Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-02-06 / 6. szám
esztergom Február 15-én lejár a felvételi jelentkezés határideje Bővülő lehetőségek Hegedűs Dóra Február 15-ig kell leadni a jelentkezési lapokat a felsőoktatási intézményekbe készülőknek, így már csak egy hetük van a tovább tanulni vágyóknak, hogy döntsenek. Az esztergomi Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara idén az óvodapedagógus, illetve két új szakirányú továbbképzési szakkal bővítette képzési kínálatát. Az elmúlt évekhez képest jelentősen megváltozott a slágerszakok listavezetőinek sorrendje, országszerte és itt helyben is, egyebek között már kevésbé kedvelt a kommunikáció- és médiatudomány szak, az andragógia azonban hódít. Nagy az érdeklődés az esztergomi mérnök-informatikus képzés iránt is: a PPKE-ITK nyílt napjára az egész országból, és a Felvidékről is érkeztek érdeklődők. Felvételi körkép a Vitéz János Karon A„felvi"internetes felület statisztikája szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara a hagyományos felvételi eljárás keretében 765 jelentkezőt regisztrált tavaly, melyből 212 hallgató nyert felvételt. A pótfelvételi alkalmával 78 pályázatot fogadtak el és négy jelentkező híján mindenki megkapta a beiratkozási lehetőséget az első szemeszterre. Kiderült az is, hogy 2009-ben a legtöbb jelentkező (177 pályázó) szociálpedagógus alapképzésre, azon belül államilag finanszírozott formában, levelező tagozaton tervezte továbbtanulását. A sorban második az andragógia szak (149 jelentkező) alapképzéses, államilag finanszírozott és nappali formája. Közel ekkora népszerűségnek örvendett az ugyanilyen feltételekkel bíró szociálpedagógia szak is (121). Az idén szeptemberben induló szakok iránti érdeklődés a közelmúltban tartott nyílt nap regisztrációi alapján mérhető fel, melyből kiderül, hogy az első helyen az esztergomi karon az andragógia áll, a sereghajtó pedig meglepetésre a kommunikáció- és médiatudomány lett. A „régi-új" óvodapedagógus és a szociálpedagógia szakok szintén nagy népszerűségnek örvendenek, illetve ismét nagy érdeklődés kíséri a tanító szakot is, tudtuk meg Homor Lajostól, a PPKE-VJK dékán-helyet- tesétől.„Az elmúlt években túlképzés van kommunikáció szakon, tehát hiába vonzó a médiába kerülés vágya, a realitása nem nagy, így a diákok és a szülők érdeklődése is visszaesett ez iránt. Ráadásul ehhez hozzájárul, hogy a felvehető keretszámok - finanszírozott formában - csökkentik a kommunikáció szak eltelítését" - fejtette ki Homor Lajos. A már több éve létjogosultságot nyert szakok mellett új képzési lehetőségeket is kínál a Pázmány egyetem esztergomi kara. „A 90-es évek első felében még élt az óvodapedagógus-tanító szak a főiskolán és ezt a régi hagyományt elevenítettünk fel, keresett ugyanis az óvodapedagógus szak, így ezt az igényt most ki tudjuk elégíteni ezzel a képzési kínálattal, amellyel lényegében hároméves kortól tízéves korig átlátható egy gyerek fejlődése" - számolt be az újdonságról a kar dékán-helyettese. Ezenkívül szakindítási engedélyt kért az egyetem a Vitéz János Kar részére andragógia mesterszakra, mellyel kapcsolatban a vezetők bíznak az alapszakra épülő, egyetemi diplomát adó képzés sikerességében. „Az andragógia mesterképzés mellett a szociálpedagógus mesterképzés helyzete viszont nem ennyire biztató, mert egyelőre még nem támogatott a szakalapítás. így először a képzési rendszernek kell befogadnia, hogy utána be lehessen indítani. Ennyi idő alatt azonban ez egyelőre nem oldható meg." A Vitéz János Kar szakLegek 2009-ből A felsőoktatásba jelentkezők többsége a fiatalabb korosztályt képviseli, a sort az 1990-ben születettek vezetik, a jelentkezők átlagéletkora pedig 23 év. Az idősebb, akár 50-60 évesek korosztály is bátran veti bele magát a tanulásba, tavaly az életkori rekordot ráadásul hárman is megdöntötték, a 70 év fölötti hallgatók levelező képzésben, kommunikáció- és médiatudomány, villamosmérnök alapszakokon, illetve műszaki mesterképzésben vettek részt. A felvételizők átlagosan három-négy (konkrétan 3,35) intézménybe adták bejelentkezési dokumentumaikat, ennek listáját pedig tavaly az a továbbtanuló vezette, aki 43 szakra jelentkezett. A magyar felsőoktatási intézményekbe 2009-ben mintegy 3000 határon túli felvételizett, a legtöbben Szlovákiából, Romániából, Ukrajnából vagy Szerbiából jelentkeztek, azonban Németországból, Horvátországból, Oroszországból és Lengyelországból, sőt még Ázsiából és az Egyesült Államokból is akadtak tanulni vágyók. 26 hídlap hidlap.net
