Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-03-13 / 10. szám
címlapon kumentumok szerint a megyében központi választmány alakult a törvények kihirdetésére, megmagyarázására és a rend fenntartására. A forradalmi események egyik leginkább említésre méltója, Kossuth Lajos toborzó útjának esztergomi állomása. A nemzet első embere a szabadságharc idején azért kelt útra a Dunán felfele, hogy a folyó partján lévő városok és megyék felkelő csapatait összeszervezve a lajtai táborba vezesse azokat. Az út esztergomi állomásáról Ortutay András gyűjtése alapján adunk közre részleteket a korabeli újságból. „Esztergom, 1848. október 19. (...) Délután két órakor esztergomi és megyei nemzetőrök mintegy másfélezer főre menő csapatban fegyverrel és zenei kísérettel nyomultak a Duna partra, Besze János őrnagy vezérlete alatt, majd a fegyverbe lépett érseki mesterképezde ötvenkét növendéke a sereg előcsapatját alakítva lépett tanáraival síkra, úgy szinte a lovas önkéntesek is, a nép pedig dackára a kietlen szélnek, szinte hullámzott. 5 óra után megdördültek a várfoki ágyúk, jelt adandók a fellobogózott gőzös közeledtéről és 6 órakor a népnek harsány éljenzései közt közénk lépett Kossuth Lajos, a hon kedveltje. (...) A lángnyelvű, ki ide sem jött örvendeni, hanem harczra lelkesíteni, szokott erély-, szivély- és hatállyal viszonzá azt, egyetértés és lankadatlan honszerelemre híván fel a harczszomjas népet, és a benne honszerelmet és polgári erényeket koszorúkkal kitüntetett lelkes honleányokat”. A korabeli tudósításból bizonyára sokaknak kitűnik, hogy Kossuth személyében magasabb rangú nemigen jöhetett volna ez idő tájt Esztergomba, a város egy emberként indult meg a vezető hazafi érkezésére. Az eufórikus hangulatot - ugyancsak az 1848-as cikk írója szerint - Kossuth Lajos Fürdő Szállóba érkezésekor támadt viharos, villámokkal, nagy széllel, esővel tarkított időjárása csak fokozta, „való hát, hogy Kossuth villámokkal jár”, jegyezte le a krónikás e momentumon felindulva. A „harczszomjas nép” a Fürdő Szállóig kísérte a kormányzót, aki az épület ablakából intézett beszédet a mesz- sze környékről összegyűltekhez. Az eső szakadt, de Kossuth mégis gyújtóhangú beszédet mondott, melyet az Fürdő Szálló előtt gyülekező nagy tömeg a kiadós eső ellenére türelemmel hallgatott végig. Ez a jelenet egy, a helyszínen lévő Némedi Nagy János nevű református lelkészt úgy megihletett, hogy amikor elindult hazafelé Nagysallóra egy dalt szerzett Kossuth esztergomi tartózkodásának emlékére. Azóta hangzik fel időnként magyar ajkakon az „Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára” kezdetű nóta. E híres dalmű tehát teljes egészében Esztergomhoz köthető. Kossuth a Fürdő Szállóban pihente ki az út fáradalmait, majd másnap reggel folytatta nemzetmentő munkáját, tovább intézkedett és dolgozott, miként a korabeli lap is írja: „Futárokat irányzott Bars, Hont, Győrbe és Pestre, majd Besze Jánost a hadsereg élelmezési főbiztosává nevezvén, délelőtti 9 órakor üdvözlések és mindnyájunk áldásai közt Komáromba vitorlázott...” hidlap.net hídlap 7 Htv További részletek és videó: www.etvonlire.hu weboldalon.
