Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-02-06 / 6. szám

sport Grosics Gyula múlt csütörtökön ünnepelt A nyolcvanhatszoros válogatott nyolcvannegyedik születésnapja Múlt csütörtökön ünnepelte nyolcvannegyedik szü­letésnapját Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa. A Dorogon született nyolcvanhatszoros vá­logatott labdarúgó 1952-ben olimpiai bajnoki címet nyert, 1953-ban tagja volt az Európa Kupa győz­tes magyar csapatnak, 1954-ben pedig világbajnoki ezüstérmet szerzett. Helyszín: Esztergom Mikkamakka játéktár Aranyhegyi út 5. Tanfolyamuezetó: Vöröe Nikolett Jelentkezés: (20)371-6000 (Előzetes jelentkezés feltétlenül szükséges!) Info.: www.vorosnikolett.extra.hu/zenebolcsode.html G rosics Gyula 1926. február 4-én született Dorogon. A „Fekete Párduc" 13 évesen kezdte a labdarúgást a Dorogi AC csapatában. Később a MTEOSZ, illetve an­nak utódja, a Teherfuvar alakulatának őrizte a kapuját, majd 1950-ben került az akkori sztárcsapathoz, a Buda­pesti Honvédhez, mely az Aranycsapat legendás játé­kosaink gyűjtőhelye volt. 1956-tól 62-ig a Tatabányai Bányászban futballozott, pályafutása során összesen 390 élvonalbeli meccsen védett, mialatt négy magyar bajnoki címet szerzett. 1947 és 62 között a magyar vá­logatottban nyolcvanhat mérkőzésen játszott, az Aranycsapat­tal ráadásul 1948 és 1954 között egyetlen mérkőzést sem veszí­tett el. A helsinki olimpiai arany az ő nyakában is ott csillogott és természetesen részese volt az „Évszázad mérkőzésének", va­gyis a londoni 6-3-as diadalnak. Ezeken kívül három világbaj­nokságon is szerepelt a ki­futásairól is híres kapus, aki az 1953-as Európa Ku­pán - Európa-bajnokság elődje - aranyérmet, a 1954-es svájci világbajno­ki döntőben ezüstérmet szerzett válogatott társa­ival. Grosics Gyula háló­őrként nem csak a kaput védte, de hatékonyan vet­te ki a részét a védelem irá­nyításából, olykor a kapu­ját messze elhagyva, szinte hátvédként szerelt és indí­totta a csapattársait. Az aktív játék után sem szakadt el a lab­darúgástól, edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél, valamint Kuvaitban is. Másfél évtizedig, nyugdíjba vo­nulásáig a Volán Sport Klub elnöki feladatait látta el. Grosics Gyulát hatszor választották be az újságírók az év vi­lágválogatottjába, négyszer jelölték Aranylabdára, 1999-ben ráadásul bekerült a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé. 1952-ben az Év Sportolója, 1959-ben pedig az Év Labdarúgó­ja lett. A legendás kapust 1995-ben a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság és a Magyar Olimpiai Bizottság is olimpiai érdemrend­del tüntette ki, tavaly decemberben pedig Prima Primissima- díjjal ismertékel. Grosics Gyulának már több mint két éve egészségügyi prob­lémái vannak, de mint mondta, szerencsére most jól érzi magát. Mostanság egyébként már csak messziről figyeli a labdarúgást, de bízik abban, hogy az ígéretes magyar fiatal labdarúgóknak köszönhetően a jövőben ismét Európa elitjébe kerülhet a ma­gyar foci és reméli, hogy lát még magyar sikereket. <ü C <D N-SC <U c-<u I (/> 0 1 & 73. 1 c (/> Készségfejlesztő foglalkozás zenetanár vezetésével 6 hónapos kortól 4 éves korig A babának: biztonságot jelentő szülői háttér mellett bekerülni egy közösségbe A mamának: nyomon követni gyermeke nyitottá, barátságossá, kezdeményezővé válását A foglalkozások keddenként délelőtt és délután is látoghathatók. hidlap.net hídlap 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom