Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-01-30 / 4. szám

exkluzív zsef (1823-1878), aki szintén készített ci­gány szótárt, de nem tudta kiadni azt me­cénás híján. Verseket írt magyar, cigány nyelven, műfordításai közt a Petőfi-ver- sek és a szép kuruc nóták igen értékesek. Sági Balogh Jánossal, és a később jelent­kező szótáríró Sztojka Ferenccel együtt mind hittek abban, hogy a cigány nyelv alkalmassá tehető az irodalmi munkás­ság művelésére. Nagyidai Sztojka Ferenc egyébként József főherceg segítségével 1886-ban adta ki a nyelvtanát, szótárát és saját cigány nyelvű költeményeit. Abban is József főherceg segítette Sztojka Feren­cet, hogy nyelvészeti, irodalmi munkás­sága elismeréseként még nemességet is kapott a bécsi udvartól. Horváth Rudolf a Ducestya nevű sátoros-cigány csoporttal kóborolta be az országot és fél Európát. Sátorban élt, földön aludt, így hitelesen örökíti meg a kóbor cigányok vad éltét. De művében úgy kérdez, mintha a XIX- XX. század fordulóján ő is olyan felelőssé­get érző író-politikus lenne, aki aggódik a cigányok sorsáért. Ki a hibás abban, hogy még a letelepült cigányok gyerekei se jut­nak jó oktatáshoz, szaktudáshoz, amely­ből biztos megélhetést tudnának biztosí­tani? Ha még a letelepült cigányok se bol­dogulnak, mi lesz a vad- nomád életet élő vándorlókkal? A sátorosokkal? Horváth Rudolf kérdései nem sokat veszítettek ak­tualitásukból száz esztendő alatt, például ami gyermekeik iskolázását illeti..- És itt elérkeztünk a nagy kérdéshez: cigányzene.- A magyarországi cigányzene múltjá­ról, jelentőségéről legalább annyi vita fo­lyik százötven esztendeje, mint a cigányok múltjáról, nyelvéről. A híres Liszt-vita óta, - Liszt Ferenc a cigányokért írt könyvében tévesen a cigányok érdemének minősíti a magyar zene megszületését, - vita folyik róla, mióta muzsikálnak a cigányok Ma­gyarországon? Értékes vagy értéktelen, ol­csó szórakoztatás a cigányprímás népszerű muzsikája? Valóban átfogó polgárosodási esélyt, modellt jelentett volna a cigányság számára a cigány muzsikusok életmintája, ha a XX. század derekától polgári nosztal­giázásnak, sőt ellenséges álművészetnek nem tekintik ezt a muzsikát? De nézzük a kezdetek vitatott kérdéseit! Mióta szól a cigánymuzsika? Milyen nép­szerűséggel fogadja be a társadalom ezt a zenét? Akadtak XVIII. századi tudós szer­zők, akik bizonyítva látták, hogy Kun Lász­ló király udvarában is szólt már a cigányok zenéje. Lehet, hogy ez csupán legenda, de az bizonyos, hogy a XV. században, Beat­rix királyné udvarában már ott muzsikál­tak cigány zenészek. Az is tény, hogy a hi­teles krónikás,Tinódi örökítette meg a XVI. századi Kármán Demeter zseniális alakját. Igaz, ez utóbbi muzsikus cigány voltát sok kutató nem látja bizonyítottnak. De nem az a kérdés, cigány vagy nem cigány szár­mazású Kármán Döme, hanem az, hogy Tinódinak csak akkor volt módja róla hírt adni, mint legkiválóbb zenészről, ha a ci­gányzene már ebben az időben is töme­ges népszerűségű volt. Mindezek mellett tény, hogy a török világ Magyarországa a háborúk világa volt, és nemigen a művé­szeteké. A XVII—XVIII. századra viszont már egész Magyarország sajátjának fogadja el a cigányok zenéjét. Főurak, városi polgá­rok, béresek, juhászok egyaránt. Thököly, Rákóczi korában a hadsereg körül fény­lik fel a cigányzene: Czinka Sándor, ifjabb Czinka Sándor, Barna Mihály muzsikusok Rákóczit a bujdosásba is követik, halálá­ig vele vannak Rodostóban, és szerepük lehet abban, hogy a Rákóczi-kesergők, a Bercsényi-nóta és más ősi dalok visz- szakerülhettek a magyar zenei köztudat­ba. Majd évtizedekkel később a gömöri Czinka Panna muzsikája, és Bihari János zseniális prímás munkássága által a leg­szélesebb néptömegek számára is hozzá­férhetőek lettek. A cigány íróként, fordító­ként ismert Sági Balogh Jancsi cigányprí­más még Bihari muzsikusa lehetett. így neki a XIX. század hetvenes éveiben óriási szerepe lett abban, hogy az ősi nóták va­lódi, hűségesen őrzött zenei tartalmakkal és hangszerelésekkel legyenek tudomá­nyos módon is átörökítettek. Mert ő tudta még, átélte még, hogy Bihari bandájában miként szólt a régi muzsika, így be tudta mutatni azt az Akadémia tudósai előtt is. .Bihari János nemzedéke után a debreceni Boka Károly, a nógrádi Bunkó Ferenc, Rácz Pali, Berkes Lajos, a győri Farkas Miska, a szegedi Dankó Pista vitték tovább művé­szi csúcspontokig a magyarországi cigány muzsikát, egészen az európai zenekultúra számára is. Szinte természetessé vált, hogy a XIX. század, a XX. század legnagyobb eu­rópai zeneszerzői építkeztek a cigányok zenéjéből, Haydn, Berlioz, Brahms, Debus­sy és maga Liszt Ferenc is! A külföldi mes­terek a kitüntető nagyrabecsülésük hang- súlyozásával együtt állították, hogy saját hazájuk, Magyarország, nem megfelelő rangján kezeli a zseniális prímások művé­szi cigányzenéjét, mert túlságosan is meg­szokta, leminősíti a mulatozás olcsó mu­zsikájává, a szórakoztatás, nótázás kocs­mai eszközévé...- Földrajzi értelemben meghatározható-e, hogy ma Magyarországon hol könnyebb és merre nehezebb a cigányság élete?- Nyilvánvalóan a falvakban, kisfalvak­ban a legnehezebb, a közepes nagysá­gú városokban elfogadhatóbb szintű, ha nem telepszerűen helyezkednek el, akkor a szórakoztatást szolgáló muzsikus cigá­nyok képesek voltak valamely jómódot, akár modellt teremteni, de éppen ezért a jövőjük meglehetősen problémás. Mégis hinni kell benne, még akkor is, ha a 2010- es költségvetés nevetségesen kis össze­get különített el a roma integrációra, a ci­gánytelepek felszámolására. Ennek elle­nére - talán éppen az oktatás területén látok némi esélyt arra, hogy ez a felzárkóz­tatás megtörténhet. Egy bizonyos: Eszter­gom azon néhány, és hangsúlyozom, né­hány város egyike ebben az országban, ahol a pozitív diszkrimináció a jellem­ző. Épp a roma magazinban találkoztam azon erőfeszítések megfogalmazásával, amit a helyi kisebbségi önkormányzat, a képviselő-testület és nem utolsósorban a polgármester úr megtesznek azért, hogy Esztergomban a romák polgárosodása munkahelyek biztosításával, iskolák mű­ködtetésével megtörténhessék. Ez szá­momra követendő és a leendő kormány­zatnak is példaértékű lehet. Játék, önbizalom, tudás A TANULÁST NEM LEHET IÉG KORÁN KEZDENI! Helen Porond Early English Réka még csak 6 éves, de néhány év múlva hálás lesz anyukájának, mert tudja, hogy felnőttkori sikereit nagyrészt annak köszön­heti, hogy már fiatalon is tökéle­tesen beszélt angolul. NYERJEN CSALÁDI PIHENÉST! BEIRATKOZÁSI AKCIÓ JÁTÉKOS ANGOLTANULÁS GYERMEKEKNEK 3 hónapostól 14 éves korig Részletes feltételek és a nyeremények leírása: www.helendoron.hu A 2010. január 28. és március 31. között beiratkozó új diákjaink sorsoláson vesznek részt, melyen 3 napos (2 éjszakás) családi pihenést nyerhetnek a családbarát Kolping Hotelben****! ti- " www.kolping.hotel.hu hidlap.net hídlap 27

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom