Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-02-20 / 7. szám
közügy Tíz éve hajtunk fejet a kommunizmus áldozatainak emléke előtt Egy rendszer áldozatai A Kommunizmus áldozatainak emléknapját minden év február 25-én tartjuk, ekkor azokra emlékezik az ország, akik a rendszerváltásig valamilyen jogsérelem, fizikai bántalmazás, vagyonelkobzás, ellehetetlenítés, kínzás, kivégzés áldozatai lettek. Az emléknapot az Országgyűlésben 2000. június 13-án elfogadott határozat rendelte el február 25-ére. Kommunizmus áldozatainak emléknapját Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt 1947-ben jogellenesen letartóztatott és a Szovjetunióba hurcolt főtitkárára is emlékezve tartjuk meg Magyarországon. Az úgynevezett keleti tömb felbomlása óta eltelt időben számos alkalommal bizonyították a történészek, hogy a huszadik század első felében Oroszországból indult kommunizmus, a megszűnési folyamatot elindító Gorbacsov-éráig több áldozatot követelt, mint a fasizmus. Az emberiség történelmének legnagyobb diktátora, hóhéra, Joszif Visszarionovics Sztálin is kommunista volt. Az ő lágerekkel teli, koncepciós perekkel tarkított, állami nagyságúvá duzzasztott gyilkológépezetét másolta le kicsiben Rákosi Mátyás, aki a 40-es évek második felében és az 50-es évek első felében a Magyar Kommunista Pártot irányította. A kommunista rémuralom „eredményei" Magyarországon is tükrözték, modellezték a nagy szovjet vezér elgondolásait. Recsken például koncentrációs tábor működött, ahol a kommunista rendszer ellenségeit, főként értelmiségieket, jobboldali politikusokat, a korábbi rendszer vezetőit tartották embertelen körülmények között. De a kommunizmus áldozata volt tulajdonképpen minden magyar, hiszen a kommunista párt hatalomra jutása után elvették az ENSZ-ben elfogadott alapvető emberi jogokat, megszüntették a magánvállalkozásokat, felszámolták az egyházi birtokokat és a szovjetek által diktált - eleve törvénytelenségekre és dilettantizmusra épülő - gazdasági programokat, úgynevezett ötéves terveket hajtattak végre az ország lakosságával. Az 1956-os forradalmat is a magyar kommunisták árulták el, ők hívták vissza a szovjet hadsereget, majd ugyancsak ők hajtották végre megtorlás gyanánt a vélt vagy valós forradalmárokon a súlyos ítéleteket. A rendszer a 60-as évektől ugyan enyhült, de egészen a 89-es változásokig titkosszolgálati módszerekkel és karhatalmi fölénnyel tartották sakkban országunkat. Esztergomban 2003-ban tartottak először megemlékezést az érseki palota falán elhelyezett Mindszenty-emléktáblánál a Fidesz, a Fidelitas, az Áprilisi Ifjak, valamint a polgári körök helyi szervezetének részvételével. p.z. Tisztelettel meghívjuk Önt 2010. február 25-én, csütörtökön 17.30 órára a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartandó megemlékezésünkre a Mindszenty térre, melyen beszédet mond Jókai Anna József Attila- és Kossuth-díjas író, Steindl Balázs a Fidesz Esztergomi Szervezetének elnöke Heer Ádám a Fidelitas Komárom-Esztergom Megyei Választmányának elnöke A megemlékezést követően szeretettel várjuk 18.30-kor a Zsinagógában (Esztergom, Imaház u. 2/A) megrendezésre kerülő XII. Esztergomi Polgári Estre, melynek vendége: Jókai Anna József Attila és Kossuth-díjas író Téma: Szellemi értékeink Emlékezzünk együtt a kommunisták által meggyilkolt félmillió honfitársunkra! MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves Családját 2010. február 24-én 18 órára a XI. Esztergomi Polgári Estre, melynek vendége: Dr. Hámori József akadémikus professzor moderátor: Kun Miklós történész professzor Téma: Ideológia, tudomány, kereszténység Helyszín: Esztergom, Imaház utca 2/a (volt Zsinagóga) 24 hídlap hidlap.net
