Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-01-30 / 4. szám
Kaposi Endre és Polgár József kapta idén a Babits-díjat A kultúra hite, közösségteremtő ereje Esztergom képviselő-testülete öt esztendővel ezelőtt alapította a Babits Mihály-díj Esztergom Kultúrájáért kitüntetést, hogy annak adományozásával elismerje azoknak a tevékenységét, akik Esztergom kultúrájáért kiemelkedő munkát végeztek. Idén Kaposi Endre festőművész és Polgár József művelődésszervező vehette át az elismerést Németh József alpolgármestertől múlt pénteken a Babits-esten. A Babits-díj Esztergom Kultúrájáért elismerést múlt pénteken adta át az önkormányzat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának dísztermében. A több zenés, irodalmi és egyéb prózai műsort felvonultató eseményen Németh József alpolgármester köszöntötte az est résztvevőit és méltatta a díjazottakat, Kaposi Endre festőművészt, képzőművészeti tanárt és Polgár József művelődésszervezőt, a Szentgyörgymezői Olvasókör vezetőjét. A díjátadó ceremóniát az alpolgármester egyik legismertebb erdélyi toliforgatónk, Vass Albert szavaival kezdte: „A nemzet élete a kultúrában adós, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak rajta, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága a mindeneken felülálló erő, mellyel szemben tehetetlenek a fegyverek, s mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok. Szeretett Babits Mihályunk mondta egykoron, hogy „nagy kincs a gondolat kincse, s akinek több szava van, annak több ismerete van, s akinek több ismerete van, annak több gondolata is van"- idézte a költőt Németh József. Az alpolgármester rúk, a rajtunk ülő rontást, rosszkedvet pedig száműzhozzátette, sokszor a hétköznapok során nem is tudjuk, milyen hetjük a kultúra hitével, közösségteremtő erejével és nagyszerűcsodálatos kincsek birtokosai vagyunk, legyen ez a kincs szavak- ségével. Ezért is fontos és máshoz nem hasonlítható az a munka, ba, színházi mondatokba, képzőművészeti alkotásokba, zenébe, pontosabban annak a hivatásnak a szolgálata, amit Kaposi End- filmbe öntve. Országunkat hála Istennek ma nem dúlják hábo- re és Polgár József, ez esztendei Babits-díjasaink is végeztek. Polgár József 1945. szeptember 13-án született a Pest megyei Bia községben. Szakmai kapcsolata a közművelődéssel 1969-ben kezdődött, amikor a Zsámbéki Művelődési Ház igazgatója lett. Az ott eltöltött idő alatt szervezetté tette a helyi amatőr képzőművészeti életet, irodalmi színpadot hívott életre és vezetett, megteremtette a lámpamúzeum állandó bemutatási lehetőségét. 1972-től Kazincbarcikán élt, ahol a Családi Ünnepeket Szervező Iroda vezetőjeként dolgozott. Kazincbarcikai évei alatt az ifjabb Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztiválok állandó protokollfőnöki teendőit látta el. 1980 ősze óta él Esztergomban, itt először a mozi körzeti üzemvezetője, majd a TIT dorogi járási szervezetének első függetlenített titkára lett. Akkori tevékenységéhez a járási amatőr csillagászok, eszperantisták anyagi támogatási lehetőségeinek megteremtése, valamint természettudományi- és társadalomtudományi sorozatok beindítása fűződik. Ezután a pilismaróti művelődési ház vezetőjeként elsősorban kisebb közösségeknek biztosított működési teret. A település rendezvényeinek megszervezése, képzőművészeti kiállítások lebonyolítása, valamint a község havonta megjelenő lapjának szerkesztése tartozott feladati közé. 1999 júniusától a Szentgyörgymezői Olvasókör vezetője. Az elmúlt tíz év munkájához - egyebek között - az alábbi tevékenységek fűződnek: gyermek- és felnőttszakkörök beindítása (például: nyári gyermekrajz- és fafaragó tábor, kézműves foglalkozások); táncházak szervezése 1999-től a Tücsök népzenekarral, 2005 óta a felvidéki zselízi Pengő zenekarral. Szinte napra pontosan kilenc éve, hogy elősegítette az olvasókör által szervezett és azóta is folyamatosan gondozott Váralja városi néptáncegyüttes megalakulását. Személyéhez köthető a településrész által szervezett hagyományőrző programok szervezése, a környék iskolás tanulói szabadidős tevékenységének koordinálása, valamint az esztergomi hatókörrel rendelkező táncházak beindítása. Polgár József számára a munkája nem csupán hivatás, hanem életforma is. Az általa vezetett olvasókör első számú színtere Szentgyörgymező városrész társadalmi életének, ahol szervező munkája eredményeként egyre többen gyűlnek össze a közös munka, a közös ünnepek és hétköznapok tartalmas eltöltésére. 14 hídlap
