzás a kormányzástól független célokat szolgált, pusztán ürügy és eszköz volt az egyé­ni és csoportérdekek előmozdítására. A Jobbik pedig úgy viselke­dik, mintha már kormányozna, programját viszont minden fék és gátlás nélkül írhatta, hiszen tudta, hogy úgysem lesz kormányza­ti felelőssége. Az a játék pedig, hogy úgy tesznek, mintha kormá­nyoznának, szintén a kormányzástól független célokat szolgál: a választók megtévesztése révén a hivatalos politika arénájába - a parlamentbe - való belépés lehetőségét teremti meg. A Századvég szerint abban is hasonlítanak egymáshoz, hogy mindketten megtévesztik választóikat. Mint tudjuk, az őszödi beszéd arról is szólt, hogy a hatalomban maradás érdekében a kormánynak félre kellett vezetnie választóit, a nagy „coming out" után pedig aztán a Gyurcsány-kormány semmibe vehette az el­számoltathatóság követelményét. A Jobbiknak a hatalomhoz ju­tás érdekében félre kell vezetnie választóit, ezért azt ígéri, hogy mindent megtehet, mert minden csak szándék, akarat és erő kér­dése, ezzel azonban semmibe veszi a megvalósíthatóság, kivihe­tőség szempontjait. Az elemzés következtetése szerint mindkettő elveszti a mér­téket, s lényegénél fogva radikális, egymás függvénye ugyanis e kétfajta hazárdjáték. A baloldali szélsőség jobboldali szélsősé­get szül, a jobboldali radikalizmus megerősödése viszont meg­teremti az esélyét a másik kormányzásellenes erő újjászületé­sének. A Demokratikus Charta kiindulópontja lehet egy olyan törekvésnek, amely a választókat ismét megtévesztve, a demok­ráciára csak hivatkozva, a megosztó politika bázisára építkezve a demokratikus erők nevében egységfrontba forr majd össze az antidemokratikus táborral szemben (ehhez pedig csak a Jobbik és Fidesz összemosását kell elvégezni). A Századvég elemzésének összefoglalója szerint a Jobbik te­hát nem a megoldás, hanem maga a probléma. Probléma, mert megerősödése legalább három - egymással szorosan érintkező - veszélyt idéz fel. „Először is, felelőtlen ígéreteivel, a lehetségessel nem számo­ló frázisradikalizmusával megtéveszti választóit, elhitetve velük, hogy amit állít, az megvalósítható. Ebből a szemszögből nézve azonban a Jobbik a szocialistáknál is kártékonyabb és veszedelmesebb, mert a már a szocialisták ál­tal megtévesztett embereket - elkeseredésüket, kétségbeesésü­ket kihasználva - vezeti meg. ígéreteit továbbá már csak azért sem teljesítheti, mert nem kerül majd kormányzati pozícióba. S mivel nem lesz kormány­zati felelőssége, felelőtlen politikájával ugyan nem a kormány­zást, de a sikeres kormányzást akadályozó erő lehet. Másod­szor tehát a Jobbikkal az a baj, hogy - a radikális szavazók re­ményeivel szemben -nem elősegíteni, hanem gátolni akarja az égető társadalmi kérdéseket kezelni kívánó eredményes kormányzást, hiszen ezt követeli rövid-középtávú politikai érdeke. Harmadszor pedig, mivel a Jobbik ígéreteit teljesíteni nem tudja, a sikeres kormányzást nem elősegíteni, hanem gátolni akarja, a problémáik megoldásában reménykedő szavazóit is­mét a másik szélsőség, a baloldali radikalizmus karjaiba taszítja. Ezen túl a Jobbik-jelenség önmagában is kedvező feltételeket teremt a társadalmi támogatottságát a rossz kormányzás követ­keztében elvesztő, morális tartalékait felélő baloldal visszatéré­sének, élén Gyurcsány Ferenccel". hídlap MDF www.drionaslaszlo.hu Megfontoltan Demokratikusan Felelősséggel © Válassza a hiteles jelöltet: Dr. Jónás László Komárom-Eszteraom meave. Komárom-Esztergom megye, 5. választókerület Mindenkinek a valóságot átlátva, és felelősen kell meghoznia a döntését. 24 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom