Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-29 / 21. szám
régió Szent Orbán-napján ötödször versengtek a nedűk Piliscséven Pilisi szlovákok legjobb borai Huszonöt arany- valamint két nagy arany-, harmincnégy ezüst- és harminc bronzérmet osztott ki a zsűri a Piliscsévi Pincefalu Egyesület által ötödik alkalommal megrendezett Pilisi szlovákok Szent Orbán-napi borversenyén. A bormintákat május 12-éig lehetett leadniuk a nevezőknek, az eredményhirdetést pedig múlt szombaton tartották a borászok, borkedvelők a Kálmánfi Béla Művelődési Házban. A pilisi régió településein és a testvér- településeken munkálkodó borászok által megtermelt, elkészített borokkal lehetett nevezni a Pilisi Szlovákok Ötödik Szent Orbán-napi Borversenyére. A nevezés feltétele volt még, hogy a nevezett borból a gazdának legalább 50 liter meny- nyisége legyen. A személyenként leadott minták száma nem volt meghatározva, így egy-egy termelő, akár több borral is indulhatott. Ennek megfelelően a megmérettetésre a részt vevő hatvan borosgazda ösz- szesen száztizennégy bort nevezett be, kilenc magyarországi és két szíovákiai településről. A bormintákat május 12-éig lehetett leadni Piliscséven, a bírálatot pedig 15-én tartotta a három bizottságban dolgozó tizenkét tagú zsűri Gimeskövi Károly, a tatai Zsigmond Király Borlovagrend pincemestere és nótáriusának vezetésével. Az ünnepélyes eredményhirdetést múlt szombaton tartották a piliscsévi Kálmánfi Béla Művelődési Házban, ahol a legjobb borokat jutalmazta a szakmai zsűri. Ennek megfelelően a szakemberek huszonhárom oklevelet, harminc bronzérmet, harmincnégy ezüstérmet, huszonöt aranyérmet és két nagy aranyérmet ítéltek oda. A verseny győztese Faragó László piliscsévi borosgazda lett, 2000-es évjáratú Furmint borával, a győztes ráadásul egyben a legjobb fehérborért járó serleget is megkapta. Hasonlóan sikeres volt a versengés Sitku Mária sárisápi borbarátnő számára is, aki a legjobb vörösborért járó serleget érdemelte ki. Külön elismerésben részesült a borverseny legjobb szlovákiai bora, az ezért járó serleget Srank Alfonz, f nagylapási gazda nyerte 2009-es Olasz- rizling borával. Különdíjban részesült két piliscsévi borosgazda is. Saját művelésű és Piliscséven termett szőlőből készített Zengő, illetve Kékfrankos boraiért elismerést kapott Andó Zoltán, valamint Zsolnay József, aki a versenyt rendező Piliscsévi Pincefalu Egyesület tagjai közül a legjobb vörösbort készítette. Az eredményhirdetést követően a jelen lévő gazdák közösen vacsoráztak, miközben a nyertes borok mellett számtalan ízletes vörös- és fehérbort is megkóstolhattak. B.l. Jubileumi kiállítás a 80 éves festő tiszteletére Vecsési-kiá 11 ítás Nyergesújfalun Kiállítással köszöntette Nyergesújfalu 80. születésnapja alkalmából a település neves művészét, Vecsési Sándort múlt vasárnap. A megnyitón a város- vezetés mellett számtalan régi ismerőse, barátja üdvözölte, köszöntötte a kerek évfordulót ünneplő festőt, aki mint mondta, annak ellenére, hogy jelenleg nem Nyergesújfalun él, mindig az lesz az igazi otthona. J ubileumi kiállítást szervezett Nyergesújfalu önkormányzata Vecsési Sándor Munkácsy-díjas festő 80. születésnapja alkalmából. A könyvbemutatóval egybekötött tárlatmegnyitón a művészt Miskolczi József polgármester köszöntötte, a bemutatott kiadványt pedig Fecske András művészeti író ismertette, majd a nyergesújfalui Szabolcsi Bence Zeneiskola művésztanárai adtak műsort. A város díszpolgárát számtalan régi ismerős, barát köszöntötte a jeles alkalomból és a fiatalabb korosztály képviselői közül is sokan gratuláltak a festőművésznek. Vecsési Sándor 1930. május 18-án született Nyergesújfalun, művészeti tanulmányait pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte. Olyan neves mesterektől tanult, mint Főnyi Géza, Bernáth Aurél vagy éppen Barcsay Jenő. Élete során munkáival számtalan elismerést érdemelt ki, a legnagyobb kitüntetések közé tartozik a Munkácsy-díj, amit 1965-ben vehetett át, valamint a Nemzetközi Realista Festészeti Triennálé első díja, amivel 1973-ban jutalmazták, 1975- ben pedig a nemzet érdemes művészének választották. Alkotásai számos közgyűjteményben is megtalálhatóak, a műkedvelők Vecsési-képpel találkozhatnak többek között a Fővárosi Képtárban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Sárospataki Képtárban, az esztergomi Vízügyi Múzeumban és a Xantus János Múzeumban is Győrben. A hazai kiállítótermek, múzeumok mellett a művész képei több külföldi múzeum falait is ékesítik, a Munkácsy-díjas festő egy-egy műve látható a drezdai Modern Galerie-ben, a moszkvai Puskin Múzeumban, valamint a szentpétervári Ermitázsban is. Az elismerések és díjak mellett a festőnek élete során számos egyéni és csoportos kiállítása volt már, Magyarország és Európa számos nagyvárosában és a kisebb településeken is. A festőművész munkáiban mindig fontos szerepet játszott a falu és annak különféle megjelenítése. Művészetét nagyban meghatározták a vidéki környezet és a falu belső életének változásai, aminek legfőbb oka talán származása lehet, hiszen sokszor, sok helyen hangoztatta, hogy honnan indult. Ezt hangsúlyozta jubileumi kiállításán is, ahogyan fogalmazott: „Amíg élek, nyergesi vagyok". Vecsési Sándor ünnepi kiállítása múlt vasárnaptól látogatható a nyergesújfalui Kernstok Galériában.-i-t hidlap.net hídlap 27