Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-06-05 / 22. szám
helyi história Paskai László bíboros „In virtute Spiritus” Varga Péter Dénes Lékai László bíboros utódja az 1987. március 3-án kinevezett Paskai László lett, akit Őszentsége még a következő év június 28-án bíborossá kreált. Az új főpásztor részletes életrajzát Beke Margit közli Esztergomi érsekek című kiadványában. S zegeden született 1927. május 8-án Paskai Adám és Ördög Mária házasságából. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte a piarista gimnáziumban, majd 1945-ben érettségizett, utána felvételét kérte a ferences rendbe, ahol négy év múlva tett örökfogadalmat. Teológiai tanulmányait Gyöngyösön, majd a szerzetesrendek feloszlatása után Budapesten, a Hittudományi Akadémián végezte, ahol 1952-ben doktorált. Tanulmányai befejeztével a Csanádi egyházmegye központjában, Szegeden püspöki szertartó lett. 1955-től 1965-ig a filozófia tanára. Közben a Papnevelő Intézet prefektusa, majd spirituálisa is. Később a Központi Papnevelő Intézet rektora lett. VI. Pál pápa 1978. március másodikán kinevezte címzetes bavagaliani püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá. Püspökszentelését Lékai László bíboros végezte. Jelmondatát Szent Lukácstól választotta:”In virtute Spiritus”. (A Lélek erejében.) II. János Pál pápa 1982. április 5-én kalocsai koadjutor érsekké nevezte ki utódlási joggal. Lékai László bíboros 1986-ban bekövetkezett halála után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották, mivel az esztergomi érseket követő kalocsai érsek is és az egri érsek is súlyos betegségük miatt a tisztséget nem tudták vállalni. Az esztergomi széket a pápa 1987. március 3-án töltötte be Paskai László kinevezésével. Rómában 1988-tól különböző kongregációk tagja, így a Szerzetesek és Világi Intézmények Kongregációja, a Justitia et Pax Pápai Tanács, az egyházi törvényeket magyarázó Pápai Tanács Kongregáció és a Kánonjogi Kódex hiteles értelmezésével foglalkozó Pápai Bizottság tevékenységében vett részt, 1989-től pedig a Keleti Egyházak Kongregációjának munkájában is. II. János Pál pápa 1988-ban az ortodox egyház millenniumi ünnepségére az európai delegáció tagjává nevezte ki. Ez alkalmat adott arra, hogy Moszkvában tárgyaljon a kárpátaljai katolikusok érdekében, ahol a II. világháború óta nem volt papszentelés. Számtalan nehézség leküzdése után 1989 májusában lelkipásztori látogatást tett Kárpátalján, melynek eredményeként öt magyarországi pap állandó jelleggel működhetett a térségben. Megalakult a ferences misszió Nagyszőlősön. A szervezet mindinkább megerősödött, mígnem 2002-ben a Szentszék megyéspüspökséggé szervezte a területet, amelynek első püspöke Majnek Antal ferences lett. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1989-ben megszűnt és kihirdették a III. Köztársaságot, amely nagyobb mozgásteret biztosított az egyháznak. A Szentszékkel folytatott megbeszélések értelmében 1990-ben megújult a vatikáni diplomáciai kapcsolat és Magyarországra érkezett Angelo Acerbi nuncius. A Szentatya 1993-ban Hungarorum Gens kezdetű rendeletével átszervezte a magyar egyházmegyéket, hiszen még mindig a Trianon előtti megyehatárok voltak érvényben. Néhol a püspökségek új nevet kaptak, így például az esztergomiból Eszter- gom-Budapesti Érsekség lett. Még ebben az évben az érsekség átköltözött Budapestre. Az új egyházmegyén belül a bíboros módosította a plébániák határait. Segédpüspökei Dékány Vilmos és Várszegi Asztrik bencés szerzetes lettek. Ternyák Csaba 1992. október elsejétől vette át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkári tisztségét, akit a Szentatya még ebben az évben esztergomi segédpüspökké nevezett ki, később a Vatikánban teljesített szolgálatot. Emlékezetes és soha el nem feledhető cselekedete volt Paskai Lászlónak a Mariazellben eltemetett Mindszenty József hercegprímás földi maradványainak hazahozatala. A prímást Esztergomban, a Bazilika altemplomában helyezték végső nyugalomra, 1994-ben pedig Paskai László kezdeményezte a nagy előd boldoggá avatását. Az új időknek megfelelően II. János Pál pápa Magyarországra látogatásának évében, 1991-ben ökome- nikus szellemben nemzetközi konferenciák kezdődtek, amelyek azóta is tartanak. Ezeket a levéltár szervezte Esztergommal, majd Komárom-Esztergom megyével karöltve. Paskai bíboros indította el az Esztergom-Budapesti Zsinat szellemében az Egyháztörténeti Bizottságot, amely évente rendez konferenciát Budapesten a főegyházmegye történetével foglalkozó kutatók részvételével. Paskai László aranymiséjét 2001. március 3-án ünnepelte az esztergomi Bazilikában, majd a következő esztendő május 8-án - betöltve életének 75. évét - a kánoni rendelkezések értelmében benyújtotta lemondását II. János Pál pápának. A pápa fölmentette ugyan, de egyúttal kinevezte az érsekség apostoli adminisztrátorává. E feladatkört 2003. január 11-ig, utóda, Erdő Péter kinevezéséig töltötte be. Visz- szavonulása óta az esztergomi Simor Papi Otthonban él. 2003. március 23-án Őszentsége mellett koncelebrált Batthyány- Strattmann László boldoggá avatási szentmiséjén. hidlap.net hídlap 33
