Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-03-27 / 12. szám
címlapon A magyar mezőgazdaság esett vissza leginkább az unióban Csírájában elfojtott agrárium Összeállította: Gábor Éva Nem működik a gabonapiac, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási veszteségek vannak, folyamatos leépülés tapasztalható a magyar mezőgazdaságban köszönhetően a szocialista kormányzás elmúlt nyolc évben tett intézkedéseinek, melyet betetőzött a válság - vélik az ágazat szakpolitikusai és érdekvédelmi szervezeteinek szakemberei. Mindezt az unió statisztikája is alátámasztja, mely szerint a legnagyobb mértékben a magyar agrárium teljesítménye esett vissza a térségben. Emellett ráadásul jövőre lejár a külföldiek magyar földszerzését megakadályozó moratórium is, melynek meghosszabbítására érdemi lépést még nem tett a kormány, pedig azzal a magyar gazdák versenyfeltételei erősödnének. Jakab István, a Magosz elnöke (jobbra) múlt héten a kesztölci gazdaságokat tekintette meg Leszálló ágazat Mint a magyar gazdaság valamennyi területe, a mezőgazdaság is mélypontra került tavaly. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) adatai szerint a hazai agrárium teljesítménye a globális recesszió miatt 35,6 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A szomorú statisztika kapcsán Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke elmondta: mindez azt jelenti, hogy a gazdasági világválság miatt az egy főre jutó mezőgazdasági termelés értéke az unió tagállamai közül Magyarországon esett vissza leginkább. Az unióban átlagosan 12,2 százalék volt a visszaesés mértéke. A magyar statisztikai adatok szerint 2008-hoz képest gabonából mintegy 25 százalékkal termett kevesebb, a sertésállomány 10 százalékkal lett kisebb, a zöldség- és gyümölcstermelés átlagosan 3 százalékkal csökkent, míg a tejtermelés 10 százalékkal esett vissza. 2002-höz képest még sötétebb a helyzet: az akkor 6 milliós sertésállománynak azóta csak a fele van meg, a tej esetében a 2 milliárdos kvóta az 1,6 milliárdot sem érte el tavaly. A gazdaszövetség vezetője szerint a mezőgazdaság megmentésének legfontosabb, régóta várt lépése a kormány és az érdekvédelmi szervek közötti konszenzuson alapuló új földbirtok-politika és a birtokszerkezet átalakítása lenne annak érdekében, hogy a 2011-ben lejáró, külföldiek számára földvásárlási tilalmat előíró moratóriumot meg lehessen hosszabbítani. A számok által tükrözött nehézségek mellett az erkölcsi elismerésnek is híján van a magyar agrárium és a szívüket-lelküket kitevő gazdák.„A vidéknek jövője kell, hogy legyen Magyarországon. Vissza kell állítani a normális termelést és a magyar mezőgazdaságot az eredeti színvonalára. Ennek az országnak a legnagyobb problémája, hogy nincs a munkának becsülete" - mondta Bodó Imre országgyűlési képviselő nemrég a Gazdakörök Csongrád Megyei Szövetségének elnökségi ülésén, ahol Jakab István is felszólalt. A Magosz elnöke hosszasan fejtegette a jelenlegi helyzetet, vagyis „a kormány nyolcéves ámokfutásának" eredményét. „Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai egyet tökéletesen megoldott, a magyar mező- gazdaságot leépülési pályára állította, ennek következményeit a magyar állampolgárok fizetik meg. Meggyőződésünk, nem csak az ipar, a szolgáltatás, hanem a mező- gazdaság is jelentős veszteségeket szenved el. Az egész agrárágazatot a lobbik irányítják, és ezáltal az uniós támogatás fel- használását is. Jelen pillanatban gyakran elmondják, hogy milyen eredmény, hogy az uniós forrásokat felhasználják, de a monitoring nem működik, nem látjuk, hogy milyen célra történtek a felhasználások. Az elmúlt esztendőben a pénzszűke volt a jellemző, a banki finanszírozás a gazdák irányába nem működött. Nem működik a gabonapiac, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási veszteségek vannak. Folyamatos leépülés tapasztalható a mezőgazdaságban" - részletezte az elnök. Nyolc év bűnei A Magosz elnöke februárban a parlamentben napirend előtti felszólalásában is beszélt a mezőgazdaság helyzetéről. Jakab István kiemelte: az elmúlt nyolc évben semmiféle érdemi változás nem történt a földpolitikában. Az unióhoz való csatlakozás lehetőséget biztosított volna arra, hogy Magyarország - az ebből a szempontból sokat bírált Lengyelországgal szemben - nem hét, hanem akár tizenkét éves moratóriumot is kaphatott volna, amely meggátolja a magyar föld- vagyon külföldi kezekbe kerülését, de a kormány a „merjünk kicsik lenni" elvet követte, amellyel nagyon komoly lehetőséget szalasztott el. Jakab István utalt rá, hogy a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája az elhibázott kárpótlásból és a birtok- rendszer elaprózottságából ered, amely megoldható lett volna, sőt még most is megoldható lenne érdemi intézkedésekkel, de ezek a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idején rendre el4 hídlap hidlap.net
