Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-03 / 13. szám
címlapon „Szóljanak a harangok, szóljon allelujja!" (Babits Mihály: Húsvét előtt) Gábor Éva Húsvét a keresztény világ legnagyobb és legszentebb ünnepe, Jézus Krisztus megváltó halálának és feltámadásának örömnapjai, amely a nem vallásosak számára is egy kedves, számos népszokás felelevenítésére alkalmas tavaszi ünnep hosszú hétvégéje. A római katolikus egyházban szombaton körmenettel és szentmisével ünnepük a feltámadást, utána szelik fel a hagyományos húsvéti sonkát, a gyerekeknek pedig meghozza ajándékát a nyuszi. Vasárnap és hétfőn ünnepi szentmisét mutatnak be a templomokban, otthon pedig a lányok megfestik a hímes tojásokat, hogy a hétfőn érkező locsolókat legyen mivel megajándékozni. Akik nem szeretik a locsolkodást, kihasználják a hosszú hétvégét és szép idő esetén kimennek a szabadba. A húsvéti ünnepkör Húsvétvasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség, azaz március 21-e utáni első holdtöltét követő vasárnapra eső mozgó ünnep, amely március 22-e és április 25-e közé esik. Az idén április negyedikére eső húsvétvasárnaphoz igazodik a többi mozgó ünnep is, így a negyvennapos böjt kezdetét jelző, már mögöttünk álló hamvazószerda, a húsvétot egy héttel megelőző virágvasárnap, Urunk mennybemenetelének ünnepe, ami idén május 13-án lesz, és a május 23-24-i pünkösd ünnepe is. A húsvét magyar neve Jézus sivatagi böjtjének emlékét őrzi, és arra utal, hogy a hamvazószerdától tartó böjti időszak után ezen a napon szabad először húst enni, vagy magunkhoz húst venni. Számos nyelvben a héber pészach szóból származik a húsvét elnevezése, ami a zsidó egyház legnagyobb ünnepe, az egyiptomi rabságból való szabadulás napja. Spanyolul pascua, portugálul páscoa, olaszul pasqua, franciául paque, románul paste a húsvét neve. A pészach szó jelentése kikerülést, elkerülést jelent, ami arra utal, hogy a halál angyala elkerüli a zsidóknak az áldozati bárány vérével megjelölt házait. A germán nyelvekben Ostara, a túlvilág istennőjének nevét őrzi a húsvét neve, akinek ünnepét a kereszténység előtti időkben a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották. Az angol easter és a német Ostern tehát a pogány tavaszünnepekre emlékeztet. A húsvéti szimbólumok közül a húsvéti tojás szinte minden népnél fellelhető ősi termékenységi szimbólum, a születés és a teremtés jelképe. A tojás szimbolikája még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is megvan, ott a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén avar kori sírokban is találtak díszített tojásokat, a bukovinai székelyeknél a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is szokás hímes tojást tenni. A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak. Régi, és mostanában újjászülető szokás, hogy az egy időben elterjedt vegyszerek helyett természetes anyagokkal színezik meg a lányok, asszonyok a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió, vagy diólevél főzetével, különféle gyógynövényekkel. A tojás „hímzésének" hagyományos módja a minták viasz- szal való „írása". A díszített tojást festékbe mártják, így a viaszolt minták más színűek lesznek. A barkaág a húsvét másik elengedhetetlen dísze, amelyet húsvét előtt egy héttel, virágvasárnap a templomban is megszentelnek. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. Mivel a mi éghajlati viszonyaink mellett a pálmaág nem nő, itthon a barka vette át a szerepét. Az északi országokban valamilyen rügyező ágat, vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnap. Német eredetű, már nálunk is meghonosodott szokás a barkaágakat tojásokkal és apró figurákkal feldíszíteni. A húsvéti áldozati bárány rituális szerepe Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon, csokifigurák formájában még mindig gyakran láthatjuk. Magyar- országon a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, napjainkra szerepét szinte teljesen átvette a sonka, a mediterrán orszá„Helyreigazítás" „A Hídlap című hetilap 2009. október 24-én megjelent számában a „Tények, vallomások és összefüggések az elmúlt időszak botrányairól - Esztergomi hullámvasút" című írásunkban valótlanul állítottuk, hogy Kovács Gábor fizetni akart Pócsföldi Józsefnek azért, hogy megszavazza a képviselő-testület feloszlatását. Valótlanul állítottuk, hogy Kovács Gábor Horváth Mihály személyzetis főnöke és személyesen intézi állami támogatások lehívását. Valótlanul állítottuk, hogy Kovács Gábor korábban a Relabor Kft-nél,Tittmann Jánosnál állami támogatások lehívásával és ezek begyakorlásával foglalkozott. Valótlanul állítottuk, hogy Kovács Gábor egy terrorista módszerekkel dolgozó politikai formációnak a polgármesterjelöltje volt." hidlap.net hídlap 7
