Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-01-23 / 3. szám
helyi história turális és gazdasági szerepkört is magára vállaló Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) Városi és Vármegyei Főosztálya. (...) Az aktívan fellépő MOVE megalakulását követően 12 előadásból álló sorozatot hirdetett a Széchenyi Kaszinóban. Ezek témája egyebek között kiterjedt a szépművészetekre, az ország szétdarabolására, a nemzetromboló forradalmakra, a honfoglalásra, a magyar királyság eszméjére. A Waldfogel József vezette egylet az előadások és egyéb programok mellett Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet létrehozásával és működtetésével segítette tagságát. A társasági élet fellendítése érdekében szilveszteri mulatságot, műkedvelő előadásokat, szabó-varró, gyékényfonó és egyéb hasznos ismereteket nyújtó tanfolyamokat szervezett. (...) A MOVE Esztergomi Főosztálya kezdeményezésére 1921. augusztus 17-én a Széchenyi Kaszinóban, 11 városi egyesület részvételével megbeszélést tartottak, melyen elhatározták, hogy megalakítják a Szent István Szövetséget. Ennek alakuló ülésén Leopold Antal prelátus kanonokot választották meg elnöknek. Elfogadták Anthony Béla polgármester javaslatát, mely szerint a szövetség elnöksége mindig másik egyesület székházában ülésezzen, ezzel is jelezve, hogy nem kívánják megsérteni egyiknek sem az autonómiáját. A szövetséghez végül tizennyolc egyesület csatlakozott”. Ide kapcsolódik Bárdos tanulmányának azon része is, melyben az ez idő tájt működő esztergomi olvasókörökről ir. „Az év programját az adventi, a nagyböjti, a népakadémiai és a Nemzetvédelmi Bizottság térítésmentesen igénybe vehető előadásai biztosították. A MOVE tevékenysége - az 1919-1920-as években - a művelődésen, műkedvelői ismeret- terjesztői tevékenységen túl kiterjedt a sportra és a gazdasági élet egyes szférájára is. Az 1919-1920 évek uralkodó egyleti, köri programjai az előadás- sorozatok, a műkedvelő színjátszó előadások, a farsangi, szüreti mulatságok és nem utolsósorban a közös részvétel élményét nyújtó egyházi ünnepek, körmenetek voltak. Az évadonként 12-13 előadásból álló „Hazafias Kultúr Előadás”, „Népakadémia” és „Női Konferencia” sorozatok voltak. Előadóként a helybéli tanítók, tanárok, vezető hivatalnokok, egyházi személyiségek működtek közre. (...) A vármegye falvaiban népszerűek voltak az állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel, méhészettel, szőlészettel, borászattal foglalkozó előadások, háziipari tanfolyamok. A műkedvelő együttesek korabeli divatos népszínműveket, operetteket tűztek műsorra. Az egyes előadások városi viszonylatban szinte hetente követték egymást. Az olvasókörök a fentiek mellett, 200-400 kötetes könyvtáraik segítségével megteremtették az olvasás lehetőségét is. (...) A kifejezetten ismeretterjesztési, szórakoztató céllal megvalósult programok mellett nagy népszerűségnek örvendtek a különböző háziipari tevékenységekkel kapcsolatos tanfolyamok: játékbaba- és labdakészítés, kosár- és kákafonás, szabás-varrás, fafaragás, batikolás. Ez utóbbiak meghirdetői elsősorban a MOVE és a Munkásnő Egyesület voltak”. A népfőiskolák történetének intenzívebb fejezete is ezekben a Trianon utáni években volt. Az Esztergom évlapjaiban ezt olvashatjuk erről: „Ebben az időszakban a népfőiskolái mozgalom egyik országos központja Szeged, a másik Esztergom volt. Ezzel összefüggésben adott otthont a város 1921-1922 nyarán az országos népfőiskolái oktatóképzésnek is. (...) Esztergomban az első népfőiskolái kurzus 1921. február másodikán nyílt meg 26 hallgatóval a Belvárosi Olvasókörben. Az előadások óraszámát heti 22-ben határozták meg. Esztergommal párhuzamosan kísérleti céllal Dorogon és Táton is indultak népfőiskolái tanfolyamok. Ezt követően országos előadóképző tanfolyamot rendeztek Esztergomban, mintegy száz fő részvételével. A hallgatók, akik foglalkozásuk szerint elsősorban tanítók és tanárok, kisebb részt papok és hivatalnokok voltak, az ország 54 településéről érkeztek a képzésre. Az előadói kar részben országos, részben helybeli szakemberekből került ki. Esztergomban megnyílt a Belvárosi Földmíves Népfőiskola, a Földmíves Nők Népfőiskolái Tanfolyama, a Szentgyörgymezői Földmíves Népfőiskola, az Ipari Kereskedői Népfőiskola, az Úrihölgyek Népfőiskolái Tanfolyama, a Munkásnők Népfőiskolái Tanfolyama, a Háztartási Alkalmazottak Népfőiskolái Tanfolyama. Esztergomon kívül Dorogon, Süttőn, Tokodaltárón, Táton, Bajnán és Nagysápon kezdődtek népfőiskolái tanfolyamok, az esztergomi erők bevonásával. (...) A népfőiskolák előadásait a korszak legkorszerűbb elvei alapján és technikai lehetőségei (vetítőképes előadások) felhasználásával tartották a városban működő középiskolák világi és paptanárai” (...) „A konszolidációs időszak népművelési törekvéseinek fontos, mondhatnánk központi területe volt a helyi tudományos élet szervezeti kereteinek megteremtése. Az adott helyzetben a kultúra, a történelem, a régészet, a művészettörténet és a néprajz volt az, amely meghatározta a vármegye székhelyének arculatát, és egyben megteremtette a feltételeit a nemzetnevelő népművelésnek és szabadoktatásnak (...) A humán tudományok művelése részben az 1894-ben alakult Esz- tergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, részben pedig a Keresztény E$7TERGOM VÁRMEGYE f Múzeum égisze alatt zajlott. A szerző végül a képzőművészeti, a zenei és színházi életet vázolja. „Ezekben az években a legismertebb esztergomi képzőművészek Bajos Ágost, Einczinger Ferenc, Klómann Nándor és Pirchala Imre festőművészek, Holló Kornél szobrász, Hellebrandt Béla ötvös és Szilasi József iparművész voltak. (...) A városban működő - elsősorban a templomi - énekkarok és zenekarok gyakran adtak hangversenyt a templomokban vagy a Vár- megyeháza dísztermében. Az évi 10-15 koncert sikeres lebonyolítása nyomán vetődhetett fel egy városi zeneiskola létesítésének gondolata. 1920-ban megalakult az Esztergomi Fúvószenekar, valamint az Esztergomi Polgári Zenekar. (...) A nagyszámú műkedvelő színházi előadás mellett, több sorozatban is szerepelt Heltai Hugó „Kultúr Színház” társulata és a budapesti „Fehér Színpad” is. Múlt heti és e heti helytörténeti cikkünk illusztrációit a www.esztergom-anno.hu oldalról kaptuk. hidlap.net hídlap 33
