Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-05-29 / 21. szám

régió Szent Orbán-napján ötödször versengtek a nedűk Piliscséven Pilisi szlovákok legjobb borai Huszonöt arany- valamint két nagy arany-, harmincnégy ezüst- és harminc bronzérmet osztott ki a zsűri a Piliscsévi Pincefalu Egyesület által ötödik alka­lommal megrendezett Pilisi szlovákok Szent Orbán-napi borversenyén. A bor­mintákat május 12-éig lehetett leadni­uk a nevezőknek, az eredményhirdetést pedig múlt szombaton tartották a borá­szok, borkedvelők a Kálmánfi Béla Mű­velődési Házban. A pilisi régió településein és a testvér- településeken munkálkodó borászok által megtermelt, elkészített borokkal le­hetett nevezni a Pilisi Szlovákok Ötödik Szent Orbán-napi Borversenyére. A ne­vezés feltétele volt még, hogy a nevezett borból a gazdának legalább 50 liter meny- nyisége legyen. A személyenként leadott minták száma nem volt meghatározva, így egy-egy termelő, akár több borral is indul­hatott. Ennek megfelelően a megmérette­tésre a részt vevő hatvan borosgazda ösz- szesen száztizennégy bort nevezett be, kilenc magyarországi és két szíovákiai te­lepülésről. A bormintákat május 12-éig lehetett leadni Piliscséven, a bírálatot pe­dig 15-én tartotta a három bizottságban dolgozó tizenkét tagú zsűri Gimeskövi Károly, a tatai Zsigmond Király Borlovag­rend pincemestere és nótáriusának veze­tésével. Az ünnepélyes eredményhirde­tést múlt szombaton tartották a piliscsévi Kálmánfi Béla Művelődési Házban, ahol a legjobb borokat jutalmazta a szakmai zsű­ri. Ennek megfelelően a szakemberek hu­szonhárom oklevelet, harminc bronzér­met, harmincnégy ezüstérmet, huszonöt aranyérmet és két nagy aranyérmet ítél­tek oda. A verseny győztese Faragó Lász­ló piliscsévi borosgazda lett, 2000-es év­járatú Furmint borával, a győztes ráadásul egyben a legjobb fehérborért járó serle­get is megkapta. Hasonlóan sikeres volt a versengés Sitku Mária sárisápi borbarátnő számára is, aki a legjobb vörösborért járó serleget érdemelte ki. Külön elismerésben részesült a borverseny legjobb szlovákiai bora, az ezért járó serleget Srank Alfonz, f ­nagylapási gazda nyerte 2009-es Olasz- rizling borával. Különdíjban részesült két piliscsévi borosgazda is. Saját művelésű és Piliscséven termett szőlőből készített Zen­gő, illetve Kékfrankos boraiért elismerést kapott Andó Zoltán, valamint Zsolnay Jó­zsef, aki a versenyt rendező Piliscsévi Pin­cefalu Egyesület tagjai közül a legjobb vö­rösbort készítette. Az eredményhirdetést követően a jelen lévő gazdák közösen va­csoráztak, miközben a nyertes borok mel­lett számtalan ízletes vörös- és fehérbort is megkóstolhattak. B.l. Jubileumi kiállítás a 80 éves festő tiszteletére Vecsési-kiá 11 ítás Nyergesújfalun Kiállítással köszöntette Nyergesújfalu 80. születésnapja alkalmából a telepü­lés neves művészét, Vecsési Sándort múlt vasárnap. A megnyitón a város- vezetés mellett számtalan régi ismerő­se, barátja üdvözölte, köszöntötte a ke­rek évfordulót ünneplő festőt, aki mint mondta, annak ellenére, hogy jelenleg nem Nyergesújfalun él, mindig az lesz az igazi otthona. J ubileumi kiállítást szervezett Nyerges­újfalu önkormányzata Vecsési Sán­dor Munkácsy-díjas festő 80. születés­napja alkalmából. A könyvbemutatóval egybekötött tárlatmegnyitón a mű­vészt Miskolczi József polgármester kö­szöntötte, a bemutatott kiadványt pe­dig Fecske András művészeti író ismer­tette, majd a nyergesújfalui Szabolcsi Bence Zeneiskola művésztanárai adtak műsort. A város díszpolgárát számta­lan régi ismerős, barát köszöntötte a je­les alkalomból és a fiatalabb korosztály képviselői közül is sokan gratuláltak a festőművésznek. Vecsési Sándor 1930. május 18-án szüle­tett Nyergesújfalun, művészeti tanulmánya­it pedig a Magyar Képzőművészeti Főisko­lán végezte. Olyan neves mesterektől tanult, mint Főnyi Géza, Bernáth Aurél vagy éppen Barcsay Jenő. Élete során munkáival szám­talan elismerést érdemelt ki, a legnagyobb kitüntetések közé tartozik a Munkácsy-díj, amit 1965-ben vehetett át, valamint a Nem­zetközi Realista Festészeti Triennálé első díja, amivel 1973-ban jutalmazták, 1975- ben pedig a nemzet érdemes művészének választották. Alkotásai számos közgyűjte­ményben is megtalálhatóak, a műkedvelők Vecsési-képpel találkozhatnak többek kö­zött a Fővárosi Képtárban, a Magyar Nem­zeti Galériában, a Sárospataki Képtárban, az esztergomi Vízügyi Múzeumban és a Xantus János Múzeumban is Győrben. A hazai kiál­lítótermek, múzeumok mellett a művész ké­pei több külföldi múzeum falait is ékesítik, a Munkácsy-díjas festő egy-egy műve látható a drezdai Modern Galerie-ben, a moszkvai Puskin Múzeumban, valamint a szentpéter­vári Ermitázsban is. Az elismerések és díjak mellett a festőnek élete során számos egyé­ni és csoportos kiállítása volt már, Magyaror­szág és Európa számos nagyvárosában és a kisebb településeken is. A festőművész mun­káiban mindig fontos szerepet játszott a falu és annak különféle megjelenítése. Művésze­tét nagyban meghatározták a vidéki környe­zet és a falu belső életének változásai, ami­nek legfőbb oka talán származása lehet, hi­szen sokszor, sok helyen hangoztatta, hogy honnan indult. Ezt hangsúlyozta jubileumi kiállításán is, ahogyan fogalmazott: „Amíg élek, nyergesi vagyok". Vecsési Sándor ünne­pi kiállítása múlt vasárnaptól látogatható a nyergesújfalui Kernstok Galériában.-i-t hidlap.net hídlap 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom