Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-06-26 / 25. szám

Kevesebb képviselő, rövidebb kampány Közel két héttel rövidebb lesz a választási kampány már az őszi önkormányzati választásokat megelőzően is - többek között ezt is tartalmazza a héten elfogadott, a választási el­járásról szóló törvény. A képviselők hétfőn másodjára is el­fogadták a köztársasági elnök által egyszer már megfonto­lásra visszaküldött kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A z Országgyűlés hétfőn 257 igen szavazattal, 99 nem ellené­ben az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak) döntött a Kosa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán fideszes képviselők által kezdeményezett, a választási eljárásról szóló törvény módosítá­sáról, valamint arról, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől. A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni, így 12 nappal rövidülnek a választási kampányok. Változik a kampánycsend idő­tartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos válasz­tási kampányt folytatni. Az eddigi törvény hosszabb kampánycsen­det irt eló: míg eddig nem csak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt mindenfajta kampánytevékenység. Kosa Lajos a szavazás után az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a vegyes választási rendszerben az egyéni választókerületben to­vábbra is az ajánlószelvények egy százalékát kell összegyűjteni ahhoz, hogy valaki jelöltté válhasson. Ez 30-40, maximum 70 cé­dulát jelent. Kosa Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy egy olyan válasz­tókerületben, ahol van például hétezer választó, egy jelölt csak több száz szavazattal lehet képviselő. Ez azt jelenti, hogy aki az ajánlószelvény-gyűjtés időszakában 70 szavazót nem tud meg­szólítani, az valójában ismeretlen a választókerületben - szögez­te le Kosa Lajos. Módosuló közoktatási törvény Az Országgyűlés elfogadta a közoktatási törvény módosítását is, eszerint a nagyobb intézményi átszervezésekről május utolsó munkanapjáig hozhatnak döntést a fenntartók, a javaslatot csak a szocialista képviselők nem támogatták. Az indítvány kitér arra is, hogy az egyéb, kisebb átszervezésre vonatkozó döntések ha­tárideje július utolsó munkanapja lesz. Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolta a Fidesz-KDNP- frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelöljék, majd válasszák meg államfőnek - jelentette be Szíjjártó Péter szerdán. A miniszterelnök szóvivője hozzátette: Or­bán Viktor a döntés előtt konzultált a Fidesz országos el­nökségével, megbeszélést folytatott a lehetséges jelöltek­kel és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség elnökségével. Schmitt Pál a bejelentést követően azt nyilatkozta, öröm­mel fogadta el Orbán Viktor felkérését a köztársasági el­nöki tisztségre, az elnöki munkáról alkotott nézeteit, fel­készülését, terveit még a héten ismerteti a Fidesz-KDNP- frakciószövetség előtt. Schmitt jelölése egyben azt is valószínűsíti, hogy államfő­vé választását követően a megüresedett házelnöki széket Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke foglalhatja el. A Fidesz-KDNP-n kívül a parlamenti pártok közül egye­dül az MSZP tudott jelöltet állítani (a jelöléshez legalább 50 képviselő támogatása szükséges). A szocialisták Balogh András bangkoki magyar nagykövetet javasolták a posztra. Kormánytisztviselőkről szóló törvényről még egyszer A parlament hétfőn immár másodjára fogadta el a kormánytiszt­viselők jogállásáról szóló törvényt, amelyet korábban Sólyom László megfontolásra visszaküldött. A köztársasági elnök (aki­nek nincs több vétójoga) azért küldte vissza a jogszabályt, mert szerinte az abban foglalt indokolás nélküli elbocsátás lehetősé­ge ellentétes az Európai Unió jogával. A kormány érvelése szerint ugyanakkor az európai uniós munkajogi vagy egyéb irányelvek csak a versenyszféra alkalmazottaira vonatkoznak, Európában a közszolgálati alkalmazás kondícióinak meghatározása tradicio­nálisan nemzeti belügy. Az elfogadott javaslat értelmében a kor­mánytisztviselők munkaviszonyát az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti, ugyanakkor felmen­tési védelem illeti meg a munkavállalót, ha többek között beteg­ség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táp­pénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápo­lása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt. 16 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom