Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-06-26 / 25. szám
A szükség nagy úr: vis maior-támogatást kér Esztergom Kártalanítás az esőzések után Az elmúlt hónap esős időjárása számtalan helyen okozott kárt Esztergom közterületein. Megindult a Zsinagóga mögött a partfal, veszélyeztetve a Lépcső és az Imaház utcát, és tucatnyi bejelentés érkezett beszakadt, alámosott, felszakadt, megsüllyedt, vízátfolyásos útszakaszokról is. A múlt heti testületi ülésen hat ilyen káresemény (és a Lépcső utcai) került az esztergomi képviselők elé, akik a vis maior alap támogatásának igényléséről döntöttek (és a lapzártánk után, csütörtökön tartott ülésen várhatóan újabb hasonló döntések születnek - a szerző). Károk a Zsinagóga mögött és az utakon A lapunkban már többször szerepelt Lépcső utcai omlással kapcsolatban megtudhattuk: több magántulajdonú telken kezdődött az omlás, így kerültek veszélybe önkormányzati tulajdonban lévő közterületek, a Lépcső- és az Imaház utca, valamint az azokon közlekedők, és a kár fenyegeti a Zsinagógát és a szomszédos telkeket is. A Diósvölgyi, a Gesztenyés, a több helyütt megsérült Fárikúti, Szarvaskői és Jánoskúti út vízátfolyásaival, sérüléseivel kapcsolatban a helyhatóság illetékese elmondta: a hat kárterület felmérése egyértelművé tette, hogy a bekövetkezett kár a vis maior körébe tartozik. Az utcákat nem ekkora vízterhelésre méretezték, állapotuk romlásáért egyértelműen a rendkívül nagy mennyiségű eső felelős. A szokásos vízelvezetés képtelen volt befogadni az összefolyó esővizet, így az kikezdte az utak szerkezetét. Harmincmilliós kár A károk elhárításához szükséges összeg a becslések szerint meghaladja a harmincmillió forintot. A károk bekövetkezése után Esztergom haladéktalanul bejelentette igényét a káresemények finanszírozására létrehozott keretre, és elkezdték az egyszerűsítve csak„vis maior-pályázat"-nak nevezett dokumentum elkészítését. A köznyelvben és szakmai körökben is csak vis maiorként emlegetett forrásból előre nem látható káresemények elhárítási és megelőzési munkálatait lehet pénzelni, méghozzá csak az ön- kormányzatok és a kistérségi szervezetek igényelhetik ezt a forrást. Vagyis a kárt szenvedett tulajdonosok elsősorban saját ingatlanbiztosításukban bízhatnak. Magánszemélyek ingatlanát érintő károk esetén legalább 10, egymással szomszédos ingatlant kell érintenie az eseménynek (omlás, csúszás, dőlés). Feltétel az is, hogy csak önkormányzati ingatlan veszélyeztetése esetén lehet támogatni magántulajdonost, és ez esetben is a település önkormányzatának kell az alaphoz fordulnia. Esztergom a legmagasabb, 90 százalékos támogatásra nyújtotta be az igényét - ennyi adható akkor, ha a káresemény egyszerre több települést is érint. Ennek a követelménynek pedig az egész országot érintő nagy viharok, felhőszakadások - sajnos - eleget tesznek. A károk észlelését követő öt munkanap áll rendelkezésre, hogy a pénz igénylését bejelentsék, ez természetesen Esztergom részéről meg is történt, ezt követően több, szakemberekből, hatóságok képviselőiből álló bizottság ellenőrzi a bejelentésben foglaltakat, és még az Országos Meteorológiai Szolgálat térségi időjárásról szóló nyilatkozatát is csatolják. Legvégül a támogatás mértéke szerinti kategóriába sorolják az eseményt, vagyis eldöntik, a helyreállítás költségeinek hány százalékát fedezik a vis maior-keretből. Gyorsított ügyintézés Az esztergomi önkormányzat tisztviselői és a felkért szakértők, mérnökök gőzerővel dolgoztak, ugyanis a teljes dokumentáció benyújtására is alig három hetük áll rendelkezésre. Szakvélemények, vázlattervek, költségbecslések készültek, amiket a támogatási igényléshez csatoltak, majd ezek alapján döntött a testület arról, hogy a város, saját költségvetéséből fedezetet, nyújt az Esztergomra jutó rész kifizetésére - természetesen a kérelmek kedvező elbírálása esetén. Az anyag ezután az önkormányzatokért felelős miniszterhez kerül, övé a végső döntés, ami ha kedvező, közbeszerzési eljárást lehet lefolytatni, majd a kivitelező végre munkához láthat.-tsinI hidlap.net hídlap 19
