Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-05-29 / 21. szám

helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Esztergom vármegye Trianon után Pöltl Zoltán A trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából ar­ról olvashatnak a helytörténet iránt érdeklődők, hogy miként alakult az ország szétszabdalása után a várme­gyék, azon belül is Esztergom vármegye sorsa. Cikkün­ket ezúttal Csombor Erzsébet, a megyei levéltár vezető­je tanulmánya alapján készítettük el. T rianon után Esztergom vármegye el­vesztette egész Dunán-inneni terü­leteit, az egész párkányi járást. Megma­radt egy járás és Esztergom rendezett tanácsú város, valamint 48 községből 23 község, 1077 négyzetkilométernyi területből 532 négyzetkilométernyi, a lélekszám: 87651-ről 39675-re csök­kent. Az ideiglenesen egyesített vár­megyék közös területe: 2271 négyzet- kilométer. Lakosainak száma körülbe­lül 170 ezer, van 3 járása (esztergomi, tatai, gesztesi) összesen 67 községgel, 2 rendezett tanácsú városa: Esztergom, Komárom. A trianoni diktátum ered­ményeképpen kialakult csonka várme­gyék, terület és székház nélkül maradt törvényhatóság jogú városok problémá­ja, arra figyelmeztetett, hogy a közigaz­gatás újjászervezése is megoldásra vár. A közigazgatás működését sok tényező hátráltatta az egyesítés után, a létszám- hiány, a lakáshiány, a rossz közlekedé­si viszonyok. Ugyanakkor a keresztény, nemzeti alapállás, a kormány iránti hű­ség és mindenek fölött a revízió akará­sa egyaránt jellemző volt az egyesült vármegye vezető rétegére. Egybefűz­te a bizottsági tagokat az elfogadhatat­lan, mély sérelem, a régi dicsőség, a régi határok, a régi önálló vármegyék hely­reállításának erős óhaja. És ez el is vá­lasztotta őket. A meggyőződés, hogy az égbekiáltó igazságtalanságot rövid időn belül orvosolni fogják, mert az nem le­het, hogy ne lássa be a világ a békedik­tátum tarthatatlanságát, nem engedte hogy valóban egységes megyében gon­dolkozzanak, nem engedte, hogy egy­ségesítő programokat dolgozzanak ki, mert az a revízió feladását jelentette volna. Miután a megye központja tel­jes egészében magyar területen maradt, székházában zavartalanul tovább mű­ködhetett az önkormányzat. Komárom vármegyét Esztergom vármegyéhez csatolták, Komárom város státusát ren­dezett tanácsi jogállással rendezték. Az egyesített vármegyék központja Eszter­gom lett. Az egyesített vármegyék élén a belügyminiszter által kinevezett főis­pánok álltak. A legjelentősebb testületi szerv a törvényhatósági bizottság volt, ami képviselte a vármegye egyetemét és a legfontosabb ügyekben is ez a fó­rum döntött. A másik fontos testületi szerv a közigazgatási bizottság, ami az állami és közigazgatási szervek közöt­ti összhang biztosítását végezte. A tör­vényhatóság ezenkívül választott még különböző feladatra bizottságokat is. A vármegye egyedi szervei a tisztviselők, élükön az alispánnal, aki a vármegyei közigazgatás vezetője, a tisztviselői kar főnöke. Az ideiglenesen egyesített vár­megyéknél rendszeresített állások be­töltését a belügyminiszter a két vár­megye alispánjainak és főispánjainak, valamint az ezzel a .céllal kiküldött úgy­nevezett 6-os bizottságnak a meghallga­tásával rendezte. Az ideiglenesen egye­sített vármegye közös főispánja Huszár Aladár a két vármegye igazoló választ­mányait 1923. dec. 20-ra Esztergomba együttes ülésre hívta össze, a közös tör­vényhatósági bizottság megalakítása céljából, a történelem nagy kerekének forgása szempontjából tán nem annyi­ra fontos, de tény, a törvényhatósági bizottság alakuló ülését ennek ellené­re 1923. december 29-én tartották. Az alakuló ülés érdekes momentuma volt, amikor elfogadták azt a javaslatot, mely szerint a kölcsönös, testvéries megér­tés szelleme hangoztatására az ideigle­nesen egyesített vármegyék annak bi­zonyítására, hogy a trianoni terület el- csatolásokba nem nyugszanak bele és elszakított részeinek lakóival egynek tartják magukat, az elszakított részek bizottsági tagjai részére a vármegye- háza közgyűlési termében külön helyet tartsanak fenn. Az indítványt a jelenlé­vők lelkes helyesléssel elfogadták és azt mindjárt végre is hajtották. A terembe egy zöld posztóval bevont kisebb asz­talt állítottak fel, leborítva egy nemze­tiszínű valamint Komárom vármegye, Esztergom vármegye és Komárom vá­ros színeit feltüntető szalaggal és azon díszes kivitelű táblát. 34 hídlap hidiap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom