Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-01-09 / 1. szám
kot és különböző vegyi anyagokat tartalmazott a szennyvíz. A környezeti levegő a Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat mérései szerint nem szennyeződött és személyi sérülés sem történt" - tájékoztatta lapunkat Erdélyi Krisztián tűzoltó százados. A helyszínre vonult a tűzoltókon kívül a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója is, aki a robbanás kiváltó okát vizsgálta. A környezetvédők sem tétlenkednek A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnökétől, Balogh Zoltántól megtudtuk, hogy a szervezethez az eseménnyel kapcsolatos első civil bejelentés a robbanást követő 10 percen belül érkezett. A hívást követően az illetékesek pontos információk híján elsőként a Richter NyRt.-nél érdeklődtek az esetről, ahol tájékoztatták az egyesületet, hogy nem a Richter üzemeinek egyikében volt az üzemzavar. Ezt követően kereste meg a környezetvédelmi szervezet a Sarpi Kft.-t, majd pedig Király Károlyné, a humánpolitikai osztály vezetője adott tájékoztatást a történtekről. Ahogyan Balogh Zoltán elmondta: „az üzem tűzoltói ugyan rövid időn belül megfékezték a tüzet és szerencsére nem következett be nagyobb baj, de mindenképpen külön vizsgálat tárgyát képezi az, hogy miképpen robbanhatott be a tartály. Erre azért van szükség, mivel a veszélyes hulladékok kezelésénél alapszabály, hogy csak olyan anyagokat lehet vegyíteni, amelyek biztos, hogy nem tudnak reakcióba lépni egymással. Ebben az esetben eddig még nem tisztázott, hogy megfelelően bevizsgálták-e az összeöntött szennyvizeket. Részben ez az esemény is indokolja, hogy a környezetvédelmi egyesület januárban egy szélesebb körű vizsgálatot fog végezni az üzemben" - részletezte az egyesület vezetője. Félévente katasztrófa Hasonlóan nagy közriadalmat okozott az égetőben júniusban bekövetkezett robbanás és tűz is, melynek következtében a mostanihoz hasonló kétes eredetű füst terjengett a térség légterében. Akkor a problémát a cég tájékoztatása szerint az okozta, hogy az égetés előkészítése során használt daráló fém vágólapjai és a bedarálandó hulladéktároló között keletkezett szikrától a darálóban lévő hordó kigyulladt, majd berobbant. A lángokat az üzemi tűzoltók ekkor is sikeresen megfékezték, ám a minden bizonnyal nem éppen egészséges füst légkörbe kerülését ekkor sem tudták megakadályozni. A KomáromEsztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közleménye szerint„szennye- ző anyag ebből az eseményből adódóan a környezetbe nem került olyan mennyiségben, mely a lakosság életét, anyagi javait veszélyeztetné" - közölték akkor a lakosság megnyugtatására. Az égető ellen az esztergomi tűzoltó-parancsnokság ennek ellenére vizsgálatot indított, mivel tájékoztatási kötelezettségüket elmulasztván nem értesítették az illetékes szerveket, az eseményről a hatóságok lakossági bejelentés alapján értesültek. Az eddigi legsúlyosabb katasztrófa Az égetőnek nem ezek voltak az első üzemzavarai és csak remélni lehet, hogy a jövőben nem történik nagyobb baj. Az eddigi legveszélyesebb baleset a 2004- es vízszennyezés volt, amikor is a Ke- nyérmezői-patakot, valamint a Duna vízét „dúsították" súlyosan környezet- szennyező anyagokkal. 2004. július 30- án, az akkor még Onyx Kft. néven bejegyzett dorogi veszélyes hulladékégetőből 100 köbméter szennyezőanyag került a Kenyérmezői-patakba, majd onnét a Kis-Dunába, s az ivóvízellátást biztosító parti kutakba. A szennyeződés ekkor közel 50 ezer ember vízellátását veszélyeztette, az esetet követően Esztergomban, Esztergom-Kertvárosban és Tokodaltárón is megtiltották a vezetékes ivóvíz fogyasztását. A helyzetet súlyosbította, hogy a cég csak a katasztrófa bekövetkezte után hat nappal tájékoztatta az érintett településeket. Meggyes Tamás (Fidesz) Esztergom polgármestere akkor így nyilatkozott:„Nem a cégen múlott, hogy nem pusztult ki a város... Csak azért jelentette hat nappal a szennyezés után a vízbe került anyagokat, mert ez idő alatt még a legkárosabb vegyületek is feloldódhattak". A szennyezés következtében ekkor gyógyszeripari hulladékok, hormonok, idegnyugtatók is kerülhettek a Dunába a dorogi veszélyes hulladékégetőből. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a táti Kis-Duna- ágban több tonna hal pusztult ki, továbbá eltűntek itt élő kagyló- és rákfajták is. Bár az első hivatalos információk alapján úgy tűnt, ezúttal valóban nem történt súlyosabb katasztrófa, lapzártánkkor azonban meglepő információk jutottak birtokunkban, amelyeket telefonos megkeresésünkre Boda Zoltán esztergomi tűzoltóparancsnok is megerősített. A százados elmondta: a Sarpi Dorog Kft. igazgatója, Lágler Katalin telefonon kereste meg őt, és kérte a tűzoltóság által nyilvánosságra bocsátott, az esetről készült fotók, illetve videofelvétel eltávolítását a hivatalos honlapról, ahol egyébként a lánglovagok szinte minden eseményről őrzik a bárki számára elérhető fotóarchívumot. Úgy tűnik, a Sarpi Dorog Kft.-nek nem kenyere a nyilvánosság tájékoztatása: mint ismert, a 2004-es súlyos, az ivóvizet is érintő vízszennyezéskor csak napokkal később tájékoztatta az érintett településeket, a tavalyi balesetkor pedig tájékoztatási kötelezettségüket elmulasztván nem értesítették az illetékes szerveket, az eseményről a hatóságok lakossági bejelentés alapján értesültek. i hidlap.net hídlap 13
