Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-03 / 13. szám
közügy Elemzők szerint a Jobbik gátolja majd a jó kormányzást Kilenc törés és kocsmapolitika Az ország számára válhat problémává a Jobbik, állítják a Századvég Alapítvány politikai elemzői friss tanulmányukban. A szakértők véleménye, hogy egy túlzott mértékben megerősödő Jobbik gátolja majd a jó kormányzást. A Nézőpont Intézet elemzése szerint pedig a jobboldali, radikális pártban kilenc olyan töréspont és azokra épülő lehetséges konfliktus van, melyek jelentős belső vitákhoz vezethetnek. A Nézőpont Intézet elemzői kilenc olyan törésvonalra és ezekre épülő lehetséges konfliktusforrásra világítanak rá, amik árnyalhatják a Jobbik által mutatott, egységes és jelentősebb belső vitáktól mentes párt képét. A tanulmány részletezi, hogy a Jobbikon belüli személyes jellegű, ideológiai, kommunikációs és stratégiát illető nézeteltérések - ha rövid távon nem is - a jövőben politikai érdekellentétekhez vezethetnek. A töréspontokat Morvái Krisztina szerepe kezdi, aki európai parlamenti képviselőként teljes ötéves brüsszeli mandátumát ki akarja tölteni, ám emellett a Jobbik - amelynek egyébként nem tagja - köztársaságiéi nök-jelöltje, ez pedig szervezetileg mond ellent. A harmadik és negyedik törésvonal lehet a Jobbikon belüli saját szélsőségek, mint a kuruc.info-s szárnyvonal vagy a Magyar Gárda, amelynek főkapitánya, Kiss Róbert úgy fogalmazott, hogy „saját kezűleg fogják kirángatni az Országgyűlésből a Jobbikot, ha olyanná válik, mint a többi párt". Az ötödik konfliktusforrást a párton belüli „régiek" és „újak" személye okozhatja. Ebből már akadt is probléma, hiszen több alapszervezet is, amiért nem értett egyet a budapesti döntéssel, a teljes tagsággal kilépett a pártból, vagy a Jobbik vezetői zárták ki, mint például Vona Gábor pártelnök választókerületében, Gyöngyösön. Emellett a jobbikos egységet gyengíti, hogy jelöltjei között van egykori kisgazda, MIÉP- es, fideszes, SZDSZ-es is, sőt több pártállami múlttal rendelkező is, mint például a párt pénzügyminiszter-jelöltje, Nyikos László saját maga vallotta be, hogy MSZMP-tag volt. A hatos-hetes töréspont az ellentmondásos választási ígéretek és kommunikációs eltérések. A választási programban például romaintegrációt, Cigánymissziós Alapot, roma pedagógusképzést és ösztöndíjat hangoztat a Jobbik, ezzel szemben állnak viszont egyebek között a Szegedi Csanád alelnök „cigánytenyészettel" és az „állami pénzből megvalósuló cigánytámadásokkal" kapcsolatos kijelentései. Az IMF-hitelt érintve pedig Vona Gábor többször hangsúlyozta a visszafizetés megtagadását, Lenhardt Balázs, a párt gazdasági vezetője szerint „szó nincs" ilyen szándékról, lehetőségről. A nyolcadik törésvonal a pártot érintő korrupciós ügyek, botrányok és pártfinanszírozási kérdések: egyebek között a Jobbik keszthelyi elnöke ingatlancsalással való gyanúsítása, a Magyarok Nyilaival való viszony és, hogy milyen kapcsolat van az Állami Számvevőszék által jogszabály-ellenessége miatt feljelentett MIÉP-Jobbik Harmadik Út gazdálkodása és a Jobbik pénzügyei között. A kilencedik, törést okozható kérdés pedig a Jobbik Fideszhez fűződő viszonya. Míg például Morvái Krisztina „számunkra szimpatikus arcokról" beszélt a tavaly október 23-i fórumukon a fideszes képviselőket említve, ugyanazon az eseményen Vona Gábor a Fidesszel szembeni „harcot" hangoztatta. Emellett ráadásul a Nézőpont Intézet kutatásából kiderült az is, hogy a Jobbik szavazóinak 23 százaléka Orbán Viktort szavazná meg miniszterelnöknek, ha közvetlen választás lenne. Ez persze ütközik a Jobbik politikai érdekeivel, egy ilyen belső törés fennmaradása pedig gyengíti a szavazók identitását. A Jobbik egy hullámlovagló párt, meglovagolja ugyanis a társadalomban feszülő indulatokat, amelyek elsősorban a társadalmi ellehetetlenülés, reményvesztettség alapján jelentős társadalmi rétegeket hoznak olyan helyzetbe, hogy a radikális megoldások felé forduljanak - áll a Századvég Alapítvány Kocsmapolitika elnevezésű tanulmányában. Az elemzés azért kapta ezt a címet, mert Giró-Szász András, a Századvég ügyvezető igazgatója szerint a Jobbik által hangoztatott hívószavakban és az általuk kínált megoldásokban, melyek a legtöbb esetben kivi- telezhetetlenek, az a típusú felelőtlenség mutatkozik meg, amit általában kocsmapolitika néven szoktak emlegetni. A politikai elemző kifejtette, hogy a szocialista kormány tehetetlensége és koncepciótlansága hozta olyan helyzetbe a magyar társadalmat, hogy olyan típusú radikális megoldások felé forduljon, melyeket a Jobbik képvisel, ezért a szocialista kormány felelős a Jobbik megerősödéséért. A tanulmány szerint a párt jelenlegi választóbázisában jelentős azoknak a száma, akiket az elmúlt nyolc évben a szocialista-liberális kormány valamilyen módon megtévesztett, de őket, ahogy Giró-Szász András fogalmazott, most továbbra is megvezeti a Jobbik. Morvái Krisztina 2003-ban, az Esélyegyenlőségi Minisztérium által szervezett rendezvényen A Századvég ügyvezető igazgatója hozzáfűzte: a Jobbik nem elsősorban a Fidesz, hanem az ország számára válhat problémává, egy túlzott mértékben megerősödő szélsőséges párt ugyanis nem segíti, hanem gátolja majd a jó kormányzást. „A felvetett társadalmi, gazdasági kérdésekre, akár a belbiztonsággal, közbiztonsággal, társadalmi ellehetetlenedéssel, akár a cigánykérdéssel kapcsolatban, az általuk kínált megoldások egy része egyértelműen nem beilleszthető egy demokratikus állam jogrendszerébe, másik részük pedig érdemi kormányzással nem kivitelezhető, ezért magukon hordozzák a felelőtlenség bélyegét" - hangsúlyozta a szakértő. Giró-Szász András hozzátette: véleménye szerint a Jobbik egy olyan lufi, ami a választásokig növekszik, de amikor színre kell lépni, kidurran és csalódni fognak a szavazói. hídlap 26 hídlap hidlap.net